[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Vidornya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vidornya (Vydrná)
Vidornya zászlaja
Vidornya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1475
PolgármesterMilan Gášek
Irányítószám020 53
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség297 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület13,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 18° 15′ 01″49.203000°N 18.250200°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 18° 15′ 01″49.203000°N 18.250200°E
Vidornya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidornya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vidornya (1899-ig Vidrna, szlovákul Vydrná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 12 km-re északnyugatra fekszik, korábban Alsórétfaluhoz tartozott.

Története

[szerkesztés]

A települést 1475-ben „Wydrna” néven említik először. 1515-ben „Wydorna”, 1598-ban „Wydrna” alakban szerepel. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 13 ház állt a településen. 1720-ban malma és 12 adózója volt. 1784-ben 96 házában 109 családban 661 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIDERNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lukihoz közel, mellynek filiája; határja közép termésű.[2]

1828-ban 101 házzal és 622 lakossal rendelkezett, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A falu híres volt gyümölcstermesztéséről és szeszfőzde is működött itt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viderna, Trencsén m. tót falu, Puchótól északnyugotra egy mfldnyire. 21 kath., 567 evang., 27 zsidó lak. Sovány határ, derék erdő; és hasznos legelő, s korcsmák. F. u. több közbirtokosok. Ut. p. Terncsén.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 545, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 351 lakosából 347 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 340 szlovák volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]