Tiszabökény

Tiszabökény (Тисобикень)
Tiszabökény-Farkasfalva tájmúzeum, a régi falusi iskola és tanári lak
Tiszabökény címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja (1946. január 22. – )
Járás	Nagyszőlősi járás (–2020) Beregszászi járás (2020–)
Község	Tiszapéterfalva község
Rang	falu
Alapítás éve	1230
Polgármester	Oroszi József
Irányítószám	90355
Körzethívószám	+380 03143
Népesség
Teljes népesség	2216 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	2144 fő
Népsűrűség	0,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	9095 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 04′ 20″, k. h. 22° 53′ 46″48.072222222222, 22.89611111111148.072222°N 22.896111°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 20″, k. h. 22° 53′ 46″48.072222222222, 22.89611111111148.072222°N 22.896111°E
Tiszabökény Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabökény témájú médiaállományokat.

Tiszabökény (ukránul: Тисобикень [Tiszobikeny], korábban Бобове [Bobove]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Nagyszőlőstől 20 km-re délnyugatra, Beregszásztól 25 km-re délkeletre a Tisza bal partján fekszik. 1971-ben Tiszafarkasfalvával egyesítették, korábban Tiszapéterfalvához tartozott. Tiszabökény jelenleg még négy faluval egyetemben – Forgolány, Tivadar, Tiszafarkasfalva, Péterfalva – a Péterfalvai Polgármesteri Hivatal közigazgatása alá tartozik. Lakosainak száma összesen 5200 körüli a friss adatok szerint.

1907: Tiszabökény 1230, 1368 Buken. A Bökény helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynévhez lásd Bököny szócikkét. E személynév eredetét kellően még nem tisztázták. Némelyek az ótörök bük, erdő, sörség, bozót főnévvel vélik összekapcsolhatónak. De lásd talán a török régi nyelvi bükin, "közösülésére képtelen férfi impotens" szó is. Neve mások szerint a régi magyar Bököny személynévből származik, ennek eredete a török bököny (bükk erdő) főnév. A megkülönböztető szerepű Tisza előtag a folyó mellékére utal. Az 1946-ban hatósági úton megállapított ukrán Bobove, Tiszabökény, az ukrán Bobovij, "bab" melléknévnek a semlegesnemű alakjából való.

A falu nevét 1230-ban Buken néven említette először oklevél. A falu a Tiszahát egyik legrégibbnek tartott települése, melyet az írásos adatok elsőként említettek Ugocsa megye kisnemesi falvai közül. 1230-ban Farkas nevű szerviense kapott itt földet II. András királytól. A Farkas család a Bökényi családdal állt rokonságban, és ő volt Farkasfalva alapítója is.

A 15. században a falu birtokosai a Bökényiek voltak, majd a Bay család birtoka lett a falu.

A falut 1717-ben a tatárok pusztították el, ezután ruszinokkal telepítették be.

Fényes Elek leírása 1851-ből: "Bökény, magyar falu, Bereg-Ugocsa vármegyében, közel a Tiszához, 64 római, 292 görögkatolikus, 186 református, 11 zsidó lakja, református és görögkatolikus anyatemplommal, fekete termékeny határral. Erdeje nincs, csak bokros helyei... Út. p. Nagy-Szőlős."

A 19. században kolerajárvány pusztított.

1910-ben 866, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott 2600 lakosából 2550 magyar nemzetiségű.

Tiszabökény felekezeti megoszlása:

• református
• ortodox
• görögkatolikus
• római katolikus

emellett emelkedik a Jehova tanúi híveinek száma.

• Református temploma (korábban római katolikus templom) 13. századi, az árvizek és pusztítások miatt többször átépítették. A 18. század első felében állították helyre mai formájában, ekkor készült kazettás famennyezete is. Karzatát 1876-ban építették.
      A mai református templom egyhajós, torony nélküli épület. Apszisa egyenes záródású, a hajónál alacsonyabb és keskenyebb. A hajó nyugati oromfalas homlokzatát támpillérek erősítik. Ablakai keskenyek, íves záródásúak, rézsűs keretűek, s az apszis és a hajó déli oldalán láthatók. Északi falára Újhelyi József síremlékét helyezték el. Déli, egyenes záródású kapuja későbbi időből való, előtte fából épült előtetővel. Nyugati kapuja csúcsíves záródású, kőkeretes. A templom mennyezete kazettás, virágmintás famennyezet.
• Fa haranglábja a templom előtt áll. 2011. július 3-án hálaadó istentiszteletet tartottak a tiszabökényi református templomban, abból az alkalomból, hogy felépült a nyolcszáz éves egyház új haranglábja. Kis harangját 1795-ben öntötték.
• Impozáns látvány a falu pár éve (2002–2005 között) épített ortodox temploma.
• Tiszafarkasfalva településrészben, a Fogarassy-kastélyban látható a Tiszaháti Tájmúzeum, a kárpátaljai magyarság egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma.

• 
  Tiszabökény, Rákóczi fejedelem szobra
• 
  A Tiszabecs és Tiszaújlak között, a magyar–ukrán határon álló turulmadaras Rákóczi emlékmű avatása 1903. szeptember 20-án. Emléket állít a Tiszabökény határában lezajlott és a kuruc hadak első győzelmét jelentő csatának. A bronzturul csőrében kardot tart.^[1]
• 
  A Turul-emlékmű 2011. július 17-én

• Itt született 1676-ban Bay István, a Memoriale Diarium szerzője.
• Itt született Dupka György költő, helytörténész, a Kárpáti Kiadó szerkesztője, és a József Attila Kör (JAK) tagja.
• Itt született: Király Benedek Lőrinc mese- és ifjúsági regényíró.
• Fóris István bökényi lakos az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban Kossuth hadnagya volt és a helyi temetőben nyugszik.
• Bartók Béla Tiszabökényben is gyűjtött népdalokat.
• Móricz Zsigmond is járt a faluban.

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. ISBN 963 85683 3 X