Felsősárad
| Felsősárad (Широке) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
| Járás |
|
| Község | Nagyszőlős község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1500 |
| Irányítószám | 90314 |
| Körzethívószám | +380 03143 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 0,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 236 m |
| Terület | 5240 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 13′ 17″, k. h. 23° 06′ 47″48.221389°N 23.113056°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 17″, k. h. 23° 06′ 47″48.221389°N 23.113056°E | |
 Felsősárad
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsősárad témájú médiaállományokat. | |
Felsősárad település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszőlőstől északkeletre, Alsósárad és Felsőveresmart közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település egykor a nagyszőlősi uradalomhoz tartozott, s annak sorsában osztozott.
Az 1910-es népszámláláskor 1055 lakosa volt, melyből 8 magyar, 112 német, 934 rutén, ebből 941 görögkatolikus, 112 izraelita volt.
A 20. század elején Felsősárad Ugocsa vármegye Tiszánnineni járásához tartozott.
Fényes Elek Történelmi Földrajzában írta a két Sárad településről: "Alsó- és Felső-Sárad, 2 orosz falu, Bereg-Ugocsa vármegyében, 728 görögkatolikus, 6 zsidó lakossal, 2 filia szentegyházzal. Határuk dombos, völgyes, Felső-Sáradé soványocska, de Alsó-Sáradé termékenyebb, erdejök szép. A nagyszőlősi uradalomhoz tartoznak. Utolsó postája Nagy-Szőlős."
A Pallas nagy lexikona: "Sárad (Felső), kisközség Ugocsa vármegye tiszánnineni járásában, (1891)-ben 1598 rutén lakossal."
Itt született
[szerkesztés]- Román Antal görögkatolikus parókus (1910. dec. 25.-Ungvár, 1990.)
1943-ban Bruszturán szolgált kökényesi (Ternove) parókusként. 1949-ben az aposztázia elutasítása miatt letartóztatták, majd 25 év munkatáborra, 5 év jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélték és Ungvárról 1949 augusztus. 26-án a GULAG-ra szállították. 1955 novemberében tért haza rokkantan, 1973-ig Ungváron dolgozott mint raktári munkás.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek Történeti Földrajza.
- Magyar katolikus lexikon
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
