Somlyógyőrtelek

Somlyógyőrtelek (Giurtelecu Șimleului)
A település vasútállomása
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Krasznahídvég
Rang	falu
Községközpont	Krasznahídvég
Irányítószám	457238
SIRUTA-kód	142042
Népesség
Népesség	795 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Népsűrűség	39,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	190-267 m
Terület	20 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 22° 47′ 30″47.294444444444, 22.79166666666747.294444°N 22.791667°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 22° 47′ 30″47.294444444444, 22.79166666666747.294444°N 22.791667°E
Somlyógyőrtelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlyógyőrtelek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somlyógyőrtelek (románul: Giurtelecu Șimleului, németül: Wüst Görgen) település Romániában, Szilágy megyében.

Szilágysomlyótól északra, Szilágylompért és Somlyócsehi között fekvő település.

Somlyógyőrtelek (Somlyó-Győrtelek) nevét már 1351 előtt említették az oklevelek Gyurgteluke néven. A település ekkor Medgyesi Simon birtoka volt, aki leánynegyed fejében adta nővérének Báthori Lászlónénak, Pók Annának.

1352-ben leánynegyed fejében Báthori Bereckné Medgyesi Annát is beiktatták Gyurgteluke (Győrtelek) birtokába.

1356-ban a váradi káptalan oklevele szerint a Meggyesiek megosztoztak Győrtelek birtokán.

1429-ben Csaholyi Lászlót és Csaholyi Jánost Zsigmond király megerősítette itteni birtokában.

1435-ben a somlyói vár tartozékai közé számító Győrtelekért per folyt Bélteki Drágfi János, Báthori Miklós fia István és Báthori János fia János között. A hosszan tartó pert 1519-ben még II. Lajos király is átírta.

1641-ben Szaniszlófi Báthori Kata rendelkezése szerint győrteleki birtokos Lónyai Zsigmond, Bodoginé Lónyai Kata, Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia szántói Becski György és leánya briberi Melith Györgyné Zsuzsánna.

1741-ben a Bánfiak tulajdonában lévő somlyói várhoz tartozó Győrteleket Somlyó városa önkényesen elvette, s birtokában tartotta, s ezért a Bánfiak bizonyító oklevelet adtak be a város ellen.

1890-ben 1059 lakosa volt, melyből 54 magyar, 996 oláh , 9 egyéb nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye szilágysomlyói járásához tartozott.

• Görögkatolikus kőtemploma 1819-ben épült. Az egyház anyakönyvét 1821-től vezetik.

• Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. Budapest. 1902-1909.
• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 477–483. o. Online elérés
• Zentai László és Kósa Pál: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs: Talma. 2003. ISBN 9638568348.

• A győrteleki "szfinx"^{[halott link]}