Szakály

Szakály
Műemlék római katolikus templom (késő barokk, 1743–1748)
Szakály címere Szakály zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Feuerbach Szabolcs (független)[1]
Irányítószám	7192
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	1203 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	32,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	41,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″46.52437, 18.379746.524370°N 18.379700°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″46.52437, 18.379746.524370°N 18.379700°E
Szakály Pozíció Tolna vármegye térképén
Szakály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakály témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakály község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Szakály település a Kapos folyó két partján, Tolna vármegye szívében terül el, a termálfürdőjéről híres Tamásitól 15 kilométerre délre. Területén a 65-ös számú, Szekszárd-Siófok közötti főút halad végig, Regöllyel és Keszőhidegkúttal a 6318-as út kapcsolja össze. A főút és az ugyanitt elhaladó (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal miatt jelentős átmenő forgalma van. A vasútnak egy állomása van a határai között, Szakály-Hőgyész vasútállomás, a 65-ös főút vasúti keresztezésétől nem messze dél felé.

A rómaiak az i. e. 1 század végén, Pannónia területén kelta-pannon törzseket találtak. Szakályban ilyen kelta település nyomaira bukkantak.

A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol már 1351-ben, majd 1399-től folyamatosan megyegyűlést tartották, egészen 1543-ig, a török betöréséig. Ebben a korszakban annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-től rácok lakták. A török kiűzése után Szakály a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éledt újjá.

• 1990–1994: Balogh Árpádné (független)^[3]
• 1994–1998: Balogh Árpádné (független)^[4]
• 1998–2002: Balogh Árpádné (független)^[5]
• 2002–2006: Balogh Árpádné (független)^[6]
• 2006–2010: Balogh Árpádné (független)^[7]
• 2010–2014: Törő Péter (független)^[8]
• 2014–2019: Törő Péter Ferenc (független)^[9]
• 2019–2024: Feuerbach Szabolcs (független)^[10]
• 2024– : Feuerbach Szabolcs (független)^[1]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 3,4%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 10% (22,6% nem nyilatkozott).^[11]

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,9% németnek, 0,5% ukránnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% szlovénnek, görögnek, románnak és szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,2% volt római katolikus, 2,5% református, 0,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,8% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).^[12]

• Tájház A tájházat 1983-ban avatták fel, mely néprajzi gyűjteményként szolgál. A látogatók a 20. század eleji paraszti élet eszközeivel, berendezési tárgyaival, jellegzetes épületeivel ismerkedhetnek meg itt. (2008 nyarán szándékos gyújtogatás következtében leégett.)
• Templom A település műemléki látnivalója a 18. században épült római katolikus templom, amelynek szentélye jelentős részben a gótika korából származik (15. század).
• Közterületen található faragások A falun átutazóknak is feltűnik a festői fekvésű település rendezettsége, valamint a szép, hangulatos közterületek, melyeket Törő György fafaragó művész szép munkái díszítenek. Az 1990-es években fafaragótáborok keretében helyi összefogással szépítették a település arculatát díszkapukkal, emlékhelyekkel, játszóterekkel.

Kirándulási és sportolási lehetőségek:

• Szőlőhegyi kirándulás Remek kilátás nyílik a környékre. Folyamatban van egy gondozott kilátó kiépítése, illetve hangulatos ligetek kialakítása padokkal, díszcserjékkel.
• Kapos-parti pihenés és horgászat A folyó partjának turisztikai jellegű kiépítése folyamatban van. A folyóban horgászni is lehet.
• Lovaglás és sétakocsikázás a faluban és környékén A lovaglás (gyermekek számára pónilovon) és sétakocsikázás biztosítása folyamatban van.

• Szakály