[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Horóc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horóc (Horovce)
Horóc zászlaja
Horóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1259
PolgármesterMilan Velas
Irányítószám020 62
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség840 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség156 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság249 m
Terület5,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 43″, k. h. 18° 15′ 24″49.045300°N 18.256700°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 43″, k. h. 18° 15′ 24″49.045300°N 18.256700°E
Horóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horóc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Horóc (szlovákul Horovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 10 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján fekszik, az 507-es út mentén.

Története

[szerkesztés]

1259-ben "Gown" néven említik először. 1262-ben "Gowor", 1450-ben "Horowcz", 1460-ban "Horowecz" néven szerepel az írott forrásokban. Az Árpád-korban predialisták is élhettek a faluban.[2] Birtokosai a Horoveczky, Dulovszky, Nozdrovichky, később a Madocsányi családok voltak. 1515-től a lednici váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 31 ház állt a faluban. 1720-ban 23 adózója volt, közülük 22 zsellér. 1784-ben 47 házában 57 családban 351 lakos élt. 1828-ban 38 háza volt 411 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.

Vályi András szerint "HORÓCZ. Horovce. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Rovnához közel, ’s révje is van, az Uraságnak kastéllyával ékes, földgye termékeny, legelője is elég van."[3]

Fényes Elek szerint "Horocz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, hol ezen rév vagyon. Táplál 408 kath., 6 zsidó lak. Ékesiti az uraság csinos kastélya. F. u. Madocsányi. Ut. p. Trencsén 5 óra."[4]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 422, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 781 lakosából 779 szlovák volt.

2011-ben 829 lakosából 823 szlovák volt.

2021-ben 840 lakosából 817 szlovák, 1 egyéb és 22 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Reneszánsz kastélya 1594-ben épült, később többször átépítették.
  • Római katolikus temploma eredetileg reneszánsz stílusú, 1627-ben épült. A 18. században bővítették és barokk stílusban építették át.
  • Kápolna a 18. század végéről.
  • Mauzóleuma 1900 körül épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vö. Karol Rebro 1955: Z hospodársko-sociálnej minulosti obce Horovce. Právnické štúdie 3/2, 256-257.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ma7.sk
  6. uniba.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]