Tiszacsoma

Nem tévesztendő össze a következővel: Csoma.

Tiszacsoma (Чома)
A tiszacsomai honfoglalási emlékpark
Tiszacsoma címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás Beregszászi járás (–2020)
Község	Beregszász község
Rang	falu
Alapítás éve	1410
Polgármester	Kovács Szvetlána Jurijevna
Irányítószám	90250
Körzethívószám	+380 03141 58
Testvértelepülései	Lista Héhalom
Népesség
Teljes népesség	906 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	807
Népsűrűség	568,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	111 m
Terület	1,61 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 22° 37′ 59″48.135555555556, 22.63305555555648.135556°N 22.633056°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 22° 37′ 59″48.135555555556, 22.63305555555648.135556°N 22.633056°E
Tiszacsoma Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsoma témájú médiaállományokat.

Tiszacsoma (ukránul: Чома [Csoma]) falu Ukrajna Kárpátontúli területén, a Beregszászi járásban.

Beregszásztól délre, Badaló és Macsola között fekvő település.

Nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben említenek először egy adománylevélben. A Csoma folyó a lakóházak nagy részét még mai nap is egy nagyobb vihar után elönti, mivel az 50-es években a folyó közelében lévő tölgyfákat kereskedelem céljából eltávolították a lakosok.

Tiszacsoma (Csoma, Csama) és környéke már a honfoglalás idején lakott hely volt, az itt talált e korból származó lelet tanúsága szerint.

A település nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben egy adománylevélben említettek először, majd 1327-ben az oklevelek Chama néven tettek ismét említést róla.

1327-ben Károly Róbert király, mint az örökös nélkül elhunyt Búcsúi Mihály birtokát Pál fia Deseu beregi ispánnak adományozta.

Az 1400-as évek elején pedig Upor István Beregszásznak zálogosította el a birtok harmadrészét. Később a Szentiványi, Kajdi és a gróf Károlyi családok birtoka lett.

A 19. században ruszin jobbágyok telepedtek le a faluban.

Tiszacsoma a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

• Református temploma
• Görögkatolikus temploma
• A Görögkatolikus templomban található Szent István ereklye
• Honfoglalás kori temető a falu határában, melynek területén emlékparkot létesítettek. Az 1,5 hektár területű, a 9–13 sz. között használt temetőben az első leleteket a 19. század végén tárták fel. Az akkor előkerült leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 1986–1987-ben lovas sírok is előkerültek. Az 1990–es években Fodor István magyar, valamint Vjacseszlav Kotihorosko és Eduard Balahuri ukrán régészek folytattak ásatásokat, akkor számos tárgyi emlék is előkerült. 1996-ban honfoglalási emlékparkot létesítettek a temető területén.

Tiszacsoma testvérvárosai a következők:

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Magyarország	Csaroda	Szabolcs-Szatmár-Bereg
	Magyarország	Héhalom	Nógrád

• Györffy György: Bereg vármegye.
• Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája, III. kötet (különös rész), Ungvár, 1881, pp. 198–201.