[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Felsőzáros

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőzáros (Záriečie)
Felsőzáros zászlaja
Felsőzáros zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1475
PolgármesterJozef Kollár
Irányítószám020 52 (pošta Mestečko)
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség703 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság333 m
Terület9,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″49.178300°N 18.250900°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″49.178300°N 18.250900°E
Felsőzáros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzáros témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőzáros (1899-ig Zárjecs, szlovákul Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 10 km-re északnyugatra.

Története

[szerkesztés]

A települést 1475-ben „Zaryecze” alakban említik először. 1504-ben „Zaryczy”, 1512-ben „Zaryacze”, 1598-ban „Zareche” alakban szerepel az írott forrásokban. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 3 malma és 20 adózó háztartása volt. 1784-ben 116 házában 130 családban 704 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van.[2]

1828-ban 125 háza volt 826 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Malom, fűrésztelep és kovácsműhely is volt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zárjecz, Trencsén m. tót falu, Luky mellett: 21 kath., 782 evang., 5 zsidó lak. Evang. anyatemplom; szép erdő; gyümölcsöskertek; sovány határ. Lakosai szorgalmatosak, s köztök sok késcsináló. F. u. többen. Ut. post. Trencsén.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Lakói a hagyományos foglalkozások mellett, szövéssel, ácsmesterséggel, tímármesterséggel keresték kenyerüket. 1931-től szeszfőzde működött a faluban.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 691, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 692 lakosából 683 szlovák volt.

2011-ben 691 lakosából 660 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus temploma 1786-ban épült a korábbi fatemplom helyén. 1859-ben átépítették és tornyot is építettek hozzá.
  • Haranglába a 18. század közepén épült, késő barokk stílusban.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]