Debren

Debren (Dobrin)
Görögkatolikus fatemplom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Debren
Rang	községközpont
Irányítószám	457120
SIRUTA-kód	140967
Népesség
Népesség	278 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	21
Népsűrűség	6,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	286 m
Terület	40 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 43″, k. h. 23° 07′ 55″47.295353, 23.1319447.295353°N 23.131940°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 43″, k. h. 23° 07′ 55″47.295353, 23.1319447.295353°N 23.131940°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Debren témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Debren (románul: Dobrin) falu Romániában, Szilágy megyében.

Zilahtól északra, Szilágyszentkirály, Kucsó és Szilágysolymos közt fekvő település.

Neve szláv szó, mely a dub (tölgy), dubrava szavakból alakult ki.

Debren nevét az oklevelek 1387-ben említették először. 1423-ban Debren néven írták nevét.

1387-ben az aranyosi várhoz tartozó magyar faluként volt említve.

1423-ban a Kusalyi Jakcs család, Kusalyi Jakcs Dénes birtoka volt. Ő volt az, akit Zsigmond király 1427-ben az ekkor Magyarországhoz tartozó bosznyai (boszniai) püspökségre nevezett ki, és még ugyanez év május 26-án lett választott váradi püspök lett.

1472-ben a Bélteki Drágfi családot iktatták be a birtokba, és az övék volt még 1519-ben is.

1577 körül Báthori Györgyé valamint nejéé Báthory Annáé és fiuké Báthory Istváné volt.

A falu református magyar lakosságát Basta hadai és a Rákóczi szabadságharc itt folyó csatározásai nagyon megtizedelték.

1717-ben végzett összeíráskor csak 90 lakosa maradt: 54 magyar és 36 oláh.

1720-ban 243 lakosa volt, ebből 144 magyar, 99 oláh.

1805-ben az összeíráskor Debren adómentes nemesei Dobai Farkas és Viski Dániel voltak.

1847-ben 233 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 503 lakosa volt, ebből 20 magyar, 471 oláh, 12 egyéb nyelvű volt, melyből 7 római katolikus, 485 görögkatolikus, 10 református, 8 izraelita. A házak száma ekkor 114 volt.

Debren a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott.

• Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-fatemplom^[1]

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 262–265. o. Online elérés