Novoselec

Novoselec
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Križ
Jogállás	falu
Alapítás éve	1654
Polgármester	Ivana Posavec Krivec
Irányítószám	10315
Körzethívószám	(+385) 01
Népesség
Teljes népesség	1210 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség	344,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Terület	4,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 39′ 11″, k. h. 16° 32′ 10″45.653, 16.53645.653000°N 16.536000°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 11″, k. h. 16° 32′ 10″45.653, 16.53645.653000°N 16.536000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Novoselec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Novoselec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Križhez tartozik.

Zágrábtól 48 km-re délkeletre, községközpontjától 1 km-re délkeletre, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Novoselec 1649 és 1654 között keletkezett. Amint arra a neve is utal új telepesek alapították. Első írásos említése 1654-ben történt "Novozelczy" alakban. Ezen a néven szerepel az egyházi vizitációkban is egészen a 18. század elejéig. 1704-ben említik először "Novoszelecz" néven. A településen 1654-ben csak nyolc ház állt. A lakosság száma 1732-ig növekvő tendenciát mutat, majd fokozatosan csökken. 1825-ben 24 háztatás volt a településen 397 lakossal, de 1857-ben már csak 286 lakost számláltak. A katonai igazgatás idején Novoselecen ulánusokat szállásoltak el, akik dzsidával felfegyverzett lovasok voltak. Akkoriban granicsároknak nevezték őket. 1871 a katonai közigazgatás megszüntetése után a települést Belovár-Kőrös vármegyéhez csatolták. 1896-ban megindult a vasúti közlekedés a Dugo Selo – Novska vasútvonalon, mely a gazdasági fejlődésre nagy hatással volt. Novoselecnek 1910-ben 385 lakosa volt. Trianon előtt Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. 1920-ban megalapították legnagyobb ipari üzemét a "Našička" fakombinátot, 1929-ben a fűrészüzem is megkezdte működését. A gyár léte jótékony hatással volt a kulturális fejlődésre is. 1929-ben megalapították a "Sloga" sportegyesületet, 1935-ben megalakult a munkás olvasókör. 1944. szeptember 23-án hét repülőgép összesen 33 bombát dobott az üzemi épületekre. 1945. áprilisáig ezt még három bombatámadás követte, melyek további súlyos károkat okoztak. A második világháborút követően Novoselec gyors fejlődésnek indult. 1945-ben megnyílt a település iskolája, 1948-ban a kultúrház, 1949-ben pedig a postahivatal is. A gyár is tovább fejlődött. 1955-ben felépült a faárucikkeket gyártó üzem, 1960-ban a parkettaüzem, 1977-ben pedig a bútorüzem. A településnek 2001-ben 1520 lakosa volt.

Szent Vid tiszteletére szentelt temploma.^[3] Az egyházi vizitáció már 1701-ben említ itt egy tölgyfából épített kápolnát. Mijo Kolarić plébános a 19. század elején már egy falazott kápolnát említ a településen. Az épület egyhajós épület lekerekített szentéllyel. A főoltár a 19. században készült, két a fiatal Szent Vid életéből vett jelenetet ábrázol. A kápolnát 1868-ban restaurálták, 1886-ban átalakították. 1862-ben kapott új harangot és három oltárát is ekkor újította meg Alojz Kometer csázmai aranyműves. 1993-94-ben az épület összes nyílászáróját felújították, tetőfedését kicserélték.

• Križ község hivatalos oldala
• Vladimir Gajski: Novoselec u riječ i sliki. Kloštar Ivanić, 2002.^{[halott link]}

1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2252.