Csaroda

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Csaroda
Református templom
Csaroda címere Csaroda zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Vásárosnaményi
Jogállás	község
Polgármester	Hézser Ákos Pálné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4844
Körzethívószám	45
Népesség
Teljes népesség	543 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	23,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,68 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′, k. h. 22° 28′48.166666666667, 22.46666666666748.166667°N 22.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 22° 28′48.166666666667, 22.46666666666748.166667°N 22.466667°E
Csaroda Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csaroda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csaroda témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csaroda község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

A vármegye keleti részén helyezkedik el, a Beregi-síkságon, a megyeszékhely Nyíregyházától 73, a legközelebbi várostól, Vásárosnaménytól pedig 12 kilométer távolságra.

A szomszédos települések: észak felől Gelénes, északkelet felől Beregdaróc, kelet felől Márokpapi, dél felől Hetefejércse, délnyugat felől Jánd, nyugat felől pedig Tákos.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely áthalad a központján. Gelénessel a 4124-es, Hetefejércsével és Tarpával a 4125-ös út köti össze..

Csaroda és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek. A település nevét az itt folyó Feketevíz patak szláv elnevezéséről (Csernavoda) kapta. A 13. században a Káta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család. A 14. században jelentős hely volt birtokosa a Carodai család révén, amely Bereg vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye egy évszázadon át elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit. 1446-ban birtokosai Vetési György és Mihály. 1461-től 1476-ig a Tegzes, Drágfy, Daróczy és Újhelyi családok birtoka. 1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfi tagja is. A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában. 1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.

• 1990–1994: Lukovics Bertalan (Beregi Ifjúsági Szövetség)^[3]
• 1994–1998: Lukovics Bertalan (független)^[4]
• 1998–2002: Lukovics Bertalan (független)^[5]
• 2002–2006: Lukovics Bertalan (független)^[6]
• 2006–2010: Király Béla István (független)^[7]
• 2010–2013: Király Béla István (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2013–2014: Hézser Ákos Pálné (független)^[9][10]
• 2014–2019: Hézser Ákos Pálné (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2024: Hézser Ákos Pálné (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Hézser Ákos Pálné (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2013. október 20-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[9] az előző polgármester halála miatt.^[13][10]

A település népességének változása:

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 78,8%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 3,3% (10% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% ukránnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,7% volt római katolikus, 65,7% református, 3,8% görög katolikus, 0,7% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 5,6% felekezeten kívüli (19% nem válaszolt).^[16]

Bővebben: Csarodai református templom

Református temploma késő romantikus stílusban, a 13. században épült a Csaronda-patak árterületéből kiemelkedő szigeten (szárazulaton). Az alul teljesen zárt nyugati homlokzat fölött emelkedik a hajóba beugró karcsú torony. A körerkélyes tornyot zsindellyel borított hegyes sisak koronázza. A templom belsejében színes falfestés maradványai láthatók. A festménymaradványok a kor divatja szerinti magyaros motívumokat, „mosolygó szenteket” ábrázolnak). A templom mellett fa harangláb áll, amely szintén a 13. századból származik.

2024 szeptembere óta turisztikai célú látogatóközpont működik Csarodán. A látogatóközpontot 75 millió forintból a Tiszántúli Református Egyházkerület hozta létre EU-s támogatással. Az "igényes, informatív és hívogató" központ létjogosultságát megalapozta, hogy Európában nincs még egy ilyen kis területű régió, ahol egységnyi területen ennyi középkori templom lenne, mint itt. Ezek között három Europa Nostra-díjas templom is van, a gyügyei, a szamosújlaki és a sonkádi, melyek egyedülálló értéke is indokolta a látogatóközpont létesítését.^[17]

Az ide látogató tájékoztatást kaphat a Felső-Tisza-vidék komplex turisztikai kínálatáról és elérhető szolgáltatásairól csakúgy, mint A középkori templomok

útjaként ismert, egyházi műemléképületeket magában foglaló tematikus útvonalról.^[18]

Csaroda nevezetességei közé tartozik a tájház, amit egy favázas, paticsfalas parasztházból alakítottak ki.

Csaroda szomszédságában található a Bábtava, egy tőzegmohaláp-sziget.

• Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
• Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
• Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
• Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
• Kiss Tamás: Építészettörténeti bejárások Északkelet-Magyarországon (1982) - Kézirat: KT-archiv-VeML

• Gömbpanoráma Csaroda református templomáról a Kárpetmedence360.hu oldalon!
• 8 csodás magyar falu