Kapospula

Kapospula
Római katolikus templom
Kapospula címere Kapospula zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Dombóvári
Jogállás	község
Polgármester	Stemler József (független)[1]
Irányítószám	7251
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	807 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	42,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 22′ 33″, k. h. 18° 06′ 10″46.3758, 18.10276944444446.375800°N 18.102769°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 33″, k. h. 18° 06′ 10″46.3758, 18.10276944444446.375800°N 18.102769°E
Kapospula Pozíció Tolna vármegye térképén
Kapospula weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapospula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kapospula község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

A település két kistáj – Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy – találkozásánál fekszik. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik.

A 61-es főút Dombóvár–Kaposvár közti szakasza mentén helyezkedik el, Dombóvárral csaknem teljesen egybeépült. Innen ágazik ki a 6517-es út észak felé, Alsóhetény településrész, Nak és Lápafő irányába.

Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, amelynek egy megállási pontja van itt, Kapospula megállóhely.

1500-ban 30 házzal említették a falut, de a török megszállás idején már csak 10-zel. 1700-ban Dombóvárhoz tartozott, ekkor mindössze három háza és lakása volt, de templommal rendelkezett.^[3]

1975. január 1-jén került át Somogy megyéből Tolna megyébe.

• 1990–1994: Buda Józsefné dr. (független)^[4]
• 1994–1998: Buda Józsefné dr. (független)^[5]
• 1998–2002: Markovits Géza (független)^[6]
• 2002–2006: Markovits Géza (független)^[7]
• 2006–2010: Markovits Géza Sándor (független)^[8]
• 2010–2014: Markovits Géza (független)^[9]
• 2014–2019: Stemler József (független)^[10]
• 2019–2024: Stemler József (független)^[11]
• 2024– : Stemler József (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,2% (25,6% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek és örménynek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,3% volt római katolikus, 2,9% református, 2,3% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (32,2% nem válaszolt).^[13]

• Süllyedtvár, Süllyedt-vár, Alsóhetény-puszta, Iovia, Alsóhetényi belső erőd, Alsóhetény^[14][15] – késő római belső erődítmény. Azokat a római kori erődítményeket, amelyek nem a Ripa Pannonica mentén helyezkednek el, hanem a limes mögött, belső erődítményeknek nevezi a régészet. A Kapospulához tartozó Alsóhetény régóta ismert római kori lelőhely, ahol leletekben gazdag maradványaival egy 460-szor 470 méter kiterjedésű katonai erődöt és egy nagy temetőt is feltártak. A lelőhelyet Rómer Flóris fedezte fel, és Tóth Endre, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze ásatta 1981-1994 között. A hely a pannoniai erődített települések közé tartozott, amelyeknek legismertebb tagja Valcum volt a mai Keszthelyhez tartozó Fenékpusztán, de hasonlókat tártak fel Környén és Ságváron is. Az erődöt írott források Iovia néven^[16] említik, amely név talán a korábban (3.-4. században) azonos néven létezett környékbeli polgári városról örökítődött át a katonai településre.^[17] Tóth Endre 1981-ben kezdte meg Alsóhetény határában a talajfelszín alatti romok feltárását. A 340 körül épített „Iovia” nevet viselő katonai létesítmény a Római Birodalom védvonalának egyik ellátó bázisául szolgált.^[18] Szabó Ádám a Morphologia Valeriana című művében így összegzi a föld alatt rejtőző erődítmény kiterjedését: „Az erőd tájolása közel pontosan észak-dél –kelet-nyugat. Északi fal-hossza 450 m, keleti falhossza 472 m, déli falhossza 499 m, nyugati falhossza 458 m. A szabálytalan négyzetet formázó erőd falainak hossza összesen 1879 méter, területe 21 hektár,ezt kiegészíti a 4 saroktorony, a 8 kaputorony és 39 oldaltorony összességükben szintén hosszú fal-felülettel. Falainak vastagsága 260-280 cm; tornyainak átmérője 13,5-13,7 m; saroktornyainak átmérője 17 m.”^[19]
• Sisakrekonstrukció – az arany orrlemezén Krisztus nevét rövidítő monogram látható, egy késő római kori sisak, a sisakon fellelt orrvédőt burkoló dísz ebben az elhelyezésben egyedülálló a világon.^[20] A sisakrekonstrukció látható volt a pécsi Janus Pannonius Múzeum időszakos kiállításán is.^[21] „Párja” a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.^[22][23]

• Kapospula önkormányzatának honlapja