Slavetić
| Slavetić | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Jastrebarsko |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mihael Zmajlović |
| Irányítószám | 10450 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 57 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 22,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 290 m |
| Terület | 5,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′, k. h. 15° 33′45.700000°N 15.550000°EKoordináták: é. sz. 45° 42′, k. h. 15° 33′45.700000°N 15.550000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Slavetić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Slavetić falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 36 km-re délnyugatra, községközpontjától 10 km-re északnyugatra a Plešivica-hegység délkeleti lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1249-ben "villa Sclauetichi", "Sclauethych", illetve "Sclaueticzy" alakban a podgorjei várispánság birtokaként említik először. Ugyanekkor említikaz azonos nevű patakot is "fluvius Zlauatigy" néven, mint a zcopnai birtok határát képező vízfolyást. 1283-ban Slavetić is a Babonicsok birtoka lett. A település 1327-ben "possessio Sclauetiz" néven mint Lipovac várának uradalmához tartozó falu szerepel. 1487-ben Hunyadi Mátyás a szlaveticsi birtokot Orsich Péternek adta, ahol a 16. század elején a család felépítette várát és amely végig a család székhelye és uradalmi központja volt. A család innen vette előnevét. Slavetić plébániáját 1661-ben Orsich Boldizsár kérésére alapították, Brebrovac, Dragovanšćak, Goljak, Gračac Slavetićki, Hrašća, Rastoki, Tihočaj és Okrug települések tartoznak hozzá. A plébániatemplomot az Orsich család 1600 körül épített kápolnájából alakították ki. A falunak 1857-ben 300, 1910-ben 388 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 116 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 300 | 314 | 362 | 413 | 384 | 388 | 332 | 365 | 409 | 424 | 380 | 340 | 222 | 163 | 116 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Remete Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] 1600 körül az Orsich család kápolnájaként épült. A 18. században barokk-klasszicista stílusban építették át. A főoltár mai formájában a 19. században készült el, oltárképét 1735-ben festették. A szószék 1741-ben készült el. Értékes még a mellék kápolnában álló Szent Valentin oltár két 1735-ben készített angyalával és az 1911-ben Heferer műhelyében épített orgona. A Nagyboldogasszony és a Szent Valentin kápolna 1732-ben készült el, míg a Szent Anna kápolna 1735-ben épült a templomhoz. A harangtornyot 1807-ben emelték, 1837-ben pedig megépült az új kórus.
- A falu nyugati szélén, egy három oldalról meredek dombon áll az Orsich család várkastélya,[4] melynek legrégibb magja még a 16. század elején épült fel, később többször bővítették. Valószínűleg még a 16. század második felében építették a délnyugati tornyot, majd a 17. században felépült a keleti szárny a főkapuval, melyen az 1639-es évszám olvasható. A déli szárnyat és nyugati szárny további részét a 18. században építették. A várkastélyon még később is történtek építések, jelenleg is az Ausztriában élő Rauch-Orsich család tulajdonában van. A várkastély egy szabálytalan négyszög alakú központi udvar körül épült ki. Legrégibb része az öregtorony, melyen több gótikus részlet is fennmaradt. Az északi oldalon áll a kétemeletes várpalota, mellette az északnyugati torony. Az egyemeletes nyugati és a földszintes déli szárnyban főként gazdasági épületek találhatók. Az egyemeletes keleti szárnyon keresztül jutunk be az udvarra és a délkeleti bástyatoronyba. A várkastélyon szerencsésen ötvöződnek a gótikus, reneszánsz és barokk elemek, mint a lakótorony, konzolos árnyékszékek, lőrések és sarokerkélyek. A várkastély előtt valaha egy külső vár is lehetett. Alapfalainak több darabja részben romosan, részben konzerválva máig fennmaradt. A vár alatt egy kis kertet is kialakítottak, melyhez faragott lépcső és egy kis kapu vezetett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1888.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2254.
További információk
[szerkesztés]- Slavetić weboldala Archiválva 2011. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Várromok a Szamobori és a Zsumberki hegységben Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Jasztrebaszka város hivatalos oldala
- Az Orsich-várkastély története
- Jasztrebaszka turisztikai egyesületének honlapja[halott link]
- Az Orsich család története
- E. Laszowsky: Stara hrvatska Županija Podgorska Zagreb 1899.
