[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Donány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donány (Dohňany)
Donány zászlaja
Donány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterMilan Panáček
Irányítószám020 51
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség1859 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság336 m
Terület28,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 49″, k. h. 18° 17′ 17″49.146944°N 18.288056°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 49″, k. h. 18° 17′ 17″49.146944°N 18.288056°E
Donány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Donány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Donány (szlovákul Dohňany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 5 km-re északnyugatra a Fehérvíz partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A község területe már a római korban lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült az i. e. 1. századból származó kerámialeletek.

1471-ben említik először a lednici uradalom részeként. A 15. században a Felvidék északnyugati területeire román pásztorok érkeztek, akik közül néhányan a mai település hegyeiben és völgyeiben telepedtek le. Ők később beolvadtak a környező szlovák lakosságba. Arról, hogy itt emberek lakta település található 1532-ből származik ez első adat. 1599-ben a török ütött rajta a falun. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint „DOHNAI. vagy Dohnan. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, határja középszerű, de néhol soványos, és szorgalmatos mivelést kíván, legelője gazdag, és lakosai számos juhokat tartanak.”[2]

Fényes Elek szerint „Dohnyán, Trencsén m. tót falu, Pucho filial. 399 kath., 175 evang., 52 zsidó lak. F. u. többen.”[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. 1923-ban a falu egy része leégett.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 737, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1730 lakosából 1717 szlovák volt.

2011-ben 1736 lakosából 1681 szlovák volt.

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Putovanie po hradoch slovenských 2, 114

További információk

[szerkesztés]