Újvárfalva

Újvárfalva
Noszlopy-kúria
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Kiss Péter Pálné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	7436
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	226 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	24,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	12,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 25′ 45″, k. h. 17° 34′ 25″46.429111111111, 17.57366944444446.429111°N 17.573669°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 45″, k. h. 17° 34′ 25″46.429111111111, 17.57366944444446.429111°N 17.573669°E
Újvárfalva Pozíció Somogy vármegye térképén
Újvárfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újvárfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újvárfalva község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Marcalitól délkeletre, Somogysárd és Nagybajom közt fekszik. Zsáktelepülés, közúton csak Somogysárdon keresztül érhető el, a 6702-es útból a település déli részén nyugat felé kiágazó, majd északra forduló 67 117-es számú mellékúton.

Az okmányokban 1909-től szerepel Újvárfalva néven, korábban Korotna, Nadalos és Vrácsik településekből állt, ezek ma Újvárfalva részei.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 639 lakosából 567 magyar, 44 német volt. Ebből 616 római katolikus, 12 református, 6 evangélikus volt

1497-ben Warachyk alakban írva említették először az oklevelek, az 1537. és az 1550. évi adólajstromokban Weracsik alakban fordult elő. 1550-ben Zewrényi János birtoka volt. Az 1701-1703 körüli összeírásokban puszta és Vracsek alakban fordult elő, a Thulmon család birtokaként. 1773-1776 között a Berzsenyi család tagjai: Berzsenyi István, János és Benedek birtoka volt, továbbá Bárány Pál özvegye és Takács István is birtokosok voltak itt. A 19. század első felében a Noszlopy, a Kiss, a Bóné, a Fülöp, a Bárány és a Berzsenyi családoké volt, majd az 1900-as évek elején Sárdi Somssich Miklósnak volt a nagyobb birtokosa.

A község határában feküdt Korokna (Koroknya) vára, innen származott a Koroknyay család. A vár nyomai még a 20. század elején is láthatók voltak. A községhez tartoztak: Koroknya-, Miklós-, Kis- és Nadalos-puszták is.

Koroknya-puszta a középkorban a Győr nemzetség birtoka volt. A nemzetség 1346. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklósé lett. A 15. században a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) család birtoka volt. 1510-ben a Koroknyaiak vára már fennállt. A várat 1555-ben Tújgon budai basa foglalta el. A jobbágyfalu még 1543-ban megvolt, valószínűleg az 1555. évi ostrom alkalmával pusztult el.

• 1990–1994: Horváth Miklós (FKgP)^[3]
• 1994–1998: Horváth Miklós (független)^[4]
• 1998–2002: Kiss Péter Pálné (független)^[5]
• 2002–2006: Kiss Péter Pálné (független)^[6]
• 2006–2010: Kiss Péter Pálné (független)^[7]
• 2010–2014: Kiss Péter Pálné (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Kiss Péter Pálné (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Kiss Péter Pálné (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2024– : Kiss Péter Pálné (Fidesz-KDNP)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 22,1% cigánynak, 3,2% németnek mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 2,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 10% (14,9% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 82,7%-a vallotta magát magyarnak, 30,1% cigánynak, 6,6% németnek, 4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 2,7% evangélikus, 2,2% református, 0,9% egyéb katolikus, 20,4% felekezeten kívüli (25,2% nem válaszolt).^[12]

• A 18. századi Noszlopy-kúria: Itt született Noszlopy Gáspár (1820–1853) honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő szervezkedések egyik vezetője és vértanúja.

• 
  A Noszlopy-kúria

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

• Újvárfalva az utazom.com honlapján^{[halott link]}
• A Noszlopy-udvarház a Vendégvárón