1929

Ez a szócikk az 1929. évről szól. Az 1929-es számról szóló cikket lásd itt: 1929 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934

• január 6. – I. Sándor jugoszláv király – a szerb-horvát konfliktusból fakadó kormányozhatatlanságra hivatkozva bevezeti a diktatúrát. Az új kormányfő Petar Živković tábornok. (1918-1929 között 23 alkalommal változott a kormány összetétele.)^[1]
• január 7. – Ante Pavelić megalakítja a horvát usztasa mozgalmat. (Harcot hirdet a fennálló állammal szemben, melynek módszere a terror.)^[1]
• február 1. – Antonín Švehla csehszlovák miniszterelnök – súlyos betegségére hivatkozva – lemond, az új kormányt az agrárpárti František Udržal vezeti.^[2]
• február 11. – Az olasz állam és a pápaság megköti a lateráni egyezményt.^[3] (Ezzel megoldódik a „római kérdés”, létrejön a Vatikánvárosi Állam, és rendeződik a pápaság 1870 óta ellentmondásos helyzete Rómában, illetve Olaszországban. Az egyezményhez kapcsolódó konkordátum szerint a katolikus vallás Olaszországban államvallássá lesz.)
• március 4. – Beiktatják hivatalába az Egyesült Államok 31. elnökét, Herbert Hoovert.^[4]
• április 14. – Lengyelországban megalakul Kazimierz Switalski kormánya, melyben elsősorban Józef Piłsudski közeli és megbízható hívei a miniszterek. (Piłsudski hívei kilépnek a Lengyel Szocialista Pártból.)^[5]
• május 16. – Megrendezik az első Oscar-gálát.
• június 19. – Radola Gajdát, a csehszlovák Fasiszta Nemzeti Közösség vezetőjét két hónapos szabadságvesztésre ítélik hadügyminisztériumi iratok kicsempészésének kísérletéért.^[6]
• július 17. – A jugoszláv államvédelmi törvény alapján Ante Pavelić-et távollétében halálra ítélik.^[1]
• augusztus 31. – A német háborús jóvátételről tárgyaló hágai konferencia egynegyedére – hozzávetőlegesen egymilliárd dollárra – csökkenti a Csehszlovákiára 1919-ben kirótt ún. „felszabadítási” adót, melyet 37 éven át kellett volna fizetni.^[6]
• szeptember 29. – Budapesten megalakul a lengyel–magyar kulturális kapcsolatok terén tevékenykedő Magyar Mickiewicz Társaság.
• október 1. – A Szovjetunióban bevezetik a forradalmi naptár használatát.
• október 3. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság neve Jugoszláv Királyságra változik; egyúttal az új közigazgatási rendszer 9 bánságra osztja fel az országot.^[7]
• október 5. – Vojtech Tukát, a Szlovák Néppárt egyik vezetőjét, Magyarország javára folytatott államellenes tevékenység vádjával 15 évi szabadságvesztésre ítélik. (Tiltakozásul a Szlovák Néppárt kiválik a kormánykoalícióból.)^[6]
• október 17. – Átadják a Tiszaugi hidat.
• október 24. – A „fekete csütörtök”, a New York-i tőzsde összeomlása, a nagy gazdasági világválság kezdete.^[8]
• október 26. – A csehszlovák hatóságok házkutatást tartanak a magyar Országos Keresztényszocialista Párt székházában és Szüllő Géza pártelnök, illetve Dobránszky János alelnök lakásán.^[6]
• október 27. – A csehszlovák kormánykoalíció felbomlása miatt kiírt parlamenti választásokon 15%-kal ismét az agrárpárt szerzi meg a legtöbb szavazatot. (A magyar pártok, közös listán kilenc mandátumhoz jutnak.)^[6]
• november 17. – Szegeden felszentelik a harmadik Szent Rozália-kápolnát.
• november 29. – Richard Evelyn Byrd és társai (Balchen, June, McKinley) elsőként repülnek át a Déli-sark fölött, Floyd Bennett nevű gépükkel.
• december 3. – Megalakult a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetség. (A szövetség első elnöke gróf Széchenyi Emil, alelnök Ugron Gábor és Véghelyi Dezső.)
• december 7. – Új alkotmány Ausztriában.
• december 29. – Lengyelországban Kazimierz Bartel alakít kormányt.^[5]

• az év folyamán –
  • Világkiállítás Barcelonában.^[9]
  • A lengyel nemzetgyűlés 6 képviselőklubja (közép- és baloldali ellenzéki pártok) „Centrolew” (Középbal) néven ellenzéki blokkban egyesül, s megdönti a Switalski-kormányt.^[5]

• Osvát Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond veszi át a Nyugat szerkesztését
• József Attila: Nincsen apám se anyám
• Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli - Szamádás c. verseskötetben jelenik meg
• Kosztolányi Dezső: Írástudatlanok árulása... – röpirat
• Molnár Ferenc: Egy, kettő, három. – vígjáték, színmű
• Lengyel József: Visegrádi utca – regény
• Illés Béla: Ég a Tisza – regény
• Robert Seymour Bridges: A szépség testamentuma (The Testament of Beauty) – vers
• Richard Aldington: Hősi halál (Death of a Hero) – regény
• John Cowper Powys: Wolf Solent (Wolf Solent) – regény
• William Faulkner: Sartoris (Sartoris) – regény – John Sartoris, az író ükapja története
• William Faulkner: A hang és a téboly (The Sound and the Fury) – regény
• Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms) – regény
• Sinclair Lewis: Dodsworth (Dodsworth) – regény
• Alfred Döblin: Berlin Alexanderplatz (Berlin Alexanderplatz) – regény, korszakos mű
• Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues) – regény (a címe idővel szállóige lett)
• Franz Werfel: Barbara avagy a jámborság (Barbara oder die Frömmigkeit) – regény
• Axel Munthe: San Michele regénye (Boken om San Michele) – bestseller regény
• Jean Giraudoux: Amphitryon 38 (Amphitryon 38) – vígjáték, színmű
• Jean Cocteau: Veszedelmes éden, vagy rettenetes gyerekek (Les Enfants Terribles) – novella
• Antoine de Saint-Exupéry: A déli futárgép (Courrier sud) – regény
• Alberto Moravia: A közönyösök (Gli indifferenti) – regény az olasz fasizmus világáról
• Mateiu Caragiale: Aranyifjak kora (Craii de Curtea-Veche) – regény (román)
• Rafael Alberti: Mész és dal (Cal y canto) – avantgárd verses kötet (spanyol / katalán)
• Rafael Alberti: Az angyalokról (Sobre los Ángeles) – verses kötet
• Rómulo Gallegos: Donna Barbara (Doña Bárbara) – regény (Venezuela)
• Vlagyimir Majakovszkij: Gőzfürdő (Banja) – színpadi szatíra
• Vlagyimir Majakovszkij: Poloska (Klop) – színpadi szatíra
• Borisz Leonyidovics Paszternak: Védlevél (Ohrannaja gramota) – önéletrajzi esszé
• Władysław Broniewski: Párizsi kommün (Komuna paryska) – vers (lengyel)
• Branislav Nušić: A miniszter felesége (Gospođa ministarka) – vígjáték, színmű
• Miroslav Krleža: Glembay Ltd. (Gospoda Glembajevi) – dráma, kimagasló mű

• január 9. – Kacsóh Pongrác Dorottya című dalművének posztumusz bemutatója Szegeden.
• február 19. – Bartók Béla III. vonósnégyesének bemutatója
• március 20. – Bartók Béla IV. vonósnégyesének premierje
• Bartók Béla rapszódiáinak bemutatója
• március 29. – Liszt Ferenc Via crucis című, 1879-ben befejezett passióját először az 50. évforduló nagypéntekén mutatták be Magyarországon a fővárosban, Budapesten Harmat Artúr vezényletével.

• A Hungária (régi nevén MTK) nyeri az NB1-et. Ez a klub 13. bajnoki címe.

• január 2. – Lux Elvira magyar szexuálpszichológus († 2016)
• január 3. – Sergio Leone olasz filmrendező († 1989)
• január 13. – Nagy Marianna Európa-bajnok magyar műkorcsolyázó († 2011)
• január 15. – Kiss Dezső magyar fizikus, az MTA tagja, a részecske- és magfizikai kutatások kiemelkedő alakja († 2001)
• január 23. – Polányi János Nobel-díjas magyar kémikus
• január 24. – Dési Ábel magyar költő, prózaíró, kritikus, publicista († 2008)
• január 27. – Garai Gábor magyar költő, író, műfordító († 1987)
• január 27. – Gurics György világbajnok magyar birkózó, edző († 2013)
• február 2. – Věra Chytilová cseh filmrendező († 2014)
• február 3. – Zilai János magyar szőlész, egyetemi tanár († 2009)
• február 12. – Gombos Katalin magyar színésznő, érdemes művész, Sinkovits Imre felesége († 2012)
• február 19. – Litván György magyar történész († 2006)
• február 23. – Herbert Mies német, kommunista politikus († 2017)
• február 23. – Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenei gyűjtő († 1975)
• február 27. – Fodor András magyar költő, esszéíró († 1997)
• március 7. – Székely János magyar író, költő († 1992)
• március 27. – Heil József magyar festőművész († 2022)
• március 28. – Psota Irén kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2016)
• március 28. – Lemhényiné Tass Olga olimpiai bajnok magyar tornász († 2020)
• április 1. – Milan Kundera cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista († 2023)
• április 8. – Jacques Brel énekes, színész († 1978)
• április 10. – Max von Sydow svéd színész († 2020)
• április 17. – Urbán Aladár történész, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa († 2019)
• április 22. – Michael Francis Atiyah brit matematikus († 2019)
• április 24. – Kokas Klára zenepedagógus, zenepszichológus († 2010)
• április 26. – Lámfalussy Sándor magyar közgazdász († 2015)
• április 27. – Nyina Ponomarjova Európa-bajnok és kétszeres olimpiai bajnok szovjet-orosz diszkoszvető († 2016)
• május 4. – Audrey Hepburn Oscar-díjas holland-angol színésznő († 1993)
• május 6. – Paul Lauterbur amerikai kémikus († 2007)
• május 10. – Kányádi Sándor Kossuth-díjas romániai magyar költő, a nemzet művésze († 2018)
• május 12. – Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár († 2019)
• május 30. – Doina Cornea román költőnő, ellenzéki személyiség († 2018)
• június 10. – James McDivitt amerikai űrhajós († 2022)
• július 2. – Lányi Zsolt magyar kisgazda politikus († 2017)
• június 13. – Víctor Israel spanyol (katalán) színész († 2009)
• július 5. – Zám Tibor író, tanár, szociográfus († 1984)
• július 6. – Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2015)
• július 25. – Vaszilij Makarovics Suksin orosz író, színész, filmrendező († 1974)
• július 28. – Jacqueline Kennedy Onassis amerikai first lady (1961-1963) († 1994)
• augusztus 1. – Hafizullah Amin afgán elnök († 1979)
• augusztus 4. vagy 24. – Jasszer Arafat palesztin vezető († 2004)
• augusztus 5. – Boros Ottó kétszeres olimpiai bajnok magyar vízilabdázó († 1988)
• augusztus 10. – Tamara Buciuceanu román színésznő, a „román vígjáték nagyasszonya” († 2019)
• augusztus 17. – Francis Gary Powers, az amerikai légierő tisztje († 1977)
• augusztus 18. – Horváth Teri Kossuth-díjas magyar színésznő († 2009)
• augusztus 23. – Czibor Zoltán labdarúgó, az Aranycsapat tagja († 1997)
• augusztus 24. – Moldován Stefánia Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő († 2012)
• augusztus 26. – Sz. Jónás Ilona magyar történész, középkor-kutató († 2017)
• szeptember 3. – Irene Papas, görög színésznő, énekesnő († 2022)
• szeptember 5. – Gyarmati István magyar fizikus, fizikokémikus, az MTA tagja († 2002)
• szeptember 9. – Simonek Lídia világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó († 2013)
• szeptember 14. – Hans Clarin német színész († 2005)
• szeptember 15. – Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus († 2019)
• szeptember 20. – Bitskey Tibor Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet színésze († 2015)
• szeptember 20. – Anne Meara amerikai színésznő, humorista († 2015)
• szeptember 21. – Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat csatára († 1979)
• szeptember 22. – Váradi Hédi Kossuth-díjas magyar színésznő († 1987)
• október 19. – Burger Kálmán kémikus, az MTA tagja († 2000)
• október 19. – Mihail Petrovics Szimonov szovjet/orosz mérnök, repülőgéptervező († 2011)
• október 31. – Bud Spencer (Carlo Pedersoli) olasz filmrendező, színész († 2016)
• november 5. – Kékesi László Ybl-díjas építész († 1988)
• november 9. – Kertész Imre Nobel-díjas író († 2016)
• november 12. – Grace Kelly Oscar-díjas amerikai színésznő, Monaco nagyhercegnője († 1982)
• november 12. – Michael Ende német író († 1995)
• november 14. – Beck Mihály magyar kémikus († 2017)
• november 20. – Gérecz Attila magyar költő, öttusázó, az 1956-os forradalom hősi halottja († 1956)
• november 22. – Görgey Gábor József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, politikus († 2022)
• november 23. – Kapitány István magyar repülőgép vezető, Malév-főpilóta († 1962)
• november 25. – Gross Arnold Kossuth-díjas magyar grafikus, festő, a nemzet művésze († 2015)
• december 9. – Bob Hawke ausztrál kormányfő († 2019)
• december 9. – John Cassavetes görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező († 1989)
• december 12. – Seregi László Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus († 2012)
• december 13. – Christopher Plummer Oscar-díjas kanadai színész († 2021)
• december 19. – Aszódi Pál magyar jogász, politikus († 2009)
• december 28. – Bori Imre magyar író, irodalomtörténész, kritikus († 2004)

• január 25. – gróf Almásy Imre főispán, a felsőház tagja (* 1868)
• február 8. – Rákosi Jenő író, újságíró (* 1842)
• március 20. – Ferdinand Foch francia marsall (* 1851)
• március 21. – Batthyány Ilona grófnő († 1842)
• március 25. – Festetics Andor, a Nemzeti Színház igazgatója (* 1857)
• április 4. – Karl Benz német mérnök, a modern gépkocsitechnika egyik úttörője (* 1844)
• április 20. – Henrik porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tengernagya (* 1862)
• május 2. – Vargha Gyula költő, statisztikus, az MTA tagja (* 1853)
• június 11. – ifj. Andrássy Gyula politikus, volt külügyminiszter (* 1860)
• június 16. – Oldfield Thomas angol zoológus (* 1858)
• június 20. – Olgyai Viktor festőművész, grafikus (* 1870)
• június 21. – Tersztyánszky Ödön kétszeres olimpiai bajnok vívó, honvéd ezredes, Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja (* 1890)
• augusztus 17. – Benedek Elek író, meseíró (* 1859)
• augusztus 22. – Otto Liman von Sanders német tábornok, az első világháború alatt az Oszmán Birodalom katonai tanácsadója és az oszmán hadsereg parancsnoka (* 1855)
• szeptember 23. – Zsigmondy Richárd magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja (* 1865)
• október 23. – Heim Pál gyermekgyógyász, egyetemi tanár (* 1875)
• október 24. – Tost Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszter (* 1846)
• október 28. – Osvát Ernő szerkesztő, író (* 1877)
• október 28. – Iszer Károly magyar labdarúgás egyik megalapítója (* 1860)
• november 10. – Lichteneckert István olimpiai bronzérmes tőrvívó (* 1892)
• november 18. – Kunfi Zsigmond (er. Kohn), magyartanár, szociáldemokrata politikus, miniszter, népbiztos (* 1879)
• december 2. – Bátor Szidor zenetanár, zeneszerző (* 1860)
• december 10. – Franz Rosenzweig német filozófus, történész (* 1886)
• december 23. – Tóth János magyar államtitkár, belügyminiszter, felsőházi tag, országgyűlési képviselő (* 1864)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1929 témájú médiaállományokat.