Pecsely
| Pecsely (Peceiu) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Alsóbán |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsóbán |
| Irányítószám | 457032 |
| SIRUTA-kód | 140235 |
| Népesség | |
| Népesség | 813 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 22° 51′ 45″47.124150°N 22.862375°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 27″, k. h. 22° 51′ 45″47.124150°N 22.862375°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pecsely település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Szilágysomlyótól délre, Kraszna és Alsóbán között fekvő település.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 620 | 890 | 1095 | 1208 | 813 |
| 1890 | 2011 | 2012 | 2013 | 2021 |
Története
[szerkesztés]Pecsely neve 1205-1235 között kétszer is említve volt a Váradi regestrumban peres ügyek kapcsán, Pechey, Rechel neveken.
1270-ben Pechel, 1481-ben Petsei, Pecsel, 1508-ban Peczel, 1753-ban Petserd, 1808-ban Petsej-nek írták.
Az egykor Kraszna vármegyéhez tartozó község 1481-ben Valkó, 1594-ben és 1658-ban Somlyó tartozéka volt.
1341-ben Pechel birtokba Dancs mestert akarták beiktatni, de ez ellen Vincze tasnádi plébános tiltakozott, azt állítva, hogy ez a Szent Mihály egyház birtoka.
1547-ben a birtokon való osztozáskor azt egyenlően osztották fel Sarmasági András felperes és Báthory Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között.
1669-ben Báthory Zsófia rendelkezése szerint Pecsely, mint a "somlyai jószág" tartozéka, évenként 224 kősót tartozott kiszállítani és két ökröt adni.
1808-ban Petsejben gróf Kendefi Elemérnek is van birtoka.
1847-ben 157 görögkatolikus lakosa volt, melyből 153 görögkatolikus, 4 izraelita volt.
1890-ben 620 lakosából 15 német, 605 oláh, 15 izraelita. A házak száma ekkor 138 volt.
Pecsely a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma. Anyakönyvet 1863-tól vezetnek.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 214–219. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
