HU225959B1

HU225959B1 - Crystalline, polymorphic form of (s,s,s)-n-(1-[2-carboxy-3-(n2-mesyllysylamino)propyl]-1-cyclopentylcarbonyl)tyrosine, their use, process for producing them and pharmaceutical compositions containing them

Info

Publication number: HU225959B1
Application number: HU9601506A
Authority: HU
Inventors: Peter James Dunn; Michael Leslie Hughes
Original assignee: Pfizer Ireland Pharmaceuticals
Priority date: 1993-12-04
Filing date: 1994-11-09
Publication date: 2008-01-28
Also published as: DE69416003D1; NO962294L; TW434210B; EP0731787A1; KR960706470A; TW534901B; NO962294D0; ZA949595B; CZ160496A3; MY115430A; JPH09500654A; NO306714B1; PL178559B1; AU8142494A; HU9601506D0; US6180665B1; ES2128031T3; HUT74683A; CN1068586C; WO1995015308A1

Description

A találmány (I) képletű (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²mezil-lizil-amino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin kristályos, polimorf formájára (továbbiakban az (I) képletű vegyület α-formája) vonatkozik. A találmány közelebbről az (I) képletű vegyület α-formájára, ennek előállítására, ezek előállításához alkalmazott intermedierekre, valamint az α-formát tartalmazó készítményekre vonatkozik.

Az (I) képletű vegyület amorf formáját (a továbbiakban β-forma) az EP 0.358.398 számú irat 181. példája ismerteti. A vegyület gátolja az E.C.3.4.24.11 cinktől függő semleges endopeptidáz enzimet, és ezért potencírozza az atriális nátriuretickus faktor biológiai hatását. A vegyület tehát egy nátriuretikus, antihipertenziós és diuretikus szer, amely felhasználható különböző kardiovaszkuláris rendellenességek kezelésére. A vegyület továbbá gátolja az angiotenzinkonvertáló enzimet, egy másik olyan enzimet, amely részt vesz a vérnyomás szabályozásában. A vegyületek tehát kettős farmakológiai hatással rendelkeznek, mivel két, a vérnyomás szabályozásában kulcsszerepet betöltő enzimet gátolnak. így előnyösen alkalmazhatók különböző típusú magas vérnyomás és ezzel összefüggő kardiovaszkuláris betegség, így pangásos szívelégtelenség és glaukóma kezelésére.

A β-forma előállítható például az (I) képletű vegyület oldatának fagyasztva szárításával, az oldószer gyors eltávolításával vagy megfelelő oldószer alkalmazásával történő kicsapással. A β-forma olvadáspontja nem éles, általában mintegy 160 °C hőmérsékleten „meglágyul.

A β-forma azonban olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek miatt gyógyszerkészítményben nem használható. Ilyen például higroszkopikus természete, alacsony fajsúlya és rossz folyási tulajdonságai. A β-forma feldolgozása során problémát jelent a tabletta előállítása.

A találmány feladata az (I) képletű vegyület olyan formájának kidolgozása, amelyből könnyen stabil és hatásos készítmény állítható elő.

Meglepő módon azt találtuk, hogy az (I) képletű vegyület α-formája nem higroszkópos, kristályos, és a β-formához hasonlítva nagyobb fajsúllyal és jobb folyási tulajdonságokkal rendelkezik. Az α-forma előnyösen alkalmazható gyógyszerkészítmény előállításához.

A találmány ezért az (I) képletű vegyület kristályos, polimorf α-formájára vonatkozik, amelyre jellemző, hogy nujollal készített szuszpenzióban (mull) felvett infravörösspektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3407, 3386, 3223, 3153, 1699, 1652, 1626, 1592, 1516, 1457 (nujol), 1377 (nujol), 1344, 1334, 1317, 1267, 1241, 1228, 1210, 1164, 1151, 1137, 1118, 1109, 1093, 1074, 1045, 1019, 1003, 981, 965, 911,897, 862, 818, 800, 778, 762, 721 és 655 cm-¹.

Az α-forma további jellemzője, hogy grafitmonokromátorral (λ=0,15405 nm) szűrt réz sugárforrással felvett por-röntgendífrakciós vizsgálatnál főcsúcsok jelentkeznek a 7,5; 8,9; 9,9; 11,6; 15,6; 17,2; 17,5; 18,0; 20,2; 22,1; és 23,3 fok 20 szögnél.

Az α-forma további jellemzője, hogy differenciálkalorimetriás vizsgálatnál éles endoterm elváltozást mutat 248-259 °C tartományban, és 260 °C felett bomlik, a vizsgálatot 20 °C/perc sebességgel végezzük.

Az α-forma általában éles olvadáspontot mutat 242-252 °C tartományban, de ennél alacsonyabb olvadásponti tartományt is kimutattak már.

Az (I) képletű vegyület más formáit (továbbiakban γ-forma és δ-forma) is előállítottuk, amelyek a találmány oltalmi köréhez tartoznak, és amelyek intermedierként alkalmazhatók az α-forma előállításához.

A találmány ezért kiterjed az (I) képletű vegyület polimorf γ-polimorf formájára, amelynek jellemzője, hogy nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörösspektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3377, 3240, 1665, 1639, 1594, 1527, 1518, 1494, 1457 (nujol), 1443 (nujol), 1344, 1321, 1304, 1254, 1195, 1178, 1162, 1143, 1111, 1098, 1046, 1031, 1012, 972, 962, 945, 932, 907, 879, 849, 815, 806, 780, 753, 729 és 658 cm¹.

A γ-forma további jellemzője, hogy grafitmonokromátorral (λ=0,15405 nm) szűrt réz sugárforrással felvett por-röntgendifrakciós vizsgálatnál főcsúcsok jelentkeznek a 9,0; 9,6; 10,6; 11,6; 12,7; 13,3; 14,6; 16,2; 17,9; 18,8; 20,2 és 21,8 fok 20 szögnél.

A γ-forma további jellemzője, hogy differenciálkalorimetriás vizsgálatnál éles endoterm elváltozást mutat 176-186 °C tartományban, az exoterm elváltozás mintegy 207 °C értéken jelentkezik, gyenge endoterm elváltozás mérhető mintegy 213 °C hőmérsékletnél, és 250 °C felett bomlik, a vizsgálatot 20 °C/perc sebességgel végezzük.

A γ-forma általában éles olvadáspontot mutat 170-185 °C tartományban.

A találmány kiterjed továbbá az (I) képletű vegyület hidrarált δ-formájára, amelynek Kari Fischer-analízissel meghatározott víztartalma 1-7 tömeg%, előnyösen 2-4 tömeg%, és amely nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörösspektrumban a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3667, 3425, 3380, 3287, 3137, 3098, 1709, 1673, 1637, 1619, 1596, 1568, 1556, 1516, 1548 (nujol), 1448, 1419, 1390, 1378 (nujol), 1356, 1338, 1300, 1270, 1249, 1229, 1198, 1174, 1141, 1108, 1091, 1075, 1064, 1045, 1033, 1019, 1001, 985, 962, 941, 909, 889, 877, 841, 822, 807, 763, 744, 732, 721 és 655 cm-¹.

A δ-forma további jellemzője, hogy grafitmonokromátorral (λ=0,15405 nm) szűrt réz sugárforrással felvett por-röntgendifrakciós vizsgálatnál főcsúcsok jelentkeznek a 10,5; 10,8; 12,3; 14,5; 17,2; 17,6; 17,9; 18,9; 20,4; 21,5; 22,4; 23,0; 23,1; 24,7; 27,1; 27,8 és 28,9 fok 2Θ szögnél.

A δ-forma további jellemzője, hogy differenciálkalorimetriás vizsgálatnál éles endoterm elváltozást mutat mintegy 162 °C értéken és mintegy 166-168 °C értéken, és 200 °C felett bomlik, a vizsgálatot 20 °C/perc sebességgel végezzük.

A δ-forma általában éles olvadáspontot mutat 165-175 °C tartományban.

HU 225 959 Β1

Az (I) képletű vegyület γ- és δ-formája azonos farmakológiai hatásokkal rendelkezik, mint az a- és β-forma, de gyógyszerkészítmény előállítására nem olyan alkalmasak, mint az a-forma.

Az (I) képletű vegyület α-formája előállítható a következő eljárásokkal.

1. Az α-forma előállítható egy (II) képletű vegyület nátrium-, kálium-, ammónium- vagy 1-4 szénatomos alkil-ammónium-sója vizes oldatának katalitikus hidrogénezésével, amelynek során katalizátorként a benziloxi-karbonil védőcsoport eltávolítására alkalmas katalizátort, például palládium/szén katalizátort alkalmazunk. A hidrogénezés után az (I) képletű vegyület bázikus sóját pH=3-5, előnyösen mintegy pH=4 értékre savanyítjuk, amit előnyösen 35-45 °C hőmérsékleten végzünk. így a kívánt α-formát kapjuk. Előnyösen a (II) képletű vegyület dinátriumsóját használjuk. A benziloxi-karbonil védőcsoport eltávolítására alkalmas katalizátorok szakember számára ismertek [például T. W. Greeu és P. G. Wuts: Protective Groups in Organic Synthesis, 2. kiadás, (1991)].

Általában úgy járunk el, hogy a (II) képletű vegyület megfelelő szerves oldószerben, például etil-acetátban felvett oldatát nátrium-hidroxid vizes oldatával rázzuk a dinátriumsó előállításához. A nátriumsót tartalmazó vizes oldatot ezután elválasztjuk, és 5% palládium/szén katalizátor jelenlétében mintegy 414 kPa nyomáson és szobahőmérsékleten hidrogénezve eltávolítjuk a benzil-oxi-karbonil védőcsoportot. A katalizátort ezután kiszűrjük, és a szűrletet megfelelő savval, például vizes sósavval mintegy pH=4 értékre állítjuk. Az α-forma az oldatból kicsapódik, és szűréssel elválasztható.

A (II) általános képletű vegyület előállítását az 1. reakcióvázlat mutatja. Ennek során általában úgy járunk el, hogy a (III) képletű terc-butil-akrilátot paraformaldehiddel reagáltatjuk 3-kinuklidinol jelenlétében, amelynek során (IV) képletű terc-butil-hidroxi-metilakrilátot kapunk. Ezt először tionil-kloriddal kezeljük trietil-amin és piridin jelenlétében, amelynek során a megfelelő klór-metil-akrilátot kapjuk, ezt (S,S)-a,a'dimetil-dibenzil-aminnal (V) képletű akrilátszármazékká alakítjuk. Ezt a vegyületet (IX) képletű vegyületté alakítjuk a Tett. Lett. 34(8), 1323-1326 (1993) szerint. A (IX) képletű vegyületet ezután (X) képletű lizinszármazékkal kondenzáljuk az EP 0.358.398 számú iratban leírt módon. A kapott (XI) képletű vegyületet trifluor-ecetsav és anizol diklór-metánban felvett oldatával (II) képletű vegyületté alakítjuk.

2. Az α-forma előállítható a δ-formából úgy, hogy a δ-forma vízben vagy víz és megfelelő szerves oldószer, például 1-4 szénatomos alkanol, így metanol vagy izopropanol, vagy 3-6 szénatomos alkanon, így aceton elegyében felvett oldatát kevertetjük.

Általában úgy járunk el, hogy a δ-formát víz/metanol 1:5 arányú elegyében vagy víz/aceton 1:10 arányú elegyében oldjuk, és az oldatot néhány napon keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Az α-forma az oldatból kicsapódik, és szűréssel elválasztható.

3. Az α-forma előállítható a γ-formából, ha a γ-forma vízben vagy víz és megfelelő szerves oldószer, például 1-4 szénatomos alkanol, így metanol vagy izopropanol, vagy 3-6 szénatomos alkanon, így aceton elegyében felvett oldatát kevertetjük.

Általában úgy járunk el, hogy a γ-formát víz/metanol 1:1 arányú elegyében oldjuk, és az oldatot mintegy 17 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Az α-forma az oldatból kicsapódik, és szűréssel elválasztható.

4. Az α-forma előállítható a β-formából is, a fenti 3. módszerhez hasonló eljárással.

5. Az α-forma előállítható, ha egy (XII) általános képletű vegyületből, a képletben

P¹, P², P³ és P⁴ jelentése lehasítható, előnyösen savas körülmények között lehasítható védőcsoport, a védőcsoportokat előnyösen savas körülmények között lehasítjuk, majd az elegyet pH=3-5 értékre, előnyösen mintegy pH=4 értékre történő állítás után feldolgozzuk.

Az alkalmazható védőcsoportok, valamint ezek eltávolítására alkalmas körülmények ismertek (például T. W. Green és P. G. Wuts: Protective Groups in Organic Synthesis, 2. kiadás, Wiley-lnterscience).

P¹ előnyös jelentése formilcsoport vagy benzil-oxikarbonil-csoport. P², P³ és P⁴ előnyös jelentése egyidejűleg terc-butil-csoport.

Általában úgy járunk el, hogy a P¹ helyén formilcsoportot vagy benzil-oxi-karbonil-csoportot, és P², P³ és P⁴ helyén egyidejűleg terc-butil-csoportot hordozó (XII) általános képletű vegyület megfelelő oldószerben, például 1,4-dioxánban vagy etil-acetátban felvett oldatát megfelelő savval, így hidrogén-kloriddal kezelve a védőcsoportokat eltávolítjuk, és az elegyet mintegy pH=4 értékre állítjuk, és feldolgozzuk.

A (XII) általános képletű kiindulási vegyületek a szokásos módszerekkel előállíthatok. A P¹ helyén benzil-oxi-karbonil-csoportot és P², P³ és P⁴ helyén egyidejűleg terc-butil-csoportot tartalmazó (XII) általános képletű vegyület megfelel az 1. reakcióvázlatban szereplő (XI) képletű vegyületnek, amelynek előállítását az

1. módszer ismerteti. A P¹ helyén formilcsoportot és P², P³ és P⁴ helyén egyidejűleg terc-butil-csoportot tartalmazó (XII) általános képletű vegyületek előállíthatok, ha a (XI) képletű vegyületről a benzil-oxi-karbonil-csoportot hidrogénezéssel megfelelő katalizátoron, például palládium/szén katalizátoron eltávolítjuk, majd a kapott amint például hangyasav-ecetsav vegyes anhidriddel formilezzük.

6. Az α-forma előállítható, ha egy (XIII) általános képletű vegyületről, a képletben

P⁵ jelentése eltávolítható, előnyösen savas körülmények között eltávolítható védőcsoport, a védőcsoportot előnyösen savas körülmények között eltávolítjuk, majd az elegyet pH=3-5 értékre, előnyösen mintegy pH=4 értékre állítjuk, és feldolgozzuk.

Az alkalmazható védőcsoportok, valamint ezek eltávolításának körülményei ismertek (például T. W. Greene és P. G. Wuts: Protective Groups in Organic Synthesis, 2. kiadás, Wiley Interscience). P⁵ előnyös jelentése formilcsoport, valamint benzil-oxi-karbonilcsoport és terc-butil-oxi-karbonil-csoport.

HU 225 959 Β1

Általában úgy járunk el, hogy a P⁵ helyén formilcsoportot tartalmazó (XIII) általános képletű vegyület megfelelő oldószerben, így 1,4-dioxánban felvett oldatát megfelelő sav, például sósav vizes oldatával kezeljük, majd a védőcsoport eltávolítása után az elegyet mintegy pH=4 értékre állítjuk, és feldolgozzuk.

A (XIII) általános képletű kiindulási anyagok a szokásos módszerekkel előállíthatok. Előnyösen úgy járunk el, hogy egy (XII) általános képletű vegyületről a P², P³ és P⁴ védőcsoportokat szelektív módon eltávolítjuk. (gy például, a P¹ helyén formilcsoportot és P², P³és P⁴ helyén egyidejűleg terc-butil-csoportot tartalmazó (XII) általános képletű vegyületről a terc-butil védőcsoportok eltávol íthatók trifluor-ecetsawal megfelelő oldószerben, például diklór-metánban.

Az α-forma előállítása során kiindulási anyagként alkalmazott β-, γ- és δ-formák a következő eljárásokkal állíthatók elő.

i) A β-forma előállítható a (II) képletű vegyület megfelelő oldószerben felvett oldatának katalitikus hidrogénezésével a védőcsoport eltávolítására alkalmas katalizátor, például palládium/szén katalizátor jelenlétében.

Általában úgy járunk el, hogy a (II) képletű vegyület vizes etanolban felvett oldatát mintegy 414 kPa nyomáson és szobahőmérsékleten hidrogénezzük palládium/szén katalizátor jelenlétében. A katalizátort ezután kiszűrjük, és a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, és a kapott habot 3-6 szénatomos alkanonnal, így acetonnal kevertetjük, vagy a szűrletet fagyasztva szárítjuk, és a kapott β-formát szűrjük.

Az eljárás során a 3-6 szénatomos alkanonnal végzett kezelés esetén előfordulhat, hogy az a-forma keletkezik.

ii) A δ-forma előállítható a (II) általános képletű vegyület vízzel nem elegyedő szerves oldószer, például etil-acetát és víz elegyében felvett oldatának katalitikus hidrogénezésével a védőcsoport eltávolítására alkalmas katalizátor, például palládium/szén katalizátor jelenlétében. A katalizátor eltávolítása után a vizes fázist elválasztjuk, és a terméket a vizes fázisból 1-4 szénatomos alkanollal, például metanollal kicsapjuk.

Általában úgy járunk el, hogy a (II) képletű vegyület etil-acetátban felvett oldatához vizet adunk, és az elegyet mintegy 414 kPa nyomáson és szobahőmérsékleten palládium/szén katalizátor jelenlétében hidrogénezzük. A katalizátort ezután kiszűrjük, a szűrletből a vizes fázist elválasztjuk, csökkentett nyomáson kis térfogatra bepároljuk, majd metanolba öltjük. A δ-forma az oldatból lassan kicsapódik, és szűréssel elválasztható.

Az eljárás során esetenként α-forma keletkezik.

iii) A β-forma előállítható, ha a δ-forma vizes oldatát először megfagyasztjuk, majd a kapott szilárd anyagot fagyasztva szárítjuk.

iv) A γ-forma előállítható, ha a δ-formát n-propanollal vagy acetonitrillel kevertetjük. Az elegyet általában mintegy 24 órán keresztül kevertetjük szobahőmérsékleten, és a γ-formát szűréssel izoláljuk.

v) A γ-forma előállítható, ha a β-forma acetonitrilben vagy n-propanolban felvett szuszpenzióját kevertetjük. A kevertetést általában mintegy 5 napon keresztül végezzük szobahőmérsékleten, és a γ-formát szűréssel izoláljuk.

vi) A γ-forma előállítható, ha a δ-forma vizes oldatát 3-6 szénatomos alkanonnal, például acetonnal kezeljük.

Általában úgy járunk cl, hogy a δ-forma vizes oldatát intenzív kevertetés közben térfogatfeleslegben alkalmazott acetonra öntjük szobahőmérsékleten. A γ-forma az oldatból kicsapódik, és szűréssel izolálható.

Az eljárás során esetenként α-forma keletkezik.

vii) A β-forma előállítható az α-forma koncentrált vizes oldatának fagyasztva szárításával.

Általában úgy járunk el, hogy az α-forma forró vízben felvett koncentrált oldatát az oldhatatlan részek eltávolítására szűrjük, lehűtjük, megfagyasztjuk, végül fagyasztva szárítjuk.

Mint fent említettük, az α-forma gátolja a semleges endopeptidáz enzimet (E.C. 3.4.24.11 enzimet). Az enzim több peptidhormon és peptid autokoid anyag lebontásában, elsősorban az atriális nátriuretikus faktor (ANF) lebontásában vesz részt. Az α-forma ezért felhasználható az ANF E.C. 3.4.24.11 semleges endopeptidáz enzim által okozott lebontásának gátlására, és így potenciálja az ANF biológiai hatását. Az α-forma ezért diuretikus, nátriuretikus és vérnyomáscsökkentő szerként alkalmazható különböző betegségek, így magas vérnyomás, szívelégtelenség, angina, veseelégtelenség, krónikus veseelégtelenség, premenstruációs szindróma, ciklikus ödéma, Meniére-betegség, (primer és szekunder) hiperaldoszteronizmus és fokozott kalciumvizelés kezelésére. Emellett az ANF hatását potenciáló képessége miatt az α-forma felhasználható a glaukóma kezelésére. Továbbá, az E.C. 3.4.24.11 semleges endopeptidáz gátlása miatt az α-forma felhasználható asztma, gyulladás, fájdalom, epilepszia, indulati betegségek, elmebaj, öregkori zavarok, elhízás, gasztrointesztinális zavarok (elsősorban hasmenés és érzékenybél-szindróma) és hiperreninémia kezelésére, és a savtermelés módosítására.

Az E.C. 3.4.24.11 semleges endopeptidáz elleni hatás mérhető Barclay P. L. és munkatársai: Biochem. Biophys. Rés. Comm. 164, 58-65 (1989) szerint. A módszer során a hippuril-L-fenil-alanin-L-argininból patkányveséböl előállított semleges endopeptidázpreparátummal felszabadított radiojelölésű hippursav mennyiségének 50%-os csökkentéséhez szükséges hatóanyag-koncentrációt mérjük.

Mint fent említettük, az α-forma gátolja az angiotenzinkonvertáló enzimet (ACE). Felhasználható ezért minden olyan esetben, ahol szükség van az ACE gátlására. Példaként említhető az alacsony vérnyomás, pangásos szívelégtelenség, a miokardium ischaemiás károsodásának csökkentése, a vese hiperfiltrációs károsodásának megelőzése, bal ventrikuláris hipertrófia megelőzése vagy csökkentése, a memória javítása, a megismerési folyamatok szabályozása, elmebaj és koronáriás érműtét és koronárartériás bypassműtét utáni újbóli elzáródás megelőzése. Az enzim elleni hatás mérhető például Rohrbach M. S.: Anal. Biochem. 84, 272 (1978) szerint. A módszer során a hip4

HU 225 959 Β1 puril-L-hisztidil-L-leucinból patkányveséből izolált angiotenzinkonvertáló enzim által felszabadított radiojelölésű hipptirsav mennyiségének 50%-os csökkentéséhez szükséges hatóanyag-koncentrációt határozzuk meg.

A gátlóhatás in vivő körülmények között mérhető, ha a vizsgált anyagot intravénásán elaltatott patkányoknak fecskendezzük be I. L. Natoff és munkatársai: Journal of Pharmacological Methods, 5, 305 (1981); D. M. Gross és munkatársai: J. Pharmacol. Exp. Ther. 216, 552 (1981) szerint. A vizsgálat során mérjük az 50 ng intravénás injekció formájában adagolt angiotenzin I által kiváltott válasz 50%-os gátlásához szükséges hatóanyagdózist.

Az α-forma diuretikus hatása vizsgálható, ha éber, AV-blokkolt kutyákon mérjük a vizeletelválasztás és nátriumion-kiválasztás hatóanyag által okozott növekedését [Alabaster C. T. és munkatársai: Brit. J. Pharmacol. 98, 823P (1989)].

Az α-forma antihipertenziós hatása vizsgálható, ha sómentesített, diuretikusan feltöltött, spontán hipertenziós patkányoknál sómentesített renális hipertenziós kutyáknál vagy dezoxi-kortikoszteron-acetát (DOCA)/só hipertenziós patkányoknál mérjük a vérnyomás orális vagy intravénás adagolás után bekövetkező csökkenését.

A hipertenzió, pangásos szívelégtelenség vagy veseelégtelenség kezeléséhez az α-forma orális dózisa naponta általában 1-500 mg, előnyösen 5-200 mg átlagos felnőtt betegre számolva. Ebben az esetben a tabletta vagy kapszula hatóanyag-tartalma általában 1-200 mg fenti vegyület megfelelő gyógyszerészeti hígítóanyagban vagy hordozóban. A készítmény adagolható egyszeres vagy többszörös dózis formájában naponta egy vagy több alkalommal. Intravénás adagolás esetén az egyszeres dózisra vonatkoztatott hatóanyag-mennyiség általában 0,01-50 mg, előnyösen 0,1-10 mg. Az adott beteg kezelésére szükséges aktuális dózis különböző faktoroktól függ, amelyekre példaként említhető a kezelt beteg kora, testtömege és egészségügyi állapota. A megadott dózisok átlagos értékek, de az adott körülményektől függően alkalmazhatunk ennél nagyobb vagy alacsonyabb dózisértékeket is, amelyek az oltalmi körhöz tartoznak.

Humán beteg kezeléséhez az α-forma adagolható önmagában vagy előnyösen gyógyszerészeti hígítóanyaggal vagy hordozóval keverve, amit az adagolás módjától függően a szokásos gyógyszerészeti gyakorlat alapján választunk meg. így például, a hatóanyag orálisan adagolható hordozóanyagot, így keményítőt vagy dibázikus kalcium-foszfátot tartalmazó tabletta formájában, a hatóanyagot önmagában vagy hordozóanyagokkal keverve tartalmazó kapszula formájában, valamint ízesítőszert vagy színezéket tartalmazó elixir vagy szuszpenzió formájában. A hatóanyag emellett injektálható parenterálisan, például intravénásán, intramuszkulárisan vagy szubkután. Parenterális adagolásra előnyösen alkalmazható a steril vizes oldat, amely egyéb segédanyagokat tartalmazhat, amelyekre példaként említhető a készítmény izotónikus nyomását beállító só vagy glükóz.

Az α-forma adagolható más hatóanyagokkal együtt is, amelyek például szabályozzák a vérnyomást, vagy alkalmasak a szív vagy veseelégtelenség kezelésére. Az ilyen hatóanyagokra példaként említhetők a szívstimulátorok, például digitális, az alfa-blokkolók, például doxacozin, a béta-blokkolók, a kalciumcsatorna-blokkolók, például amlodipin, exogén ANF, a káliumcsatorna-aktivátorok vagy más diuretikus szerek. A további hatóanyagot a kezelt beteg és betegség alapján választjuk ki.

Az α-forma terápiás hatása lehet kuratív vagy megelőző az adott betegség kezelésében.

A fentieknek megfelelően, a találmány tárgya kiterjed a következőkre:

a) Gyógyszerkészítmény, amely az (I) képletű vegyület a-formáját, γ-formáját vagy hidratált δ-formáját tartalmazza gyógyszerészeti hígítóanyag vagy hordozóanyag mellett.

b) Az (I) képletű vegyület a-formája, γ-formája vagy hidratált δ-formája, vagy ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmény gyógyszerként történő alkalmazásra.

c) Az (I) képletű vegyület a-formájának, γ-formájának vagy hidratált δ-formájának, vagy ezeket tartalmazó készítmény alkalmazása az angiotenzinkonvertáló enzim és/vagy az E.C. 3.4.24.11 cinktől függő semleges endopeptidáz gátlásától függő betegségek kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény előállítására.

d) A c) pont szerinti alkalmazás, ahol a betegség kardiovaszkuláris betegség, így magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenség, veseelégtelenség vagy glaukóma.

e) A (II) képletű vegyület nátrium-, kálium-, ammónium- vagy 1-4 szénatomos alkil-ammónium-sója.

f) Az (I) képletű vegyület γ-formája.

g) Az (I) képletű vegyület hidratált δ-formája.

h) (XII) általános képletű vegyület, azzal a megszorítással, hogy P¹ jelentése benzil-oxi-karbonil-csoporttól eltérő, ha P², P³ és P⁴ jelentése egyidejűleg terc-butil-csoport.

i) (XIII) általános képletű vegyület, azzal a megszorítással, hogy P⁵ jelentése benzil-oxi-karbonil-csoporttól eltérő.

A találmányt közelebbről az alábbi példákkal mutatjuk be anélkül, hogy az oltalmi kör a példákra korlátozódna.

Az α-forma előállítása

1. példa (5.5.5) -N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-Hzil-amino)propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, a-forma (5.5.5) -N-(1-[3-(N⁶-benzil-oxi-karbonil-N²-mezil-lizil-amino)-2-karboxi-propil]-1-(ciklopentil-karbonil)-tirozin 1190 ml etil-acetátos oldatát (a 9. preparatív példában előállított oldat egy része, amely 219 g kiindulási anyagot tartalmaz) 23,1 g nátrium-hidroxid 503 ml vízben felvett oldatával rázzuk. A vizes fázist elválasztjuk, és 414 kPa nyomáson és szobahőmérsékleten 20 g 5 tömeg% palládium/szén katalizátor jelenlétében 5 órán keresztül hidrogénezzük. A katalizátort kiszűrjük, és a szűrletet 5 n vizes sósavoldattal pH=4 értékre

HU 225 959 Β1 állítjuk. A fehér csapadékos oldatot 18 órán keresztül szobahőmérsékleten tartjuk, majd a szilárd anyagot szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. Így 124,4 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér szilárd anyag formájában.

Olvadáspont: 248-250 °C.

Elemanalízis a C₂₆H₄₀N₄O_gS összegképlet alapján: számolt: C 53,41% H 6,90% N 9,58% talált: C 53,47% H 7,25% N 9,50%.

2. példa (S,S,S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, a-forma 3,0 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin-hidrát (δ-forma, lásd 2. preparatív példa) 18 ml víz/metanol 1:5 elegyben vagy 33 ml víz/aceton 1:10 elegyben felvett oldatát 3 napon keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. A kapott szilárd anyagot szűrjük és szárítjuk, így cím szerinti vegyületet kapunk fehér szilárd anyag formájában, amelynek olvadáspontja 246-248 °C (víz/metanol elegyből), illetve 242-243 °C (víz/aceton elegyből).

3. példa (S,S,S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1 -clklopentil-karbonil)-tírozin, a-forma 0,5 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin (^forrna, 4., 5.,

7. és 8. preparatív példa) 4 ml vízben felvett oldatához 4 ml metanolt adunk. A kapott oldatot 17 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd a fehér szilárd anyagot szűrjük és szárítjuk. így 0,43 g cím szerinti vegyületet kapunk.

Olvadáspont: 250-252 °C.

4. példa (S,S,S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, a-forma 0,5 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1 -ciklopentil-karbonil)-tirozin (β-forma, 1., 3. és 6. preparatív példa) 4 ml vízben felvett oldatához 4 ml metanolt adunk. Az oldatot 17 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd a fehér szilárd anyagot szűrjük és szárítjuk. így 0,43 g cim szerinti vegyületet kapunk.

Olvadáspont 249-251 °C.

5. példa (S,S,S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1 -ciklopentil-karbonil)-tirozin, a-forma 2,50 g (3,20 mmól) 12. preparatív példa szerinti vegyület 20 ml 1,4-dioxánban felvett oldatához 20 ml sósav gázzal telített 1,4-dioxánt adunk. 30 perc elteltével a kezdetben tiszta oldatból egy olajfázis válik le. Az elegyet 24 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd 20 ml vízzel hígítjuk. A kapott tiszta oldatot 60 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Az elegyet csökkentett nyomáson bepároljuk, a maradék olajat vízben oldjuk, és vizes nátrium-hidroxid-oldattal pH=4 értékre állítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és a maradékot metanollal elkeverjük. A kapott fehér szilárd anyagot szűrjük, és 4 ml vízben szuszpendáljuk. Egy éjszaka elteltével a szilárd anyagot szűrjük és szárítjuk. így 0,97 g cím szerinti vegyületet kapunk.

Olvadáspont: 225-230 °C.

Az IR- és PXRD-analízis igazolja a feltételezett a-formát.

6. példa (S,S,S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propilj-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, a-forma 1,78 g 13. preparatív példa szerinti vegyület 18 ml

1,4-dioxánban felvett oldatához 18 ml 4 mol/l vizes sósav oldatot adunk. A tiszta sárga oldatot 60 órán keresztül szobahőmérsékleten, majd további 18 órán keresztül 35 °C hőmérsékleten kevertetjük. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítva 5,42 g anyagot kapunk. Ebből 4,22 g mennyiséget 10 ml vízben oldunk, az oldatot vizes nátrium-hidroxid-oldattal pH=4,0 értékre állítjuk, 1. példa szerinti vegyülettel beoltjuk, és 18 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. A kapott tiszta oldatot csökkentett nyomáson mintegy 10 ml térfogatra bepároljuk, 15 ml metanollal hígítjuk, és 48 órán keresztül ülepítjük. A szilárd anyagot szűrjük és szárítjuk. így 1,25 g cím szerinti vegyületet kapunk.

Olvadáspont: 232-235 °C.

Az IR- és PXRD-analizis megerősíti a feltételezett a-formát.

7. példa (S, S, S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, a-forma 13,3 g (15,0 mól) terc-butil-(S,S,S)-N-(1-[3-(N⁶benzil-oxi-karbonil-N²-mezil-lizil-amino)-2-(terc-butoxi-karbonil)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-O⁴-terc-butil-tirozinát 27 ml etil-acetátban felvett oldatához 10 °C hőmérsékleten 70 ml (357 mmol) 5,1 mol/l koncentrációjú, etil-acetátos hldrogén-klorid-oldatot adunk. 30 perc elteltével a kezdetben tiszta oldatból üledék válik le. Az elegyet 18 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. A tiszta oldatot az üledékről leöntjük, és az üledéket 75 ml etil-acetáttal elkeverjük. így ragacsos szilárd anyagot kapunk. A dekantálást és az elkeverést ötször megismételve higroszkopikus szilárd anyagot kapunk, amit 12 ml vízben oldunk. A kapott vizes oldatot kétszer etil-acetáttal mossuk, majd vizes nátrium-hidroxid-oldattal pH=4,0 értékre állítjuk.

1. példa szerinti vegyülettel beoltjuk, és 42 órán keresztül 45-50 °C hőmérsékleten kevertetjük. A kapott fehér szilárd anyagot szűrjük, vízzel és acetonnal mossuk és szárítjuk. így 1,95 g cím szerinti vegyületet kapunk.

Olvadáspont: 237-238 °C.

Az IR- és PXRD-adatok megerősítik a feltételezett a-formát.

Az α-forma előállítására alkalmazott kiindulási vegyületek előállítása.

HU 225 959 Β1

1. preparatív példa (S, S, S)-N-( 1 -[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1 -ciklopentil-karbonil)-tirozin, ^-forrna 371 g (S,S,S)-N-(1-[3-(N^{4 * 6}-benzil-oxi-karbonil-N²mezil-lizil-amino)-2-karboxi-propil]-1-ciklopentil-karbonil)tirozin (9. preparatív példa) 2,225 liter etanol/víz 9:1 elegyben felvett oldatát 414 kPa nyomáson és szobahőmérsékleten 37,0 g 10 tömeg% palládium/szén katalizátor jelenlétében 4 órán keresztül hidrogénezzük. A katalizátort ezután kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A hab formájában visszamaradt nyersanyagot 3,13 liter acetonnal 24 órán keresztül kevertetjük. így 283 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér, amorf, szilárd anyag formájában.

Elemanalízis a C₂6H₄₀N₄O_gS összegképlet alapján: számolt: C 53,41% H 6,90% N 9,58% talált: C 52,97% H 7,02% N 8,97%.

2. preparatív példa (S, S, S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propH]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin-hidrát, δ-forma 351 g (S,S,S)-N-(1-[3-(N⁶-benzil-oxi-karbonil-N²mezil-lizil-amino)-2-karboxi-propil]-1-ciklopentil-karbonil)tirozin (9. preparatív példa) 1300 ml etil-acetátban felvett oldatához 385 ml vizet adunk, és a kétfázisú rendszert 414 kPa nyomáson és szobahőmérsékleten 35 g 5 tömeg% palládium/szén katalizátor jelenlétében 20 órán keresztül hidrogénezzük. A katalizátort kiszűrjük, a vizes fázist elválasztjuk, és csökkentett nyomáson kis térfogatra bepároljuk. A viszkózus oldatot 2,85 liter metanolra öntjük, és 18 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, amelynek során lassan szilárd anyag válik le. A szilárd anyagot 2 órán keresztül 5-10 °C hőmérsékleten ülepítjük, majd szűrjük, metanollal mossuk, és szárítjuk. így 178,1 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér szilárd anyag formájában. Olvadáspont: 168-171 °C.

Víztartalom Kari Fischer-analízis alapján 3,6 tömeg%. (χ=1 esetben az elméleti érték 3,0 tömeg%). Elemanalízis a C₂₆H₄₀N₄O₉S.%H₂O összegképlet alapján, ahol χ=1:

számolt: C 51,81% H 7,02% N 9,30% talált: C 51,37% H 7,47% N 9,06%.

3. preparatív példa (S,S,S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1 -ciklopentil-karbonil) -tirozin, ^-forrna 20,0 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin-hidrát (δ-forma,

2. preparatív példa) 250 ml vízben felvett oldatát szilárd szén-dioxid/aceton fürdőn megfagyasztjuk. A kapott szilárd anyagot fagyasztva szárítjuk. így 19,0 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér szilárd anyag formájában, a termék 155-170 °C feletti hőmérsékleten lassan bomlik.

4. preparatív példa (S, S, S)-N-( 1 -[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, y-forma 1,0 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1 -ciklopentil-karbonil)-tirozin-hidrátot (δ-forma, 2. preparatív példa) 10 ml n-propanolban vagy acetonitrilben 24 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetünk. Mindkét esetben fehér szilárd anyagot kapunk, amit szűrünk és szárítunk. A kapott cím szerinti vegyület olvadáspontja 172-176 °C.

5. preparatív példa (5.5.5) -N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, y-forma 847,0 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizilamino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin-hidrát (δforma, 2. preparatív példa) 762 ml vízben felvett oldatához 1,0 liter acetont adunk. Az oldatot lassú, majd egyre intenzívebb kevertetés közben 18,5 liter acetonra öntjük szobahőmérsékleten, amelynek során fehér szilárd csapadék képződik. Az elegyet 18 órán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük, majd a szilárd anyagot szűrjük, acetonnal mossuk és szárítjuk. így 775 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér szilárd anyag formájában.

Olvadáspont: 179-181 °C.

Elemanalízis a C₂₆H₄₀N₄O₉S összegképlet alapján: számolt: C 53,41% H 6,90% N 9,58% S 5,48% talált: C 53,42% H 6,88% N 9,37% S 5,49%.

6. preparatív példa (5.5.5) -N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amíno)propil]-1 -ciklopentil-karbonil)-tirozin, ^-forrna

4,0 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin (a-forma, 1-4. példa) 200 ml vízben felvett elegyét 30 percen keresztül 90-95 °C hőmérsékleten kevertetjük. Az oldhatatlan részeket kiszűrjük, a szűrietet további 50 ml vízzel hígítjuk, és szobahőmérsékletre hűtjük. Az enyhén zavaros oldatot szűrjük, a tiszta szűrletet szilárd szén-dioxid/aceton fürdőn megfagyasztjuk, és a kapott szilárd anyagot fagyasztva szárítjuk. így 3,0 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér, szilárd anyag formájában, amely 155-165 °C feletti hőmérsékleten lassan bomlik.

7. preparatív példa (S, S, S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, y-forma 0,3 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin (δ-forma, 1., 3. és 6. preparatív példa) 15 ml acetonitrilben felvett szuszpenzióját 5 napon keresztül kevertetjük. A fehér szilárd anyagot szűrjük, és csökkentett nyomáson szárítjuk. így 0,26 g cím szerinti vegyületet kapunk.

8. preparatív példa (S, S, S)-N-(1-[2-Karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin, y-forma 0,3 g (S,S,S)-N-(1-[2-karboxi-3-(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin (δ-forma, 1., 3. és 6. preparatív példa) 10 ml n-propanolban felvett szuszpenzióját 5 napon keresztül kevertetjük. A kapott fehér szilárd anyagot szűrjük, és csökkentett nyomáson szárítjuk. így 0,26 g cím szerinti vegyületet kapunk. Olvadáspont: 175-180 °C.

HU 225 959 Β1

9. preparatív példa (S, S,S)-N-( 1 -[3-(N⁶-Benzil-oxi-karbonil-N²-mezillizil-amino)-2-karboxi-propil]-1-ciklopentil-karbonil)tirozin

404 g terc-butil-(S,S,S)-N-(2-[3-(N⁶-benzil-oxi-karbonil-N²-mezil-lizil-amino)-2-(terc-butoxi-karbonil)-propil]-1 -ciklopentil-karbonil)-O⁴-terc-butil-tirozinát 810 ml diklór-metánban felvett oldatához egy részletben 769 g anizolt adunk, majd mintegy 10 perc alatt 1,158 kg trifluorecetsavat csepegtetünk hozzá. Az adagolás befejezése után az elegyet 6 órán keresztül 35 °C hőmérsékleten, majd egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Ezután 1000 ml vízzel hígítjuk, a kapott háromfázisú elegyből a felső és alsó fázisokat egyesítjük, 2 liter etil-acetáttal hígítjuk, és a kapott oldatot sóoldattal mossuk. A szerves fázist sóoldattal elegyítjük, pH=3 értékre állítjuk, és a fázisokat hagyjuk szétválni. A kapott három fázisból a szerves fázisokat elválasztjuk, etil-acetátban felvesszük, és 1,6 liter telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 0,5 liter sóoldattal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat etil-acetáttal mossuk, megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk, fgy a cím szerinti vegyület etil-acetátos oldatát (1,54 liter) kapjuk, amit közvetlenül felhasználunk (például 1. példa) vagy az oldószer eltávolításával a cím szerinti vegyületet kinyerjük.

10. preparatív példa (S)-N^e-Benzil-oxi-karbonil-N²-mezil-lizin

1,5 kg (S)-N⁶-benzil-oxi-karbonil-lizint 7,5 liter metilén-kloridban szuszpendálunk, és 10 perc alatt 1,36 liter klór-trimetil-szilánt adunk hozzá. Az elegyet 30 percen keresztül refluxáljuk, majd a kapott oldatot 3 °C hőmérsékletre hűtjük, és egyidejűleg 1,87 liter diizopropiletil-amint és 435 ml metánszulfonil-kloridot adunk hozzá olyan sebességgel, hogy az elegy 25 °C alatti hőmérsékleten maradjon. Az elegyet ezután 2,5 órán keresztül kevertetjük, majd 2 mol/l vizes sósavoldatra öntjük. A fázisokat szétválasztjuk, és a metilén-kloridos fázist 2 mol/l vizes sósavoldattal, majd vízzel mossuk. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk, és n-butilacetáttal helyettesítjük. Az oldatot lehűtjük, és a kapott kristályos anyagot szűrjük, n-butil-acetáttal mossuk, és csökkentett nyomáson szárítjuk. így 1,63 kg cím szerinti vegyületet kapunk.

Olvadáspont: 83,5-84 °C.

[λ]^=-13,4° (c=1, metanol)

Elemanalízis a C₁₅H₂₂N₂O₆S összegképlet alapján: számolt: C 50,27% H6,19% N 7,82% talált: C 50,23% H 6,40% N 7,76% ¹H-NMR (300 MHz, d₆-DMSO): 5=1,23-1,78 (6H, m),

2,85 (3H, s), 2,98 (2H, q), 3,80 (1H, dt), 5,00 (2H, s),

7,25 (1H, t), 7,30-7,43 (5H, m), 7,51 (1H, d) ppm.

11. preparatív példa terc-Butil-( S,S,S)-N-(1 -[2-terc-butoxi-karbonil-3(N²-mezil-lizil-amino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)O⁴-terc-butil-tírozinát

48,64 g (54,8 mmol) terc-butil-(S,S,S)-N-(1-[3-(N⁶benzil-oxi-karbonil-N²-mezil-lizil-amino)-2-(terc-butoxikarbonil)-propíl]-1-ciklopentil-karbonil)-O⁴-terc-butil-tirozinát 1,0 liter ipari metil-alkoholban felvett oldatához 5 g 5 tömeg% palládium/szén katalizátort (nedves) adunk, és az elegyet 345—414 kPa nyomáson és szobahőmérsékleten 19 órán keresztül hidrogénezzük. A katalizátort ezután kiszűrjük, és a kapott oldatot csökkentett nyomáson bepároljuk. így 46,56 g cím szerinti vegyületet kapunk színtelen olaj formájában, amely etanolt tartalmaz.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): δ=1,27 (9H, s), 1,41 (9H, s), 1,44 (9H, s), 1,5-1,62 (14H, széles m), 1,8-2,05 (4H, széles m), 2,21 (2H, m), 2,72 (2H, t), 2,79 (3H, széles), 2,96 (3H, s), 3,1 (2H, m), 3,59 (1H, m),

3.96 (1H, t), 4,73 (1H, m), 6,43 (1H, dt), 6,89 (2H, dt), 7,09 (2H, dt), 7,51 (1H, dt) ppm.

12. preparatív példa terc-Butil-(S, S, S)-N-( 1-[2-terc-butoxi-karbonil-3(N⁶-formil-N²-mezil-lizil-amino)-propll]-1-ciklopentilkarbonil)-O⁴-terc-butil-tirozinát

Hangyasav-ecetsav vegyes anhidrid ecetsavban felvett oldatát (előállításához 45,3 ml ecetsavanhidridet adunk 22,8 ml hangyasavhoz, az oldatot 15 percen keresztül 50-60 °C hőmérsékleten melegítjük, majd 0 °C hőmérsékletre hűtjük) 0 °C hőmérsékleten 27,3 g (36,3 mmol) 11. preparatív példa szerinti vegyület 33,7 ml hangyasavban felvett oldatát adagoljuk 10 perc alatt. A kapott oldatot hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, 45 percen keresztül ezen a hőmérsékleten kevertetjük, majd jégre öntjük. A kapott elegyet vizes nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük, és kétszer diklórmetánnal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat kétszer sóoldattal mossuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. így 28,0 g cím szerinti vegyületet kapunk sárga hab formájában.

¹H-NMR (300 MHz, CDCI₃): 5=1,26 (9H, s), 1,41 (18H, s), 1,45-2,03 (16H, széles), 2,23 (2H, széles m),

2.97 (3H, s), 3,08 (2H, m), 3,28 (2H, m), 3,51 (1H, m), 3,98 (1H, széles m), 4,73 (1H, q), 5,57 (1H, széles dt), 5,91 (1H, széles), 6,32 (1H, dt), 6,90 (2H, dt), 7,08 (2H, dt), 7,29 (1H, széles), 8,17 (1H, s) ppm.

13. preparatív példa (S, S,S)-N-(1 -[2-Karboxi-3-(N⁶-formil-N²-mezil-lizilamino)-propil]-1-ciklopentil-karbonil)-tirozin

2,71 g (3,46 mmol) 12. preparatív példa szerinti vegyület 4,8 ml diklór-metánban felvett oldatához 0 °C hőmérsékleten 4,8 ml trifluor-ecetsavat adunk. Az elegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, és 24 órán keresztül ezen a hőmérsékleten kevertetjük. Az elegyet csökkentett nyomáson bepárolva 2,4 g cím szerinti vegyületet kapunk szilárd anyag formájában. Olvadáspont: 56-60 °C.

¹H-NMR (300 MHz, d₆-DMSO): 5=1,2-1,6 (14H, széles m), 1,71-1,86 (3H, m), 1,86-1,99 (1H, m), 2,28-2,41 (1H, m), 2,78 (3H, s), 2,8-3,09 (4H, m), 3,12-3,25 (2H, m), 3,7 (1H, m), 4,35 (1H, m), 6,6 (2H, dt), 6,98 (2H, dt), 7,25 (1H, dt), 7,50 (1H, dt), 7,91 (2H, m), 7,97 (1H, s) ppm.

HU 225 959 Β1

Az α-, β-, γ- és δ-formák IR-, PXRD- és DSC-analízis adatait és olvadáspontját az 1-4. táblázatokban adjuk meg.

a) tnfravörösspaktrum (IR)

A különböző formák infravörösspektrumát nujollal készített szuszpenzióban vesszük fel Nicolet 800 FT infravörösspektrométerrel. Az egyes formáknál talált abszorpciós sávok hullámszámát [v(cnr¹)j az 1. táblázatban foglaljuk össze.

1. táblázat

a-forma	β-forma	γ-forma	δ-forma
			3667*
3407*			3425*
3386*	3384	3377	3380
3223		3240	3287
3153			3137
			3098
	1708		1709
1699			1673*
1652*		1665*
	1638	1639	1637
1626	1615		1619
1594	1595	1594	1596
			1568
			1556
	1533	1527
1516	1516	1518	1516
		1494*
1457 (nujol)	1458 (nujol)	1457 (nujol)	1458 (nujol)
		1443	1448
			1419
	1396		1390
1377 (nujol)	1378 (nujol)	1377 (nujol)	1378 (nujol)
			1356
1344		1344
1334		1321	1338
1317	1313	1304	1300
			1270
1267		1254
1241	1245		1249
1228			1229
1210

a-forma	β-forma	γ-forma	δ-forma .
		1195	1198
	1172	1178	1174
1164		1162
1151*	1144	1143	1141
1137
1118		1111
1109	1106		1108
1093		1098	1091
1074			1075
			1064
1045		1046	1045
		1031	1033
1019		1012	1019
1003			1001
981	980	972	985
965		962	962
		945	941
		932
911		907	909
897*	889		889
		879	877
862	830	849	841
			822
818		815
800	808	806	807
		780
778
762		753	763
			744
	737		732
721	721	729	721
	665
655		658	655

*=Az egyes formák megkülönböztetése szempontjából a legjelentősebbnek tekintett sávok.

Az egyes formák infravörösspektrumát az 1-4. ábrákban mutatjuk be.

Az 1. ábra az oc-forma nujollal készített szuszpenzióban nátrium-klorid-lemezen levegő-referencia9

HU 225 959 Β1 anyaggal szemben felvett spektrumát mutatja a 4000-400 cm^-1 (1 A. ábra) és a 2000-400 cm^-1(1B. ábra) hullámtartományban.

A 2. ábra a β-forma nujollal készített szuszpenzióban nátrium-klorid-lemezen levegő-referenciaanyaggal szemben felvett spektrumát mutatja 4000—400 cm^-1(2A. ábra) és 2000-400 cm^-1 (2B. ábra) hullámtartományban.

A 3. ábra a ^forrna nujollal készített szuszpenzióban nátrium-klorid-lemezen levegő-referenciaanyaggal szemben felvett spektrumát mutatja 4000-400 cm^-1(3A. ábra) és 2000-400 cm^-1 (3B. ábra) hullámtartományban.

A 4. ábra a δ-forma nujollal készített szuszpenzióban nátrium-klorid-lemezen nujolban felvett nátriumklorid-referenciaanyaggal szemben felvett spektrumát mutatja 4000-400 cm^-1 (4A. ábra) és 2000-400 cm^-1(4B. ábra) hullámtartományban.

b) Por-röntgendifrakció (PXRD)

Az egyes formák por-röntgendifrakciós vizsgálatát Siemens D500 difraktométerrel végezzük 40 kV/30 mA értéken grafitmonokromátorral (λ= 0,15405 nm) szűrt réz sugárforrás és szcintillációs számlálódetektor alkalmazásával. A vizsgálat során a sugár intenzitását a 29 szög függvényében vesszük fel 2-45° 29 szögtartományban 6 másodpercenként 0,03° 29 intervallumokban változtatva. Az egyes formáknál kapott főcsúcsokat a 2. táblázatban adjuk meg.

2. táblázat

a-forma (éles csúcsok)	β-forma	γ-forma (éles csúcsok)	δ-forma (éles csúcsok)
7,5
8,9
9,9	Széles csúcsok, központ 11 és 20	9,0; 9,6
		10,6	10,5; 10,8
11,6		11,6
		12,7	12,3
		13,3
		14,6	14,5
15,6		16,2
17,2; 17,5		17,9	17,2; 17,6
			17,9
18,0		18,8	18,9
20,2		20,2	20,4
		21,8	21,5
22,1			22,4
23,3			23,0; 23,1
			24,7

a-forma (éles csúcsok)	β-forma	γ-forma (éles csúcsok)	δ-forma (éles csúcsok)
			27,1; 27,8 28,9

A vizsgálat során kapott felvételeket az 5-8. ábrák mutatják (a-forma 5. ábra: β-forma 6. ábra; y-forma

7. ábra és δ-forma 8. ábra).

c) Differenciálkalorimetriás vizsgálat (DSC)

A mintákat (mintegy 5 mg) Perkin-Elmer 7 típusú termikus analizátorban vizsgáljuk 20 °C/perc fűtési sebesség mellett áramló nitrogéngázban. Az eredményeket a 3. táblázatban adjuk meg.

3. táblázat

Forma	Termikus kalorimetriás analízis eredménye
a-forma	éles endoterm csúcs 248-259 °C között, bomlás 260 °C felett
β-forma	széles endoterm csúcs 60-130 °C között, gyenge endoterm csúcs mintegy 147 °C értéknél, bomlás 200 °C felett
γ-forma	éles endoterm csúcs 176-186 °C között, éles exoterm csúcs mintegy 207 °C-nál, gyenge endoterm csúcs mintegy 213 °C-nál, bomlás 250 °C felett
δ-forma	éles endoterm csúcsok mintegy 162 °C és mintegy 166-168 °C között, bomlás 200 °C felett

A vizsgálat során kapott termogramokat a 9-12. ábrán mutatjuk be (a-forma 9. ábra; β-forma 10. ábra; γ-forma 11. ábra és δ-forma 12. ábra).

d) Olvadáspont

Az egyes formák olvadáspontját Mettler FP5/FP52 típusú fűthető mikroszkópon határozzuk meg 2 °C/perc fűtési sebesség mellett. A kapott értékeket a 4. táblázatban adjuk meg.

4. táblázat

Forma	Olvadáspont (°C)
a-forma	242-252
γ-forma	170-185
δ-forma	165-175

összehasonlító vizsgálatok A vizsgálatok során az α-forma és a β-forma feldolgozhatóságát és higroszkopikus jellegét hasonlítjuk össze.

a) Feldolgozási vizsgálatok A vizsgálatot tablettázóberendezésben (Manesty

Machines Limited, Model F3) végezzük. A préselési erő és a felső présszerszám megfelelő beállítása kalibrálá10

HU 225 959 Β1 sát Avicel/dibázikus kalcium-foszfát (DCP) keverékkel kalibráljuk. A vizsgálathoz 13 mm-es lapos présszerszámot használunk. A keverék aliquot részével beállítjuk a kívánt préselési erőt (400 mg) és a megfelelő keménységet. 20 egység aliquot részt külön lemérünk, és a berendezésbe töltjük. A berendezést addig üzemeltetjük, míg a betöltött por elfogy és további tabletta nem készül. A 13. ábra a felső préselési erőt (kN) mutatja három adag, egyenként 20 egységnyi keverékből kapott tabletták számának függvényében. Az 5. táblázatban a kapott átlagtömeget és a 10 legnehezebb tabletta (feltehetően a legyártott első 10 tabletta) keménységét adjuk meg. A 13. ábrából látható, hogy a folyamat az alkalmazott keveréknél jól reprodukálható. A felső préselési erőnek a folyamat végén jelentkező csökkenése korrigálható, ha a berendezésbe kevesebb keveréket töltünk, és kevesebb festéket használunk.

5. táblázat

Adag	Átlagtö- meg (mg)	Standard szórás	Átlagke- ménység (kPa)	Standard szórás
1	394,3	7,82	16,0	1,68
2	389,6	9,20	14,6	2,04
3	393,3	6,93	15,1	1,22

A módszer reprodukálhatóságának meghatározása után külön az α-formából és külön a β-formából keveréket készítünk az alábbi összetétellel: 100 mg a-forma vagy β-forma, 40 mg előzselatinozott keményítő, 5 256 mg vízmentes dibázikus kalcium-foszfát, és 2 mg magnézium-sztearát. Keverés/szitálás/keverés technikával 20 g keveréket állítunk elő. 100 mg keverékkel végzett előkísérlettel megállapítható, hogy minél több keveréket töltünk a berendezésbe, annál több nehéz10 séggel kell számolni a feldolgozás során. A berendezést a keveréknek megfelelően beállítjuk, majd az egyes keverékekből folyamatos üzemmódban 50 tablettát készítünk.

A berendezés optimális beállítása a β-formánál ne15 hezebb, mivel ez rosszabb folyási tulajdonságokkal rendelkezik. Az eljárási paraméterek óvatos beállítása ellenére sem sikerült állandó felső préselési erőt elérni, és ezért a β-formából kapott tabletták keményebbek.

A keverékeknél kapott felső préselési erő értékét a

14. ábra mutatja. Látható, hogy a β-formánál erősen változik a felső préselési erő (és ezzel egyidejűleg a tabletta tömege), és ehhez társul, hogy a présszerszám kitöltése nem egységes. A 6. táblázatban meg25 adott adatok igazolják, hogy a β-forma feldolgozása sokkal bonyolultabb, mint az α-formáé, és a kapott értékek jobban szórnak.

6. táblázat

Minta	Átlagos felső préselési erő (kN)	Standard szórás	Átlagos tablettatömeg (mg)	Standard szórás	Átlagos keménység (kP)	Standard szórás
a-forma	18,0	1,85	398	17,6	5,0	1,15
β-forma	23,2	7,07	446	48,7	18,5	4,69

Keverékenként az utolsó 10 tabletta eltávolításához szükséges kilökési erőt a 15. ábrán adjuk meg. A β-formából előállított tablettáknál nagyobb erő szükséges ahhoz, hogy a tablettát eltávolítsuk a présszerszámból. Ennek következtében a tablettát az adagolóeszköz „löki ki a présszerszámból.

A kapott adatok szerint a β-forma rosszabb feldolgozási tulajdonságokkal rendelkezik, mint az a-forma. A β-forma fajlagos sűrűsége alacsony (0,09 g/ml az α-formánál mérhető 0,36 g/ml értékkel szemben), és rossz folyási tulajdonságokkal rendelkezik. Ha a β-formát tartalmazó keverékből tablettát készítünk, a tabletta tömege erősen változik, és a tabletta eltávolításához nagy kilökési erő szükséges. Az α-forma minden szempontból jobb tulajdonságokkal rendelkezik, ezért gyógyszerkészítmény előállítására előnyösebben alkalmazható.

b) Higroszkopikus jelleg vizsgálata (i) Az a- és a β-forma higroszkopikus jellegét gravimetriás analízissel határozzuk meg. Az a- és a β-formák mintáit egymástól elkülönítve Kilner-edényekben tartjuk a következő körülmények között: 40 °C; 40 °C és 75% relatív páratartalom; 40 °C és 95% relatív pára40 tartalom. A minták vízfelvételét gravimetriásán mérjük három párhuzamosban a megadott időintervallumokban.

A β-forma mintái 40 °C hőmérséklet/75% relatív páratartalom vagy 40 °C hőmérséklet/95% relatív páratar45 talom körülménye között egy nap alatt morfológiai változást mutatnak. A β-forma 40 °C hőmérséklet/95% relatív páratartalom körülménye között egy nap alatt enyhe tömegveszteséget mutatnak (a kezdeti vízfelvételt feltehetően morfológiai változás és nedvességveszte50 ség követi), míg 40 °C hőmérséklet/75% relatív páratartalom körülménye között eredeti tömege átlagban 6%-kal nő.

A gravimetriás analízis eredményét a 16. ábra mutatja. Az α-forma nem higroszkopikus. A β-forma azon55 bán 40 °C hőmérséklet/75% relatív páratartalom körülménye között erősen higroszkopikus.

(ii) Az α-formán és a β-formán végzett nedvességmikroegyensúlyi vizsgálatok igazolják, hogy az a-forma nem higroszkopikus, míg a β-forma erősen higroszko60 pikus.

HU 225 959 Β1

Az α-forma és a β-forma mintáit egymástól elkülönítve a vizsgálóberendezésbe helyezzük 40 °C hőmérsékleten, a környezettel hagyjuk egyensúlyba jönni, majd növekvő relatív páratartalomnak tesszük ki, ahol a fokozatok után a mintát újból hagyjuk egyensúlyba jönni.

Az eredményeket a 17. ábra mutatja. Látható, hogy a β-forma közel 8 tömeg% vizet vesz fel (a kiindulási tömegre vonatkoztatva).

A β-forma nagy páratartalomnál bekövetkező morfológiai változását tovább vizsgálva megállapítottuk, hogy alacsony fajlagos tömegű porból sűrű üveges szilárd anyaggá alakul át.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. (I) képletű vegyület kristályos, α-polimorf formája, azzal jellemezve, hogy nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörösspektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3407, 3386, 3223, 3153, 1699, 1652, 1626, 1592, 1516, 1457 (nujol), 1377 (nujol), 1344, 1334, 1317, 1267, 1241, 1228, 1210, 1164, 1151, 1137, 1118, 1109, 1093, 1074, 1045, 1019, 1003, 981, 965, 911, 897, 862, 818, 800, 778, 762, 721 és 655 cm^-1.
2. Az 1. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy grafitmonokromátorral (λ= 0,15405 nm) szűrt réz sugárforrással felvett por-röntgendifrakciós vizsgálatnál főcsúcsok jelentkeznek a 7,5; 8,9; 9,9; 11,6; 15,6; 17,2; 17,5; 18,0; 20,2; 22,1 és 23,3 fok 28 szögnél.
3. Az 1. igénypont szerinti (I) képletű vegyület γ-ροlimorf formája, azzal jellemezve, hogy nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörösspektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3377, 3240, 1665, 1639, 1594, 1527, 1518, 1494, 1457 (nujol), 1443 (nujol), 1344, 1321, 1304, 1254, 1195, 1178, 1162, 1143, 1111, 1098, 1046, 1031, 1012, 972, 962, 945, 932, 907, 879, 849, 815, 806, 780, 753, 729 és 658 cm-¹.
4. A 3. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy grafitmonokromátorral (λ=0,15405 nm) szűrt réz sugárforrással felvett por-röntgendifrakciós vizsgálatnál főcsúcsok jelentkeznek a 9,0; 9,6; 10,6; 11,6; 12,7; 13,3; 14,6; 16,2; 17,9; 18,8; 20,2 és 21,8 fok 28 szögnél.
5. Az 1. igénypont szerinti (I) képletű vegyület hidratált δ-formája, azzal jellemezve, hogy Kari Fischeranalízissel meghatározott víztartalma 1-7 tömeg%, és nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörös spektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3667, 3425, 3380, 3287, 3137, 3098, 1709, 1673, 1637, 1619, 1596, 1568, 1556, 1516, 1548 (nujol),

1448, 1419, 1390, 1378 (nujol), 1356, 1338, 1300,

1270, 1249, 1229, 1198, 1174, 1141, 1108, 1091,

1075, 1064, 1045, 1033, 1019, 1001, 985, 962, 941, 909, 889, 877, 841, 822, 807, 763, 744, 732, 721 és 655 cm-¹.
6. Az 5. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy grafitmonokromátorral (λ=0,15405 nm) szűrt réz sugárforrással felvett por-röntgendifrakciós vizsgálatnál főcsúcsok jelentkeznek a 10,5; 10,8; 12,3; 14,5; 17,2; 17,6; 17,9; 18,9; 20,4; 21,5; 22,4; 23,0; 23,1; 24,7; 27,1; 27,8 és 28,9 fok 28 szögnél.
7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti vegyület, azzal jellemezve, hogy Kari Fischer-analízissel meghatározott víztartalma 2-4 tömeg%.
8. Gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű vegyület 1. vagy 2. igénypont szerinti α-polimorf formáját, 3. vagy 4. igénypont szerinti γ-polimorf formáját vagy 5., 6. vagy 7. igénypont szerinti hidratált δ-formáját tartalmazza gyógyszerészeti hígítóanyag vagy hordozóanyag mellett.
9. A 8. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy (I) képletű vegyület α-polimorf formáját tartalmazza.
10. Az (I) képletű vegyület 1. vagy 2. igénypont szerinti α-polimorf formája, 3. vagy 4. igénypont szerinti γ-polimorf formája vagy 5., 6. vagy 7. igénypont szerinti hidratált δ-formája, vagy ezek bármelyikét tartalmazó

8. vagy 9. igénypont szerinti gyógyszerkészítmény gyógyszerként történő alkalmazásra.
11. A 10. igénypont szerinti vegyület vagy készítmény gyógyszerként történő alkalmazásra, ahol a vegyület az (I) képletű vegyület α-polimorf formája.
12. Az (I) képletű vegyület 1. vagy 2. igénypont szerinti α-polimorf formájának, 3. vagy 4. igénypont szerinti γ-polimorf formájának vagy 5., 6. vagy 7. igénypont szerinti hidratált δ-formájának, vagy ezek bármelyikét tartalmazó 8. vagy 9. igénypont szerinti gyógyszerkészítmény alkalmazása az angiotenzinkonvertáló enzim és/vagy az E.C.3.4.24.11 cinkfüggő semleges endopeptidáz gátlásától függő betegségek kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmény előállítására.
13. A 12. igénypont szerinti alkalmazás, ahol a betegség kardiovaszkuláris betegség, így magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenség, veseelégtelenség vagy glaukóma.
14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti alkalmazás, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű vegyület a-polimorf formáját vagy ezt tartalmazó készítményt alkalmazunk.
15. (II) képletű vegyület nátrium-, kálium-, ammónium- vagy 1-4 szénatomos alkil-ammónium-sója.
16. A 15. igénypont szerinti (II) képletű vegyület nátriumsója.
17. (XII) általános képletű vegyület, a képletben P¹, P², P³ és P⁴ jelentése azonos vagy különböző, és lehet eltávolítható, előnyösen savas körülmények között eltávolítható, és 1. igénypont szerinti (I) képletű vegyület védésére alkalmas védőcsoport, azzal a megszorítással, hogy P¹ jelentése benzil-oxi-karbonil-csoporttól eltérő, ha P², P³ és P⁴ jelentése egyidejűleg terc-butil-csoport.
18. A 17. igénypont szerinti vegyület, a képletben P¹ jelentése formilcsoport vagy benzil-oxi-karbonilcsoport.
19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti vegyület, a képletben

P², P³ és P⁴ jelentése egyidejűleg terc-butil-csoport.

HU 225 959 Β1
20. (XIII) általános képletű vegyület, a képletben P⁵ jelentése eltávolítható, előnyösen savas körülmények között eltávolítható, és 1. igénypont szerinti (I) képletű vegyület védésére alkalmas védőcsoport, azzal a megszorítással, hogy P⁵ jelentése benziloxi-karbonil-csoporttól eltérő.
21. A 20. igénypont szerinti vegyület, a képletben P⁵ jelentése formilcsoport.
22. Eljárás (I) képletű vegyület kristályos, a-polimorf formájának előállítására, ahol a vegyület nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörösspektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3407, 3386, 3223, 3153, 1699, 1652, 1626, 1592, 1516, 1457 (nujol), 1377 (nujol), 1344, 1334, 1317, 1267, 1241, 1228, 1210, 1164, 1151, 1137, 1118, 1109, 1093, 1074, 1045, 1019, 1003, 981, 965, 911, 897, 862, 818, 800, 778, 762, 721 és 655 cm^-1, azzal jellemezve, hogy

a) egy (II) képletű vegyület nátrium-, kálium-, ammónium- vagy 1-4 szénatomos alkil-ammónium-sójának vizes oldatát katalitikusán hidrogénezzük a benzil-oxikarbonil védőcsoportot eltávolító katalizátor jelenlétében, majd az (I) képletű vegyület kapott bázikus sóját pH=3-5 közötti, előnyösen mintegy pH=4 értékre savanyítjuk;

b) a fenti (I) képletű vegyület hidratált δ-formáját, amelynek Kari Fischer-anal ízissei meghatározott víztartalma 1-7 tömeg%, és nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörösspektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3667, 3425, 3380, 3287, 3137, 3098, 1709, 1673, 1637, 1619, 1596, 1568, 1556, 1516, 1548 (nujol), 1448, 1419, 1390, 1378 (nujol), 1356, 1338, 1300, 1270, 1249, 1229, 1198, 1174, 1141, 1108, 1091, 1075, 1064, 1045, 1033, 1019, 1001, 985, 962, 941, 909, 889, 877, 841, 822, 807, 763, 744, 732, 721 és 655 cm-¹, vízzel, 1-4 szénatomos alkanol, így metanol vagy 2-propanol vizes oldatával vagy 3-6 szénatomos alkanon, így aceton vizes oldatával kezeljük;

c) a fenti (I) képletű vegyület γ-polimorf formáját, amelynek nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörösspektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: v=3377, 3240, 1665, 1639, 1594, 1527, 1518, 1494, 1457 (nujol), 1443 (nujol), 1344, 1321, 1304, 1254, 1195, 1178, 1162, 1143, 1111, 1098, 1046, 1031, 1012, 972, 962, 945, 932, 907, 879, 849, 815, 806, 780, 753, 729 és 658 cm^-1, vízzel, 1-4 szénatomos alkanol, így metanol vagy 2-propanol vizes oldatával, vagy 3-6 szénatomos alkanon, így aceton vizes oldatával kezeljük;

d) a fenti (I) képletű vegyület amorf β-formáját, amelynek nujollal készített szuszpenzióban felvett infravörösspektruma a következő abszorpciós sávokat mutatja: μ=3384, 1708, 1638, 1615, 1595, 1533, 1516, 1458 (nujol), 1396, 1378 (nujol), 1313, 1245, 1172, 1144, 1106, 980, 889, 830, 808, 737, 721 és 665 cm¹, vízzel, 1-4 szénatomos alkanol, így metanol vagy 2-propanol vizes oldatával, vagy 3-6 szénatomos alkanon, így aceton vizes oldatával kezeljük;

e) a fenti (II) képletű vegyület vizes, szerves oldószerben felvett oldatát katalitikusán hidrogénezzük a benzil-oxi-karbonil védőcsoportot eltávolító katalizátor jelenlétében, majd a védőcsoport lényegében teljes eltávolítása után a katalizátort és az oldószert eltávolítjuk az elegyből, és a maradékot 3-6 szénatomos alkanonnal, így acetonnal kevertetjük;

f) egy (XII) általános képletű vegyületről, a képletben P¹, P², P³ és P⁴ jelentése azonos vagy különböző, és lehet eltávolítható, előnyösen savas körülmények között eltávolítható védőcsoport, a védöcsoportokat előnyösen vizes savas körülmények között eltávolítjuk, majd az elegyet pH=3-5 közötti, előnyösen mintegy pH=4 értékre állítva feldolgozzuk; vagy

g) egy (XIII) általános képletű vegyületről, a képletben P⁵ jelentése eltávolítható, előnyösen savas körülmények között eltávolítható védőcsoport, a védőcsoportokat előnyösen vizes savas körülmények között eltávolítjuk, és pH=3-5 közötti, előnyösen mintegy pH=4 értékre állítva feldolgozzuk.
23. A 22. igénypont a) pontja szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy katalizátorként palládium/szén katalizátort alkalmazunk.
24. A 22. igénypont a) pontja szerinti vagy a 23. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (II) képletű vegyület nátriumsóját alkalmazzuk.
25. A 22. igénypont a) pontja szerinti, vagy a 23. vagy 24. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a savanyítást 35-45 °C hőmérsékleten végezzük.
26. A 22. igénypont f) pontja szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy P¹ jelentése formilcsoport vagy benzil-oxi-karbonil-csoport.
27. A 22. igénypont f) pontja szerinti vagy a 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy P², P³ és P⁴ jelentése egyidejűleg terc-butil-csoport.
28. A 22. igénypont g) pontja szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy P⁵ jelentése formilcsoport.
29. A 22-28. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kapott (I) képletű vegyület α-polimorf formájának grafitmonokromátorral (λ= 0,15405 nm) szűrt réz sugárforrással felvett por-röntgendifrakciós vizsgálatánál főcsúcsok jelentkeznek a 7,5; 8,9; 9,9; 11,6; 15,6; 17,2; 17,5; 18,0; 20,2; 22,1; és 23,3 fok 2Θ szögnél.
30. Eljárás az (I) képletű vegyület 22. igénypont c) pontja szerinti γ-polimorf formájának előállítására, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű vegyület 22. igénypont b) pontja szerinti hidratált δ-formáját 1-propanollal vagy acetonitrillel kezeljük.
31. Eljárás az (I) képletű vegyület 22. igénypont c) pontja szerinti γ-polimorf formájának előállítására, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű vegyület 22. igénypont d) pontja szerinti amorf β-formáját acetonitrillel vagy n-propanollal kezeljük.
32. Eljárás az (I) képletű vegyület 22. igénypont c) pontja szerinti γ-polimorf formájának előállítására, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű vegyület 22. igénypont b) pontja szerinti hidratált δ-formájának vizes oldatát térfogatfeleslegben alkalmazott 3-6 szénatomos alkanonnal, így acetonnal kezeljük.

HU 225 959 Β1
33. Eljárás az (I) képletű vegyület 22. igénypont b) pontja szerinti hidratált δ-formájának előállítására, azzal jellemezve, hogy a 22. igénypont a) pontja szerinti (II) képletű vegyület vízzel nem elegyedő oldószer és víz elegyében felvett oldatát katalitikusán hidrogénez- 5 zük a benzil-oxi-karbonil-védőcsoportot eltávolító katalizátor jelenlétében, majd a védőcsoport lényegében teljes eltávolítása után a katalizátort eltávolítjuk, és a vizes fázist elválasztjuk, és 1-4 szénatomos alkanollal, így metanollal kezeljük. 10
34. Eljárás az (I) képletű vegyület 22. igénypont d) pontja szerinti amorf β-formájának előállítására, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű vegyület 22. igénypont b) pontja szerinti hidratált δ-formájának vizes oldatát fagyasztva szárítjuk.
35. Eljárás az (I) képletű vegyület 22. igénypont d) pontja szerinti amorf β-formájának előállítására, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű vegyület 22. igénypont szerinti α-polimorf formájának koncentrált vizes oldatát fagyasztva szárítjuk.