[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Görgeteg (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Görgeteg (egyértelműsítő lap).
Görgeteg
Görgeteg címere
Görgeteg címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásNagyatádi
Jogállásközség
PolgármesterFadgyas Attila József (független)[1]
Irányítószám7553
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1019 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 50″, k. h. 17° 26′ 41″46.147281°N 17.444811°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 50″, k. h. 17° 26′ 41″46.147281°N 17.444811°E
Görgeteg (Somogy vármegye)
Görgeteg
Görgeteg
Pozíció Somogy vármegye térképén
Görgeteg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgeteg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Görgeteg község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Görgeteg Somogy vármegye déli részén, a Barcstól Balatonkeresztúrig vezető 68-as főút mentén fekszik, közeli szomszédja a főút mentén északra fekvő Lábod (7 km), de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád (16 km) és Barcs (20 km) sem. Lakott területén ágazik ki a 68-asból nyugati irányban a Rinyaszentkirályra vezető 68 125-ös számú mellékút.

Közigazgatási területéhez tartozik az egykori Rinyatamási, ahol gróf Széchenyi Aladár felépítette a ma is álló vadászkastélyt.

Története

[szerkesztés]

Görgeteg nevét 1360-ban említette először oklevél Gurgeteg alakban írva, majd 1436-ban Gergetheg írásmóddal fordul elő; mint a Veszprémi egyházmegye birtoka.

Az 1536 évi adólajstrom szerint Pekry Lajos, 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa. Az 1565-1566 évi török kincstári adóösszeírásban 16 házzal szerepelt. 1598-1599-ben is a Veszprémi püspökség volt a birtokosa. 1660-ban a pannonhalmi főapátság dézsmajegyzéke szerint Sümeg várának tartozéka volt. 1715-ben 13 háztartását írták össze, ekkor gróf Volkra János veszprémi püspök volt a birtokosa. 1895-ben a Veszprémi püspökség az itteni birtokait kisebb részletekben eladta helybeli gazdáknak. 1872-ben egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 918 lakosából 916 magyar volt. Ebből 331 római katolikus, 574 református, 8 izraelita volt.

A 80-as évek elején hozzácsatolták a vele egybeépült Kuntelepet.

A községhez tartozott Rinyatamási-puszta is, melynek a helyén egykor Tamási falu feküdt.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.[3]

Tamási

[szerkesztés]

Tamási faluról 1407-ből maradtak fenn adatok. Az 1554 évi defterben Szenttamás helység néven említették. 1598-1599-ben Székely Mihály volt a földesura. 1856-ban már csak mint puszta volt említve és a Somssich családé volt, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi Aladárnak volt itt nagyobb birtoka és kényelmes úrilaka.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth Béla (független)[4]
  • 1994–1998: Horváth Béla (független)[5]
  • 1998–2000: Horváth Béla (független)[6]
  • 2000–2002: Horváth Béla (független)[7][8]
  • 2002–2004: Horváth Béla (független)[9]
  • 2004–2006: Fadgyas Attila (független)[10]
  • 2006–2010: Fadgyas Attila József (független)[11]
  • 2010–2014: Fadgyas Attila József (független)[12]
  • 2014-2019: Fadgyas Attila József (független)[13]
  • 2019-2024: Fadgyas Attila József (független)[14]
  • 2024- : Fadgyas Attila József (független)[1]

A településen 2000. július 30-án időközi polgármester-választás (és képviselő-testületi választás) zajlott, a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[7][15][16]

A következő önkormányzati ciklus félideje táján, 2004. augusztus 1-jén ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[10] ezúttal az addigi polgármester halála miatt.[17]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1111
1090
1093
1066
1021
1029
1019
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 19,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,9% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 8,2%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 2,4% (19,8% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 24,8% cigánynak, 1,3% németnek, 0,5% szerbnek, 0,5% horvátnak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% örménynek és ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 6,3% református, 0,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 19,3% felekezeten kívüli (22,2% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus kápolna - 1840-ben épült.
  • Református temploma - 1888-ban épült
  • Vadászkastély

Képek

[szerkesztés]

Híres görgetegiek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
  4. ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ a b A 2000. július 30-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. július 30. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ a b Görgeteg települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  11. ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  13. ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  14. ↑ Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  15. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  16. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  17. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  18. ↑ Görgeteg Helységnévtár
  19. ↑ Görgeteg Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Görgeteg_(Magyarország)&oldid=27424893”