Igal

Nem tévesztendő össze a következővel: Igar.

Igal
Gyógyfürdő
Igal címere Igal zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Szántó Imre László (független)[1]
Irányítószám	7275
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	1396 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	36,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	36,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 32′ 20″, k. h. 17° 56′ 24″46.538861111111, 17.93988055555646.538861°N 17.939881°EKoordináták: é. sz. 46° 32′ 20″, k. h. 17° 56′ 24″46.538861111111, 17.93988055555646.538861°N 17.939881°E
Igal Pozíció Somogy vármegye térképén
Igal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Igal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Igal kisváros Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban, lakosságszám tekintetében a megye és a Dél-Dunántúl legkisebb városa.

A Kaposvárt Szántóddal összekötő 6505-ös út mentén helyezkedik el, Kaposvártól 24, a Balatontól mintegy 40 kilométerre; érinti a területét a Batétól idáig húzódó 6503-as és a Kocsola felől idáig vezető 6507-es út is.

A települést szántóföldek, szőlők, erdők, dombságok ölelik körül. Északi határán húzódik végig – kelet–nyugati irányban – a Somogy-Tolnai-dombság, amely Igalnál éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos-dombon.

1211-ben egy oklevélben Igal villának nevezték, 1272-ben pedig már faluként szerepelt. 1448-ból fennmaradt egy olyan oklevél, amely Igalt már oppidumként, vagyis mezővárosként említette. 1462-ben Mátyás királytól kiváltságlevelet kapott és engedélyt arra, hogy évente négy alkalommal országos vásárt rendezzen. 1687-ben Esterházy Pál nádor feljegyzésében az szerepelt, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani a törököktől, viszont a település megtorpant a fejlődésben, csökkent a lakossága. 1707 februárjában Rákóczi kuruc serege egyik súlyos vereségét itt szenvedte el. 1856-ban kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot.

A napjainkban termálfürdőjének is köszönhetően fejlődő település 2009. július 1-ben városi rangot kapott.

• 1990–1994: Herczegné Szél Edit (független)^[3]
• 1994–1998: Dr. Jakab József (független)^[4]
• 1998–2002: Dr. Jakab József (független)^[5]
• 2002–2006: Dr. Jakab József (független)^[6]
• 2006–2010: Dr. Jakab József (független)^[7]
• 2010–2011: Dr. Varjú László Ferenc (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2012–2014: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)^[9][10]
• 2014–2019: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2019–2024: Obbás Gyula (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2024– : Dr. Szántó Imre László (független)^[1]

A településen 2012. február 19-én időközi polgármester-választást tartottak^[9] az előző polgármester lemondása miatt.^[13]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,2% németnek, 6% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,9%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 10,9% (25,1% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek, 3,5% cigánynak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% szerbnek, szlovénnek, lengyelnek, görögnek, örménynek, bolgárnak és ukránnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,9% volt római katolikus, 6,8% református, 1,2% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).^[15]

• Igali Gyógyfürdő: 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő, 2016-ban a gyógyhely^[16] minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévize jódot tartalmaz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele.
• Baumgartner-ház
• Római katolikus Szent Anna-templom
• Kálvária
• Igali-tározó, horgásztó és árvízvédelmi tározó

• Igal nevét viseli 1991 óta egy 8,83 km átmérőjű becsapódási kráter a Marson (Igal-kráter).^[17]
• Magyarország egyik geológiai egységét, a dinári–bükki övet igal–bükki pásztának nevezik.
• Igal lakossága a várossá avatás évében 1292 volt, így hazánk egyik legkisebb lélekszámú városa.

• Kétszery József (1809–1889) színész, színigazgató
• Nyíri Tamás (1920–1994) római katolikus pap, teológus, Széchenyi-díjas filozófus
• Verő György, családi nevén Hauer Hugó (1857–1941) zeneszerző, színműíró, rendező, színháztörténeti író

• Gyógy- és Termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül 2008-2009.) - (gyógyfürdő fejezet)

• Igal Önkormányzatának honlapja
• Térkép Kalauz – Igal
• Falvak.hu
• Igal a Szálláskínálón^{[halott link]}

• Az igali Csigás utca