[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Kvassó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kvassó (Kvašov)
Kvassó címere
Kvassó címere
Kvassó zászlaja
Kvassó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterMarián Pavlík
Irányítószám020 62
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség653 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság332 m
Terület7,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 13′ 35″49.069444°N 18.226389°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 10″, k. h. 18° 13′ 35″49.069444°N 18.226389°E
Kvassó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kvassó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kvassó (szlovákul Kvašov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 11 km-re délnyugatra fekszik, egykor a Horóchoz tartozott.

Története

[szerkesztés]

A mai település területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra, később a puhói kultúra települése állt. 1456-ban beiktatták Jablonowcz-i Gáspárt, Boldizsárt és Menyhértet Jablonowcz, Marsfalwa, Mykosfalwa, Kysterna, Waska, Quasow falvak teljes és Plewnik, valamint Kolochyn falvak részbirtokába.[2]1471-ben "Quazzow" alakban említik. 1504-ben "Kwaso", 1598-ban "Kwassow" alakban szerepel. Lednic várának uradalnmához tartozott. 1598-ban malma és 28 háza volt. 1720-ban 18 adózója volt, közülük 12 zsellér. 1784-ben 69 házában 73 családban 376 lakosa élt. 1828-ban 61 háza és 427 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.

Vályi András szerint " KVASSO. Nemes Kvassó. Tót fau Trentsén Várm. földes Ura Kvassay Uraság, fekszik Vág Beszterczének szomszédságában, mellynek filiája, határjában réttye, legelője, fája van; de földgye soványas."[3]

Fényes Elek szerint " Kvassó , Trencsén m. tót falu, Besztercze mellett: 160 kath., 16 zsidó lak. Kastély; urasági majorság; jó rét és legelő; sovány föld. F. u. Kvassay család. Ut. p. Trencsén."[4]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 551, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 674 lakosából 670 szlovák volt.

2011-ben 671 lakosából 644 szlovák volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]