Dunaszentgyörgy

Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Paksi
Jogállás	község
Polgármester	Kirnyákné Balogh Mária (független)[1]
Irányítószám	7135
Körzethívószám	75
Testvértelepülései	Lista Gelence Tornyos Nieste[2]
Népesség
Teljes népesség	2408 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	67,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	37,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 49′ 60″46.533333, 18.83333346.533333°N 18.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 60″, k. h. 18° 49′ 60″46.533333, 18.83333346.533333°N 18.833333°E
Dunaszentgyörgy Pozíció Tolna vármegye térképén
Dunaszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentgyörgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dunaszentgyörgy község Tolna vármegye Paksi járásában.

A település a Duna jobb partján, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra fekszik, a 6-os főút mentén. Szomszédos települések: Paks, Gerjen, Fadd, Tengelic illetve a Duna túloldalán Foktő. Közigazgatási területén áthalad továbbá az M6-os autópálya, amelynek csomópontja is van itt; külterületeit érinti még a 6234-es út és az északnyugati határszélén a 6233-as út is, de a lakott területeit ez utóbbiak egyike sem közelíti meg. Emellett a falu határában ér véget az 512-es főút, mely Kalocsával köti össze a települést. A falu főutcája a település északnyugati határát Tolnával (Faddon át) összekötő 5112-es út.

A történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy és Dunaszentgyörgy.

A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel.

A 15–16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsi csatába tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu.

1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars és Gömör vármegyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".^[4]

Az 1970-es években a településtől mintegy 5 kilométerre a Paksi Atomerőmű építkezése indult meg, mely sok helybelinek adott és ad ma is munkát.

• 1990–1994: Patai István (MDF)^[5]
• 1994–1998: Herman János (MSZP)^[6]
• 1998–2002: Herman János (MSZP)^[7]
• 2002–2006: Hencze Sándor (független)^[8]
• 2006–2010: Hencze Sándor (független)^[9]
• 2010–2014: Hencze Sándor (független)^[10]
• 2014–2019: Hencze Sándor (független)^[11]
• 2019–2024: Kirnyákné Balogh Mária (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,2%, református 30,5%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23% (23,9% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt református, 17,4% római katolikus, 1,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).^[13]

• Református templom (1783)
• Katolikus templom Szent György tiszteletére (1996)
• Szent György-napi búcsú
• Szüreti bál
• Falunapok

• Itt született 1798. december 4-én és itt halt meg 1879. szeptember 3-án Csapó Vilmos honvéd ezredes.
• Itt született 1843. december 20-án Dömötör János királyi tanfelügyelő, költő, a Kisfaludy Társaság tagja.
• Itt született 1955. június 13-án Debreczeni József politikus, politikai elemző.
• Itt született (1894) (Bán Tibor) festőművész.
• Itt született 1977. május 30-án ifj. Dömötör Endre könnyűzenei újságíró, író, a 303 magyar lemez, amit hallanod kell mielőtt meghalsz szerkesztője és a Recorder magazin felelős szerkesztője.

• Teleház Dunaszentgyörgyön Archiválva 2005. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz
• Recorder