[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Attala

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Attala
Nepomuki Szent János-szobor
Nepomuki Szent János-szobor
Attala címere
Attala címere		 Attala zászlaja
Attala zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterOrosváriné Bocz Tünde (független)[1]
Irányítószám7252
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség702 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 39″, k. h. 18° 04′ 02″46.377569°N 18.067211°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 39″, k. h. 18° 04′ 02″46.377569°N 18.067211°E
Attala (Tolna vármegye)
Attala
Attala
Pozíció Tolna vármegye térképén
Attala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Attala témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szent Imre szobra - 1931

Attala község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Tolna megye nyugati határszélén fekszik, Dombóvártól 6 kilométerre nyugatra, Somogy vármegye székhelyétől, Kaposvártól 25 kilométerre keletre; legközelebbi nyugati szomszédja, Csoma már Somogy vármegyéhez tartozik.

A település két kistáj – Észak-Zselic és Dél-Külső-Somogy – találkozásánál helyezkedik el. A két kistájat a Kapos választja el egymástól, mely a község déli határán folyik. A szomszédos települések Csoma, Kapospula, Nagyberki és Szabadi.

A falun kelet-nyugati irányban a Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa közti 61-es főút megy keresztül, a tőle északra fekvő Somogy vármegyei Gölle településsel pedig az Attalából induló 6521-es út köti össze. Szentivánpuszta nevű külterületi településrésze, amely a központtól mintegy öt kilométerre északnyugatra fekszik, a 6521-esből nyugat felé kiágazó 65 161-es számú mellékúton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal áthalad a településen, de Attala megállóhelyen 2022. december 11. óta nem állnak meg a vonatok.

Története

[szerkesztés]

A település története a római időkig nyúlik vissza, amikor már megerősített táborhely lehetett. Erre utalnak a község határában talált római téglák, illetve épületmaradványok. A monda szerint vár is állt itt, melynek úrnője egy római hölgy, Atala volt. Hozzá kapcsolódik a „süllyedt vár” legendája, miszerint egy hajadon, a vár egykori tulajdonosa, befalaztatta a vár ablakait egy kivételével. Ennél megállva a következő szavakkal fordult a kívülállókhoz: „Ha még ezt az ablakot is befalaztatom, akkor az Isten sem lát engemet!” Erre a dacos gúnyolódásra a vár elsüllyedt.

A falu első írásos említése 1138-ból maradt fenn, ekkor a település a dömösi prépost birtoka volt, és Atila néven említették. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint egyházas hely volt. 1450-ben Felsewathala alakban szerepelt, és Zichi Benedek tulajdonában volt. A török időkben rácok szállták meg, ekkor a település két részre szakadt: Rác-Atalára és Magyar-Atalára. 1661-ben mindkét rész Gorup Ferenc győri nagyprépost, fehérvári őrkanonok tulajdona volt. 1695-ben I. Lipót király Matusek András címzetes püspöknek, győri őrkanonoknak adta Attalát. Az általa alapított település helye már megegyezett a jelenlegivel, amelyben 1715-ben hat háztartást írtak össze. Ekkor már a székesfehérvári custodiatus birtoka volt a terület. 1726-ban már ismét új gazdája volt: gróf Nádasdy László csanádi püspök. Az ő nevéhez fűződik a falu első templomának és plébániájának felépítése 1716-ban. 1733-ban azonban ismét a székesfehérvári custodiatusé. 1807-ben a király a kegyes tanítórendnek adományozta, s ennek hatására a község fejlődése felgyorsult. Jelenlegi, római katolikus temploma 1860-65 táján épült.

Attala közigazgatásilag Somogy megye igali, majd kaposvári járásához tartozott 1975-ig. Ezt követően néhány szomszédos településsel együtt Tolna megyéhez csatolták. Már az 1914-es feljegyzések szerint rendelkezett postával, távíróval, plébániával, illetve gőzmalommal. Első állomása, Attala-Csoma 2 kilométerre feküdt a falutól. Vasúti megállóhelyet és őrházat csak 1937-38-ban kapott a település, mivel az attalai parasztok nem adtak földet állomás építéséhez.

A század elején a községhez tartozott a falutól északra fekvő Csökepuszta, mely azóta elnéptelenedett. Lakossága 1900-ban mindössze 29 fő volt. 1962-ben azonban Göllétől Attalához csatolták Szentivánpusztát, mely jelenleg is a település külterületi lakott helye. Lakosságszáma a 2001-es népszámlálás idején 47 fő volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bognár Zoltán (független)[3]
  • 1994–1998: Bognár Zoltán (független)[4]
  • 1998–2002: Kalocsa Jenő (független)[5]
  • 2002–2006: Kalocsa Jenő (független)[6]
  • 2006–2007: Kalocsa Jenő (független)[7]
  • 2007–2010: Gelencsér István (független)[8]
  • 2010–2014: Gelencsér István (független)[9]
  • 2014–2019: Gelencsér István (független)[10]
  • 2019–2024: Orosváriné Bocz Tünde (független)[11]
  • 2024– : Orosváriné Bocz Tünde (független)[1]

A településen 2007. november 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, de 22,38 %-os eredményével jócskán alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[8]

Attala híres szülöttei

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
837
839
820
735
726
720
702
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% németnek mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,7%, református 2,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 9,9% (14,3% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 1% németnek, 0,4% ukránnak, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,3% volt római katolikus, 1,8% református, 0,8% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 10,2% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ a b Attala települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. november 18. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  11. ↑ Attala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  12. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. ↑ Attala Helységnévtár
  14. ↑ Attala Helységnévtár
  15. ↑ Fetter Károly dombóvári szobrászművész alkotása.
  16. ↑ Az attalai Szent Imre szobor

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Attala&oldid=27370692”