[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Lukinić Brdo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lukinić Brdo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségPokupsko
Jogállásfalu
PolgármesterBožidar Škrinjarić
Irányítószám10414
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség287 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség19,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság155 m
Terület19,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 34′ 01″, k. h. 15° 55′ 59″45.567000°N 15.933000°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 01″, k. h. 15° 55′ 59″45.567000°N 15.933000°E
SablonWikidataSegítség

Lukinić Brdo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pokupskóhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágráb központjától 27 km-re délre, községközpontjától 10 km-re északnyugatra található. Területét és népességét tekintve a község legnagyobb települése. A falu nagyobbik része a Kravarščica és a Jablan patakok völgyében, illetve a mellettük magasabban fekvő területen fekszik. Több különálló településrészből áll. A legnyugatabbra a Kravarščica felett Pisarovina irányában fekszik Skender Brdo. Velika Gorica irányában az első telep Krpečanci, jobbra a Jablan völgyében Pauni fekszik. A keleti részen egy dombháton található Batinovec, északra a Kravaščica felé Lukinić, Belečići és Žužići. A falu központjától legtávolabb van Pori.

Története

[szerkesztés]

A település régi birtokosáról a Lukinić családról kapta a nevét. Mai kápolnájának helyén 1660 körül épült az első fakápolna, mely a többszörös megújításnak köszönhetően több mint kétszáz évig állt. 1867-ben kellett csak lebontani és helyére új, falazott kápolna épült. Ez a kápolna azonban nagyon rossz minőségű anyagból volt és néhány év után le kellett bontani. Ennek alapjaira épült a falu mai kápolnája, építői Marko és Jure Jankonić čička poljanai ácsmesterek voltak. A dubraneci Havas Boldogasszony plébániához tartozik. A falunak 1857-ben 426, 1910-ben 697 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 388 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
426 497 514 615 655 697 645 717 714 688 625 547 492 402 388

Nevezetességei

[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnája[3] 1908-ban épült. A kápolna egyhajós épület, ötszög alakú apszissal. Hosszúsága 13, szélessége 7 méter. Főoltára a buševeci Pospišil mester munkája. Harangtornya a homlokzat felőli oldalon magasodik. A homlokzat az előteret határoló nyolc oszlopon nyugszik.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]