Lednickisfalu
Lednickisfalu (Mestečko) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Puhói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1471 | ||
Polgármester | Anna Václavíková | ||
Irányítószám | 020 52 | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | PU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 523 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 321 m | ||
Terület | 5,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 15′ 30″49.175000°N 18.258333°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 30″, k. h. 18° 15′ 30″49.175000°N 18.258333°E | |||
Lednickisfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednickisfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lednickisfalu (1899-ig Mesztecskó, szlovákul Mestečko) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Puhótól 8 km-re északnyugatra fekszik, egykor Lednic várához tartozott.
Története
[szerkesztés]1471-ben „Myeztechko” alakban említik először. 1475-ben „Meztheczko”, 1504-ben „Mesteczko” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A lednici váruradalomhoz tartozott. 1598-ban malom és 21 ház tartozott a településhez. 1720-ban malma és 14 adózója volt a községnek. 1784-ben 54 házában 63 családban 363 lakos élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MESZTECZKO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Berényi Uraság, fekszik Lukinak szomszédságában, és annak filiája, legelője, réttye, fája, makkja, keresetre módgya van, földgye középszerű.”[2]
1828-ban 52 háza és 370 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a településen.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mesztecskó, tót falu, Trencsén vmegyében, Lukihoz 1 órányira: 8 kath., 342 evang., 8 zsidó lak. Van kastélya, kath. paroch. temploma. Határa igen hegyes, erdős lévén, inkább barom nevelésre alkalmatos.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 423, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 517 lakosából 516 szlovák volt.
2011-ben 522 lakosából 512 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.