HU204689B

HU204689B - Implant for substituting tooth or a part of other bone-tissue and granulate filler and block serving for bone-substituting

Info

Publication number: HU204689B
Application number: HU884284A
Authority: HU
Inventors: Antti Yli-Urpo
Original assignee: Yli Urpo Antti
Priority date: 1987-06-15
Filing date: 1988-06-15
Publication date: 1992-02-28
Also published as: FI78232C; WO1988010100A1; DE3886551T2; US5139424A; NO895066D0; FI885235A; IL86702A0; NO175736B; FI89864C; EP0421987B1; FI885235A0; DK165576C; DD281749A5; NZ225029A; FI872640A; KR890701067A; DK631189D0; NO175736C; JP2642183B2; IE63173B1

Description

A találmány tárgya ímplantáíum fognak vagy csontszövet egy részének helyettesítésére.

Szintetikus anyagnak élő szövetbe történő behelyezésére az első kísérletet csak a XVIH. sz. végén hajtották végre, jóllehet a tárgy mindig a kutatók érdeklődési terében volt Ezek a tanulmányok azonban nem jártak kielégítő eredményekkel. Tulajdonképpen az 1950-es évek kezdete óta értek és különböző eredményeket azzal, hogy titán vagy tantál fémpengéket helyeztek be a csontba, például az állkapocsba.

A bonyolult operáció és a fertőzési veszélyek miatt a nagyméretű, csonthártya alatti konstrukciók és a nagyméretű beültetett acél pengék egyre kevésbé népszerűek. Ezeket különálló csavarokkal helyettesítették (lásd Bránemark, Straumann, Bioceram: ref. 1 Albrektson és munkatársai; speciális kiadvány. A napjainkban alkalmazott: fogászati implantátumok hosszú távú hatékonysága. Az eredmények áttekintése és javasolt kritériumai. hit J. Órai and Max. Fac. Implants I. 1986), továbbá nagyméretű kúpos hengerekkel helyettesítették, melyek egy foggyökérre hasonlítanak (Frialit; ref.

1.). A jelenleg használatos módszereknél közös az, hogy a szerkezetet behelyezik az alveoláris (fogmedri) csontba. Ilyen módon mechanikai érintkezést lehet elérni a csont és az űnplantátum között Az ímplantáíum tehát behatol a fogínyhe, és egy kinyúló része látható marad. Ez a kinyúló rész szolgál arra, hogy- megtámassza a protézist A bakteriális fertőződés megakadályozása céljából szükséges, hogy az epitél (hámszövet) szorosan hozzákapcsolódjon a kinyúló rész felületéhez. Ezt úgy lehet elérni, hogy ezt a területet mindig tisztán kell tartani.

Az implantátumnak a csonthoz való hozzákapcsolását a fenti eljárásokban gyakran megakadályozta egy fertőzött szövetréteg. Ezt a problémát egy kétfázisú operációs technikával lehet elkerülni, melyben az implantátumot teljesen becsavarják a csontba az első lépésben (lásd például Bránemark, ref. I.) Az operáció második fázisában, 3-6 hónappal később, egy kinyúló részt helyeznek az implantátumra. Az eredmények kielégítőek voltak.

Ennek különböző változatait dolgozták ki (IK-implaníátum, IMZ-xmplantátum, mag-szellőzőiyuk szerkezetű Ímplantáíum). Ezek anyagául títániumot vagy CoCr ötvözetet használtak, melyre plazmaszórással Ti-ot · (TiOj) vittek fel. A gyógyulási időszak 3-6 hónap között van, annak ellenére, hogy a gyártók azt ígérik, hogy az operációk után azonnal lehetséges az implantátumot terhelni. A fő hátrányai ennek a megoldásnak a bonyolultság és az eljárás összetettsége. £

Egy egyszerűbb, de kevésbé megbízható módszer a Straumann-mődszer, amelyben egy üreges perforált henger nyúlik ki a fogínyből, és amelyet a csontba egyetlen operációval helyeznek be. Ennek anyag CoCr ötvözet, melyet plazmaszórással TiO₂-daI vonnak £ be. Ezeket a hengereket 1986-ban visszahívták a piacról megbízhatatlanságuk miatt.

Jelenleg egy harmadik típusú implantátumot használnak, melynek anyaga polikristályos AI₂O₃-kerámia, Frialit-implantátum, melyet közvetlenül a fog kihúzá sa 6 után a kitágult gyökérüregbe helyeznek be. Formáját tekintve ez az űnplantátum a vége irányában lépcsőzetesen keskenyedik. A kerámia törékenysége miatt ezeket az implantátumokat csak egyetlen olyan fog alátá5 masztására lehet használni, mely kis harapási nyomás terhelés alatt áll, például az elülső vagy front fogak

- esetében.

A japán Kyoceran „Bioceram” alumínium-kristályzafír űnplantátum sorozatában olyan implantátumok í 0 szerepelnek, melyek kisebbek, mint a Frialit-implantátumok. Ezek az implantátumok igen értékesek más szilárdsági tulajdonságaikmiatt, de alakíthatóságukkicsi. Tehát a temperálást vagy megeresztést gondosan kell elvégezni az anyag törékenysége miatt. A klinikai 5 vizsgálatok során kapott eredmények nem felelnek meg a gyártók által adott eredményeknek. Úgy tűnik, hogy a csontnak az összekapcsolódása a Biocerammal nem kielégítő. Ennek oka valószínűleg a felület és a kis felületi terület belső tulajdonsága és kis súrlódása.

Még a hosszú gyógyulási időszak sem látszik elegendőnek ahhoz, hogy erős Összekapcsolódást hozzanak létre.

A nagyméretű és egyszerű összekapcsolódást mechanizmusokhoz szükséges minimális csontméretek a 5 következők: 10 mm-es mélység és 5,5 mm-es szélesség (Straumann). A fog kihúzása után az alveoláris (fogmedri) csont oly mértékben összehúzódik, hogy csak ritkán marad elegendő hely ahhoz, hogy az ilyen implantátumot behelyezzék.

D Mind a titánium, mind pedig az A1₂O₃ implantátumok túl nagyok, mivel a vékony szerkezet egyébként nem lenne alkalmas arra, hogy ellenálljon a szükségképpen fellépő mechanikai erőhatásoknak. Ezenkívül a Ti előállítása bonyolult. Másrészről a kisméretű impí Iantátumok (Bránemark) bonyolultak és drágák, és a legkisebb, nem-fémes (Bioceram) implantátumok pedig törékenyek.

Az alkalmazott anyagtípusokat a kővetkező módon lehet osztályozni:

) 1. Fémek, melyek nem biokompatíbilisek:

Co-Cr ötvözetek, rozsdamentes acélok, Ni ötvözetek, IV típusú nemesfémek (Tndumed, Holland).

2. Inért anyagok, melyek nem lépnek reakcióba az élő szövetekkel, de amelyek a csonttal szoros érintke» zésbekerülnek:

A1₂O₃ kerámiák, Ta- és Ti-fémek, azok ötvözetei (TÍV4A16), szén, annak különböző formáiban, teflon.

3. Bioaktív anyagok, melyek aktívan és gyorsan hozzákapcsolódnak a csonthoz, azaz amelyek felületreaktívak és elősegítik a csont növekedését Hídroxíl apatít, CaP üveg és CaP üvegkerámiák, „bioüvegek”. Trikalcium-foszfát, vagyis TCP (feloldódik, azaz beoldödik az élő szövetbe).

Ezeknek az anyagoknak a beoldődását, felszívódását azok összetétele és a gyártási eljárás befolyásolja, és ez a teljesen felszívódótól a nem felszívódóig változik.

Az alábbi táblázat mutatja az alkalmazott anyagokat és azok tulajdonságait.

(Táblázat a következő oldalon.)

HU 204 689 B

Táblázat

Anyag	10 N/mm²erősség*	Csonthoz való kötődés	Hámszövethez való kötődés
Al-biokerámia anyag	9-7/7-4	+ +	+ +
CaP biokerámia anyag	9-0,5/2,0,5	+ +	+ +
Hidroxil apatit	0,5/0,5	+ + +	+
Titánium 99,9	6/5	+	+
TÍ-6A1-4V	7/6	±	+
TÍ-6A1-4V + biokerámia bevonat	7/6	+ +	+
Acélok	9,75/7,5	--	—
Co ötvözetek	8,5/7	-	-
Szén	5,5	+	+
Műanyag (Ca-t tartalmaznak)	1-0,5	+	+
Nemesfém	8,1/5,8-8,8/8,4	+	+
Tantál		+	+

* húzószilárdság/törési feszültség +++ kötődés a csonthoz és a hámszövethez nagyon jő és ezenkívül elősegíti a csont növekedését ++ kötődés a csonthoz nagyon jó + kötődés a csonthoz jó ± kötődés a csonthoz nincsen jól meghatározva

- nem kötődik — idegen részecske reakció

Jelenleg a bioaktív anyagokkal a helyzet a következő:

1. A hidroxil apadtnak (HA) a fémhez való kapcsolódása problematikus. Megkíséreltek mechanikus összekapcsolódást létrehozni, ami problematikus, 35 mivel a HA törékeny és ez nem vezetett kielégítő eredményekre. Megkísérelték a plazmaszórást is;

azt azonban nem mutatták ki, hogy a kristályszerkezetet megtartották volna, de a felület átalakult a könnyen felszívódó TCP-vé és emiatt az 40 összekapcsolódás nem tartós (World Kgh Tec. konferencia, Milano, 1986). A korai-alapú HA sem bizonyult semmivel sem jobbnak a szintetikus alapú anyagoknál. Azonban a HA egy olcsó anyag, melyhez az élő szövetek kollagén szálai nagyon jól 45 hozzákapcsolódnak és mineralizálódnak (Jarcho és társa néhány tanulmánya: ref. 2 de Putter, de Lángé, de Groot: Permukozális fogászati implantátumok sűrű hidroxil apadtból. Rögzítés az alveoláris csontban; kivonat: Int konferencia a szövet integ- 50 rálásának a szálban és a felső állkapocs-csont arc felőli részének rekonstrukciója témájában, Brüszszel, 1985).

2. A CaP-üvegeket és az üvegkerámiákat, vagyis az ún. biokerámiákat megvizsgálva azt tapasztalták, 55 hogy azok jól kötődnek a csonthoz (Hencke és társa, 1971; ref. 3 Gross és Stning: A különböző üvegek és üvegkerámiák határfelülete a csontos implantációs ágyban. J. Biomed. Mát. Rés. 251271. oldalak: 19,1985).

A reakció azon alapul, SiO₂-ban gazdag réteget hoznak létre és Ca-t és P-t csapatnak ki. Ezután a Ca és a P Ha-formában kristályosodik ki a felülethez kapcsolódott kollagén szálak körül.

Egy ideális eljárásnak a következő feltételeket kellene kielégítenie:

1. Az implantátumnak kicsinek és erősnek kell lennie, valamint teljesen biokompatíbilisnek

- így a rugalmas Ti és a potenciálisan allergén Niés Cr-ötvözetek a gyakorlatban nem használhatók;

- a fennmaradó alternatívák, melyek megfelelőek, a nemesfém ötvözetek (AU-, Pt, Pd ötvözetek) vagy egy kemény Ti ötvözet

2. Az implantátumnak rendelkeznie kell egy olyan felülettel, mely képes arra, hogy kötés alakuljon ki közte és a csont, valamint a hámszövet között és olyan hatásúnak kell lennie, hogy elősegítse a csont növekedését.

Ilyen felületek a következők:

- HA = hidroxil apatit

- TCP = trikalcium-foszfát

- -bioüveg vagy üvegkerámia.

Jelenleg vannak olyan implantátumok, melyeknek van egy fémmagja, melynek az a szerepe, hogy elegendően kisméretű és nagy szilárdságú legyen. A magot bioüveggel (CaP-üveggel) vonják be, mely annak fémoxid-tartalma következtében nem felszívódó. Ezenkívül van egy külső rétege, mely a csontban vagy bio3 masszában felszívódik, melyet CaP-üvegből készítenek (lásd a 4497 6291.-számú US szabadalmi leírást, Ogino és társai). így az 1. és 2. pontokban megfogalmazott követelményeket felületesen teljesítették; azonban amint a külső réteg felszívódik, a belső réteg nem 5 kapcsolódik kielégítő kötéssel az élő szövethez.

A fogászati implantátumok kapcsolását hídroxil apátit (HA) alkalmazásával javítottuk. A találmány szerint HA-t alkalmazunk a felszívódó külső rétegben (felszívódó CaP-üveg + HA), valamint előnyösen a nem 10 felszívódó belső rétegben (nem felszívódó CáP-üveg + HA). Ezenkívül ennek a két rétegnek az összekapcsolódását jelentős mértékben javítottuk egy közbenső réteggel, mely CaP-űveget tartalmaz, amelynek a felszívódási aránya szabályozható, és amely előnyösen HA-t 15 tartalmaz.

A találmány szerinti új megoldás, hogy azimplantátum az alábbi részeket tartalmazza:

- egy első és egy második bioüveget, azaz CaPüveget tartalmazó réteget, és 20

- egy közöttük elhelyezett CaP-üveget tartalmazó réteget, ahol legalább az első és második réteg egyike CaP-üveg és hídroxil apatít keveréke.

Előnyös módon az első és második réteg közül az egyik 10-100 súly% CaP-üveget és 0-90 súly% hidro- 25 xil apatítot, a másik pedig 10-99 súly% CaP-üveget és 1-90 súly% hídroxil apaütof míg a közbenső réteg 10-100 sűly% CaP-üvetetés 0-90 súly% hídroxil apatitot tartalmaz.

Előnyös, ha az első réteghez egy fémmag formájú- 30 bán kialakított erősítőelem van hozzákapcsolva.

Előnyös továbbá, ha a kizárólag CaP-üveget tartalmazó réteghez fémoxid vagy -oxídok vannak hozzáadva.

Előnyösen a granulátum töltőanyag olyan granulátu- 35 mókát tartalmaz, melyek rendelkeznek

- egy belső, célszerűen 10-100 súly% CaP-űveget és 0-90 súly% hidroxil apatítot tartalmazó réteggel;

- egy külső, célszerűen 10-99 súly% CaP-üveg és 40 1-90 súly% hidroxil apatít keverékét tartalmazó réteggel; valamint

- egy célszerűen 10-100 súly% CaP-üveg és 090 súly% hidroxil apatít keverékét tartalmazó közbenső réteggel. 45

Előnyösen a csont pótlására szolgáló tömb CaPüveg és hidroxil apatít keverékéből áll.

Előnyös, ha legalább részben 10-100 súly% CaPüvegből és 0-90 súly% hidroxil apatítból áll.

Előnyős továbbá, ha legalább részben 10-99 súly% 50 CaP-üvegből és 1-90 súly% hidroxil apatítból áll.

Végül előnyös, ha egy 10-100 súly% CaP-üvegből és 0-90 súly% hidroxil apatítból álló réteggel körülvett fémmagot foglal magába.

Az első réteget nem felszívódővá lehet tenni fém- 55 oxidnak vagy -oxidoknak a hozzáadásával. Megfelelő fémoxidok a űtánium-, alumínium- és ciikőnium-oxidok. Az első réteget szintén nem felszívódővá lehet i tenni a CaP-üvegben a CaP, SiO₂ és/vagy Na₂0 közötti 1 arányok változtatásával. 60 <

Az alábbiakban a találmány alkalmazását, mely fog-, vagyis szájüregen belüli implantátum formájában alkalmazható, mutatjuk be részletesebben a mellékelt rajz alapján, ahol az

1. ábrán az általánosan használt anyagokat mutatjuk be vázlatosan; a

2. ábrán egy, a fogban használt egyszerű konstrukciót láthatunk; a

3. ábrán egy csonthártya alatti implantátumot,

I vagyis egy, a csont és a csonthártya között elhelyezett implantátumot láthatunk, a 3a ábrán felülnézetben, a 3 b, c, d ábrákon keresztmetszetben; a

4. ábrán egy kapcsolódó protézist láthatunk, a 4a,

b. ábrákon kapcsolódó csúcsokat, míg a 4c, d ábrákon egy kapcsolódó kupakot, illetve egy csapot; az

5a-d ábrákon egy csontok közötti granulátum töltetet láthatunk, mely egy csontűregben van elhelyezve; a

6a-b ábrákon egy biokeramikus tömbből kialakított csonttámaszt mutatunk be.

Az 1. ábrán az általánosan használt anyagokat tüntettük fel:

A -bioanyagok

B -fémek

C -polimerek

D -kerámiák

E - semleges anyagok

F -felszívódó anyagok

G - felület-reaktív anyagok

H -hidroxil apatít

I -üvegek

J - üvegkerámiák

K -vegyületek.

A 2. ábrán bemutatott implantátumnak a találmány szerint a kővetkező részei vannak:

Egy kemény, oxidált felületű (I) fémmagja (fém-kerámia ötvözetek), melynek hőtágulási tényezője 1015 x lOXK, mely egy erős, sűrű és sima, nem felszívódó, rögzítő bioüveggel van bevonva, ezen egy CaPüvegnek és HA-kerámiáknak a keverékéből álló (2) réteg található, melynek hőtágulási tényezője kisebb, 9-14 x 10'^ö/K, amely egy CaP-üvegből és HA-ból álló keverékkel, egy (3) réteggel van bevonva, mely rá van zsugorítva egy sűrű vagy porózus, szinte egyáltalán nem felszívódó rétegre, mely egy CaP-üveg - HA-t tartalmazó lágy keverékkel, azaz (4) réteggel van bevonva, mely felszívódó, és amely a csont határfelületét határolja, mely aktiválja a csont növekedését és közvetlenül valósítja meg a csont és az implantátum közötti mechanikai kapcsolatot anélkül, hogy a csontra túlzottan nagy nyomást fejtene ki.

A külső (4) réteget szintén be lehet vonni mázzal, ha szükséges. Tehát a találmány szerinti megoldás a rétegstruktúra, melyben a külső (4) réteg felszívódik, és a fémen lévő belső (2) réteg pedig nem. Tehát a felszívódás nem folytatódhat egészen a fémfelületig, mivel a

HU 204 689 B (2) réteg felszívódás-gátlókat (például fémoxidokat) tartalmaz. A (2) és (4) rétegek között van egy félig felszívódó közbenső réteg a találmány leírásának megfelelően. Ezenkívül HA-t adtunk az összes CaP-üvegből készült (2), (3) és (4) rétegekhez. A (2), (3) és (4) rétegeknek (és a HA-nak) a fémhez való és egymáshoz való kapcsolódása erős, és az üvegtartalom következtében stabil. Különösen fontos megfigyelnünk azt, hogy a HA is össze van tehát kötve a fémmel. A legtöbb esetben azonban kielégítően stabil eredményt lehet elérni, ha a HA-t nem adjuk hozzá a fém felületén lévő (2) réteghez, vagy ha a (3) réteget képező CaP-üvegHA keveréket elhagyjuk. Ha nincs szükség erős szerkezetre, elhagyjuk a fémmagot. Ez például akkor lehetséges, ha az implantátumot csontnövesztéshez használjuk.

Az üveg/HA keverék felszívódási sebességét be lehet állítani azzal, ha a keveréket változtatjuk, és adalékanyagokkal (például fémoxidokkal) pontosan ugyanolyan sebességet tudunk elérni, mint a tiszta CaP-üvegé. A találmány szerinti implantátum CaPüveg/HA keverékből álló felülete a sejtekhez gyorsan hozzákapcsolódik (1-8 órán belül), és a mineralizálódás szintén gyorsan lép fel annak következtében, hogy az implantátumban ásványi anyagok vannak. Az ilyen csontösszekötés tehát gyenge csontstruktúrákban is erős, mivel az anyagok a csont növekedésére serkentő hatást fejtenek ki. Tehát ezt az implantátumstruktúrát kisebbre lehet készíteni, mint korábban. Ezenkívül a fémmag a vele összekapcsolt kerámia struktúráját megtartja, ha szükséges. Azzal, hogy a felületet mázzal vonjuk be, megakadályozzuk a hámszövetnek az előrehaladását és a csont, valamint az implantátum között laza összekötő szövetek kialakulását A találmány szerinti implantátumot más, eltérő struktúrákban is lehet alkalmazni. Ezeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

a (2), (3) és (4) rétegek összetétele más is lehet:

- a fém felületén keresztirányú barázdák lehetnek,

- az implantátum alakja lehet kúpos, hengeres vagy menetes, mérete is változhat:

a vastagsága például 2,5-70 mm, a hosszúsága például 7,0-700 mm,

- egy kerámiasapkát lehet elhelyezni az implantátum csúcsán a gyógyulási időszakban,

- az implantátumot teljesen be lehet ágyazni a csontba, a csonthártya alatt, vagy pedig úgy lehet elhelyezni, hogy egy része kinyúlik a fogínyen kívülre.

A találmány szerinti szájüregen belüli implantátumok más alkalmazásai a következők:

B_x) Egy csonthártya alatti implantátumot el lehet helyezni a csonthártya és a csont között.

A 3. ábra szerint a különböző rétegek a következők:

- (1) fémmag - fém

- (2) réteg - inért bioüveg

- (3) réteg - HA/bioüveg keverék

- (4) réteg - felszívódó HA/bioüveg keverék

- (6) betét

B2) A kapcsolódó protéziseken lévő 2-4 rétegek ugyanazok, mint a fentiek, ezenkívül a kapcsolódó felületek inért sűrű alapú üveg-kerámiákból vagy fémből vannak kialakítva.

A 4a-d ábrákon lévő struktúrákban az (1) fémmag és a (2), (3) és (4) rétegek megegyeznek az előbbiekkel.

C) Csont közötti granulátumtöltés csontüregekben. Ez látható az 5a-d ábrákon: az 5a ábrán a (2), (3) és (4) rétegek megegyeznek a fentiekkel, míg az 5b-c ábrákon a (2’), (3’) és (4’) szemcsék anyaga megegyezik a (2), (3), ill. (4) rétegek anyagával. Töltelékként nagy szemcsés granulátumokat alkalmazunk, melyeknek átmérője 1-5 mm között van, melyek a következők:

a) a granulátum magja lassan felszívódó, a felület gyorsan felszívódó,

b) a granulátum egy része nem felszívódó (2’) szemcse, egy része lassan felszívódó (3 ’) szemcse és egy része gyorsan felszívódó (4’) szemcse,

c) a granulátumok egy része lassan felszívódó (3’) szemcse és a maradék vagy gyorsan felszívódó (2’) szemcse, vagy nem felszívódó (4’) szemcse,

d) a granulátumok egy része vagy lassan felszívódó (3’) szemcse, vagy gyorsan felszívódó (4’) szemcse.

D) Egy csonthártya alatti (szuperioszteális) és fog körüli (periodontális) granulátum töltőanyagot alkalmazunk, mely megegyezik az előbbivel, de a szemcsék kicsik és lassan felszívódók. Az átmérő 0,1 és 1 mm között van és nincsenek rétegek.

A C) és D) esetekben alkalmazhatunk keményedő műanyag mátrixot, mely a térnek megfelelő kívánt alakot megadja.

E) A 6. ábrán a granulátumokra egy integrált alternatívát mutatunk be, mely egy biokerámia tömb, és csont helyettesítésére szolgál. Egy kerámiából készült tömböt csontkötésre ki lehet alakítani úgy, hogy vagy részben, vagy teljesen lassan felszívódó (3) rétegből vagy gyorsan felszívódó CaP-üveg/HA keverékből álló felületi rétegből áll, mint az a 6. ábrán látható. A tömböt előzetesen össze lehet kapcsolni fémes részekkel, mint az a 6b ábrán látható. A tömb ezekből a lassan felszívódó (3) rétegből és a nem felszívódó CaP-üveg/HA keverékű anyagból álló (2) rétegből áll, mely utóbbi egy keményforrasz réteget képez. Ezenkívül a külső felületi (4) réteget gyorsan felszívódó anyagból lehet kialakítani, ha megnövelt csontkötésre van szükség.

Claims

1-90 súly % hidroxil apatit keverékét tartalmazó réteget (4); valamint

- egy célszerűen 10-100 súly% CaP-üveg és 090 súly% hidroxil apatit keverékét tartalmazó közbenső réteget (3).

1. Implantátum csontnak vagy más csontszövetrésznek a pótlására, azzal jellemezve, hogy tartalmaz

- egy első és egy második bioüveget, azaz CaPüveget tartalmazó réteget (2,4), és

- egy közöttük elhelyezett CaP-üveget tartalmazó -réteget (3), ahol legalább az első és második réteg (2, 4) egyike CaP-üveg és hidroxil apatit keveréke.

2. Az 1. igénypont szerinti implantátum, azzal jellemezve, hogy az első és második réteg (2, 4) közül az egyik 10-100 súly% CaP-üveget és 0-90 súly% hidroxil apatitot, a másik pedig a 10-99 sűly% CaP-üveget és 1-90 súly% hidroxil apatítof míg a közbenső réteg (3) 10-100 súly% CaP-üveget és 0-90 sűly% hidroxil apatitot tartalmaz.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti implantáfum, azzal jellemezve, hogy az első réteghez (2) egy fém- 5 mag (1) formájában kialakított erősítőelem van hozzákapcsolva.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti implantátum, azzal jellemezve, hogy a kizárólag CaP-üvegét tartalmazó réteghez (2) fémoxid vagy -oxidok vannak 10 hozzáadva.

5. Granulátum töltőanyag, csontüregben történő alkalmazásra, azzal jellemezve, hogy tartalmaz

- egy belső, célszerűen 10-100 súly% CaP-üveget és 0-90 súly% hidroxil apatitot tartalmazó réteget 15 (2)1

- egy külső, célszerűen 10-99 súly% CaP-üveg és

6. Csont pótlására szolgáló tömb, azzal jellemezve, hogy CaP-üveg és hidroxil apatit keverékéből áll.

7. A 6. igénypont szerinti tömb, azzal jellemezve, hogy legalább részben 10-100 súly% CaP-üvegből és 0-90 súly% hidroxil apatitból áll.

8. A 6. igénypont szerinti tömb, azzal jellemezve, hogy legalább részben 10-99 súly% CaP-üvegből és 1-90 súly% hidroxil apatitből áll.

9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti tömb, azzal jellemezve, hogy egy 10-100 súly% CaP-üvegből és 0-90 súly% hidroxil apatitból álló réteggel (2) körülvett fémmagot (1) foglal magába.