Mrzlo Polje Žumberačko
Mrzlo Polje Žumberačko | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zágráb |
Község | Žumberak |
Jogállás | falu |
Polgármester | Zdenko Šiljak |
Irányítószám | 10456 |
Körzethívószám | (+385) 01 |
Népesség | |
Teljes népesség | 23 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 16,08 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 556 m |
Terület | 2,55 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 46′ 43″, k. h. 15° 29′ 57″45.778600°N 15.499200°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 43″, k. h. 15° 29′ 57″45.778600°N 15.499200°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mrzlo Polje Žumberačko témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mrzlo Polje Žumberačko falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberk községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 38 km-re nyugatra, községközpontjától Kostanjevactól 10 km-re északra a Zsumberki-hegységben. A Mrzlo-mező (magyarul Fagyottmező vagy Dermedtmező) , egy hegyekkel körülvett karsztmező szélén fekszik. A településen három, a hegyekben eredő patakocska folyik át. Településrészei Bubini, Milački, Miličini, Zgrabovi, Prcvagi és Stanići.
Története
[szerkesztés]A települést az 1531-ben ide érkezett uszkókok alapították. A plébánia első említése 1641-ben történt Rafael Levaković plébánosnak egy innen Rómába küldött levelében. Ebből kitűnik, hogy görögkatolikus plébániáját már 1641 előtt alapították. A plébániához ma 16 település tartozik mintegy 200 hívővel. A mai templom legrégibb részét, a szentélyt és a hajó felét 1666-ban építették. Iskolája 1769-óta működött. Az 1830-as urbárium szerint 9 háza és 44 lakosa volt. 1857-ben 131, 1910-ben 161 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 1936-ban itt tartották a zsumberkiek második kongresszusát. Ennek alkalmából a templom falán emléktáblát helyeztek el Petar Stanić plébános, Zsumberk történetírója, valamint a helyi népzene és népszokások lelkes gyűjtője Dana Kovačević tanítónő emlékére. A falunak 2011-ben 41 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
131 | 157 | 162 | 168 | 153 | 161 | 160 | 178 | 167 | 156 | 125 | 113 | 97 | 69 | 50 | 41 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus plébániatemploma. Legrégibb része a szentély és a hajó fele 1666-ban épült. A 18. és a 19. században jelentősen bővítették. 1863-ban építették a kórust és a harangtornyot, mely 1867-ben összedőlt. A mai magasabb és zömökebb harangtornyot a 20. század elején emelték. A plébánia épülete 1776-ban épült.
- Közelében található a 13. században épített Szent Lőrinc katolikus templom romja.
- Határában található a Bijela-barlang.
Híres emberek
[szerkesztés]Innen származik Sztanics Konstantin (Konstantin Stanić), aki 1814 és 1830 között Kőrös görögkatolikus püspöke volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf