Magyaratád

Magyaratád
Műemlék Nepomuki Szent János-szobor (1794, barokk, Buck József alkotása)
Magyaratád címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Kellerné Toldi Andrea (független)[1]
Irányítószám	7463
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	729 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	40,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 28′ 04″, k. h. 17° 54′ 10″46.4679, 17.9026546.467900°N 17.902650°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 04″, k. h. 17° 54′ 10″46.4679, 17.9026546.467900°N 17.902650°E
Magyaratád Pozíció Somogy vármegye térképén
Magyaratád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaratád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyaratád község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Kaposvártól északkeletre, Toponár városrész és Ráksi között fekszik, a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út mentén. Központjában ágazik ki az előbbi útból a 65 113-as út dél felé, a zsákfalunak tekinthető Patalom központjába.

Magyaratád Árpád-kori település. Nevét 1284-ben már említették az oklevelek, mint a királyné hírnökeinek faluját. 1284-ben IV. László magyar király a falut Főnévi Lukácsnak adományozta, de Lukács testvérei, Kozma és Benedek, 1309-ben eladták a pécsi káptalannak. Később, 1377-ben Zámbó Miklós mester óbudai várnagynak a fia vette meg. Neve 1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor már plébániája is volt. 1399-ben pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát is említették. 1401-ben két hasonló nevű helységet is említenek az oklevelek; az egyik az 1415 és 1487 években az Atádi család birtoka volt. 1421-ben a nyúlszigeti apácák kapták. 1481-ben Atádi Kéri Mátyás is igényt tartott az egyik részéhez. 1502-ben Várdali Pál és nővére, Kithányi László özvegye, bírták, akiknek a kérésére II. Ulászló magyar király a sümegi konventtel új határjárást tartatott, ekkor Ispazi Ambrus, a nyúlszigeti apácák nevében, az Igal helység felőli határokra nézve ellentmondott. 1550-ben Derecskey Pál birtoka volt. 1580-ban pedig a török adószedők 10 házát írták össze. A török hódoltság alatt elpusztult és csak 1724-ben települt be újra. Az 1724 június 14-én kiállított alapítólevél, melyet Bakacs Benedek, a földesúr fia állított ki, még a 20. század elején is a község birtokában volt. 1726-ban özvegy báró Szentgyörgyvölgyi Bakacs Lukácsné Csoknay Éva, 1733-ban báró Bakacs Benedek, 1767-ben Bakacs Benedek örökösei és Zobothin László voltak a földesurai. A településen levő régi kúriát a Bakacs család építtette. 1856-ban a báró Sina család, a 20. század elején pedig Jeszenszky Ferencné, szül. Kántorjánosi Mándy Thyrának és Kacskovics Lajos alispánnak volt itt nagyobb birtoka.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 909 lakosából 904 magyar, 4 német volt. Ebből 373 római katolikus, 503 református, 19 evangélikus volt.

A községhez tartozott Tátompuszta is.

Tátompuszta a középkorban falu volt. Nevét 1275-ben említette először oklevél Thathum néven. Ekkor a zseliczszentjakabi benedekrendi apátság népei lakták. 1388–1405 között a Zichy család, 1417-ben pedig a zseliczszentjakabi apátság és a nyúlszigeti apáczák birtoka volt, 1426–1452 között pedig csak az apátságé. Az 1726 évi összeírásban Tátony néven telő. Ekkor özvegy Bakacs Lukácsné, szül. Csoknay Éva volt a birtokosa, majd a gróf Batthyány, később a Tallián, utóbb a Bosnyák családé lett; kitől a báró Sina, ettől pedig Ypsylanti herceg vette meg, a 20. század elején pedig Kacskovics Lajos alispán volt a birtokosa.

• 1990–1994: Baán János (független)^[3]
• 1994–1996: Baán János (független)^[4]
• 1997–1998: Takács János (független)^[5]
• 1998–2002: Takács János (független)^[6]
• 2002–2006: Takács János (független)^[7]
• 2006–2010: Takács János (független)^[8]
• 2010–2014: Törzsök Róbert (független)^[9]
• 2014–2019: Törzsök Róbert Zoltán (független)^[10]
• 2019–2024: Takács János (független)^[11]
• 2024– : Kellerné Toldi Andrea (független)^[1]

A településen 1997. február 23-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi faluvezető 1996. november 4-én, 55 évesen^[12] elhunyt. A posztért öt független jelölt indult, akik közül az addigi alpolgármester nyerte el a legtöbb szavazatot.^[5]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,9%, református 11,4%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 16,7% (30,2% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak és ruszinnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 9,5% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 19,2% felekezeten kívüli (37,5% nem válaszolt).^[14]

• Római katolikus temploma - a 19. század közepén épült.
• Református temploma - 1845-ben épült.

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

• Rácegrespuszta