[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Viszolaj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viszolaj (Visolaje)
Viszolaj címere
Viszolaj címere
Viszolaj zászlaja
Viszolaj zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Első írásos említés1327
PolgármesterPeter Janík
Irányítószám018 61
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség971 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság267 m
Terület9,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 06″, k. h. 18° 21′ 47″49.068333°N 18.363056°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 06″, k. h. 18° 21′ 47″49.068333°N 18.363056°E
Viszolaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Viszolaj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Viszolaj (szlovákul Visolaje) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 8 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területén a nagymorva korszakból származó halomsírok találhatók.

A települést 1327-ben „Wizolay” néven említik először. 1332-ben „Wissola” alakban fordul elő, már ekkor említi templomát a pápai tizedjegyzék. 1369-ben „Wyzzalay”, 1598-ban „Wyssolay” néven említik. A Viszolajszky, Szlopnyanszky és Szúnyogh családok birtoka volt, később a budatíni váruradalom része. 1598-ban 35 háza állt. 1720-ban 29 adózója volt, közülük 21 zsellér. A 18. században Csáky gróf kastélyt épített itt. 1784-ben 99 házában 108 családban 595 lakos élt. 1796-ban sörfőzde, szeszfőzde és papírmalom működött a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISZOLAJ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Belushoz nem meszsze; földgye jó.[2]

1828-ban 92 háza és 829 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, seprűkötéssel foglalkoztak. Házai a 19. századig kizárólag fából épültek, később vályogból építkeztek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viszolaj, Trencsén m. tót falu, Bellushoz 1/2 óra: 771 katholik. lak. Kath. paroch. templom; kastély; több urasági épületek; sör és pálinka ház; tehenészet; papiros malom. F. u. gr. Csáky Istvánnő. Ut. p. Trencsén.[3]

A 20. század elején sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. A trianoni békéig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

A háború után sokan foglalkoztak gyümölcstermesztéssel, kosárfonással is. Lakói közül többen dolgoztak Magyarország, Csehország, Ausztria és Németország területén. Az első tégla és kőházak 1935-ben épültek a községben. 1938-ban a lakosság 80%-a mezőgazdaságból, 20 %-a külföldi munkákból élt. 1945-ben a Csáky birtokokat államosították és felosztották. 1947-ben a faluban az egykori pálinkafőzde helyén bőrgyárat alapítottak. Lakói a mezőgazdaság mellett méhészettel is foglalkoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 741, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 951 szlovák lakosa volt.

2011-ben 902 lakosából 880 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Gál tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi középkori eredetű, 1786-ban barokk stílusban építették át.
  • Kastélya eredetileg reneszánsz stílusú volt, a 16. század második felében épült, később barokkizálták. 1981-ben sérült állapota miatt lebontották.
  • A plébánia épülete szintén 14. századi eredetű volt, 1788-ban barokk stílusban építették át. 1988-ban lebontották és újat építettek helyette.
  • Az útmenti vendéglő épülete 18. századi, állítólag Mária Terézia is éjszakázott benne.
  • Nepomuki Szent János szobrát Csáky gróf emeltette 1880-ban. A falu alsó végén az új híd mellett áll.
  • Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1949-ben épült.
  • Malmát még Csáky gróf építtette, építési ideje nem ismert. 1940-ben két helyi lakos: Štefan Krško és Jozef Vačko vásárolta meg. Az őrlésen kívül elektromos áram termelésére is használták.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]