Váralmás

Váralmás (Almașu)
Almás vára
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Váralmás
Rang	községközpont
Irányítószám	457010
SIRUTA-kód	139991
Népesség
Népesség	874 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	217
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	312 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 56′ 45″, k. h. 23° 07′ 50″46.945751, 23.13068646.945751°N 23.130686°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 45″, k. h. 23° 07′ 50″46.945751, 23.13068646.945751°N 23.130686°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Váralmás (1899-ig Nagy-Almás, románul Almașu) falu, Váralmás község központja, Romániában Szilágy megyében.

Bánffyhunyadtól 12 km-re északkeletre fekszik.

1239-ben Almás, 1291-ben Almásmunustra, 1335-ben Almás, 1370-ben castrum Almás, 1459-ben Almás Wára, 1434-ben Monostoros Almás, 1434-ben Desewfalva alio nomine: Almás, 1499-ben Naghalinás néven találhatjuk. 1839-ben, 1863-ban, 1890-ben Nagy-Almás, Almasu mare, 1920-ban Almașul mare.

1910-ben 1779, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1992-ben társközségeivel együtt 3136 lakosából 1881 román, 1118 magyar és 129 cigány volt.

Még a tatárjárás (1241-1242) előtt itt bencés kolostor volt. A régi kolostor köveiből csupán egyetlen faragott kődarab maradt meg, amely valamikor ajtó- vagy ablakkeretként szolgáló román stílusú kőpárkány most sírkővé alakítva látható a váralmási református templomban.

1288-as oklevél tanusága szerint Váralmásnak a középkorban plébániatemploma is volt, melyet Szent Demeter tiszteletére szenteltek fel.

1335-ből plébánosa is ismeretes, Pál, aki a pápai tizedjegyzék szerint 15 garast fizetett. A várat, melyet egykor Dezsővárának is neveztek valószínűleg építtetőjéről Almásmelléki Györk fia Dezsőről, a 16. század elején János király, 1551-ben Castaldo császári tábornok ostromolta. 1602-ben Basta a magát megadó őrséget felkoncoltatta. 1658-ban a tatárok vették be, majd felgyújtották, azóta pusztul.

A 17. századi török-tatár hadjáratok idején az egész Almás-völgy elpusztul. Ekkor pusztulhatott el a plébániatemplom is, amelynek a reformáció után amúgy sem maradt híve, ugyanis a középkori katolikus lakosság a reformáció idején református lett, a templommal együtt.

A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Hídalmási járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3136 lakosából 1881 román, 1118 magyar és 129 cigány volt.

• A falu feletti dombtetőn jól látható a Kalotaszegi várak egyikének, az egykori Almási várnak 20 m magas öregtornya.
• A faluban található az egykori Csáky-kastély nagyon elhanyagolt maradványa.
• Református temploma 18. századi, miután középkori plébániatemploma a 17. századi török-tatár hadjáratok idején elpusztul.

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között