HU219002B - Dinamikusan rugalmas övrész illeszkedést biztosító rögzítőrendszerrel ellátott abszorbens cikk - Google Patents

Abstract

A találmány abszorbens cikk, amelynek külső szélei (62), végszélei,első derékrésze (56), az első derékrésszel szemben álló másodikderékrésze (58), külső felszíne (52) és belső felszíne vannak, és azabszorbens cikk tartalmaz külső borítórétegből és oldalélekkel (82) és derékélekkel (83)rendelkező abszorbens magból álló tároló alapegységet (22), azabszorbens mag (28) derékélének (83) egy része mentén és attólhosszirányban kifelé irányulóan elrendezett, az első derékrészben (56)elhelyezkedő rugalmasított övrészt (34), amely rugalmasított övrészlegalább oldalirányban rugalmasan nyújtható; és ismérve, hogy azabszorbens cikken egy kettős feszítő-rögzítő rendszer (36) vanelhelyezve, amely kettős feszítő-rögzítő rendszer áll: (i) azabszorbens cikk oldalzáródását az első derékrész (56) és a másodikderékrész (58) átfedő helyzetben való megtartásával biztosító, azabszorbens cikk kerülete mentén oldalirányú feszültséget fenntartó, ésezáltal azt a viselő testén rögzítő elsődleges rögzítőrendszerből(38), amely tartalmaz (a) a második derékrészen (58) a hosszanti élek mellettelhelyezkedő biztosítóelemet (42); és (b) az első derékrészen (56) elhelyezkedő, a biztosítóelemmel (42)összekapcsolható, legalább egy ráfekvőelemet (44) és (ii) azabszorbens cikknek egy változtatható helyzetű, akaratlanul aktiválódóderékzáródását létrehozó, legalább a rugalmasított övrész (34) egyrészében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó,derékon záródó rendszerből (40), amely tartalmaz (a) az első derékrészen (56) elhelyezett, a rugalmasított övrész(34) hosszirányában elrendezett, legalább egy első csatlakozóalkatrészt (46), és (b) a második derékrészen (58) elhelyezett, az első csatlakozóalkatrésszel (46) az elsődleges záródás létrejöttekor a másodikderékrésznek (58) az első derékrészt (56) átfedő, az első csatlakozóalkatrésszel (46) legalább két, a rugalmasított övrész (34) melletthosszirányban elhelyezkedő, legalább egy részében az oldalirányúfeszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó horgonyzónán át (122)kapcsolódó, legalább egy második csatlakozó alkatrészt (48). ŕ

Description

(b) az első derékrészen (56) elhelyezkedő, a biztosítóelemmel (42) összekapcsolható, legalább egy ráfekvőelemet (44) és (ii) az abszorbens cikknek egy változtatható helyzetű, akaratlanul aktiválódó derékzáródását létrehozó, legalább a rugalmasított övrész (34) egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó, derékon záródó rendszerből (40), amely tartalmaz (a) az első derékrészen (56) elhelyezett, a rugalmasított övrész (34) hosszirányában elrendezett, legalább egy első csatlakozó alkatrészt (46), és (b) a második derékrészen (58) elhelyezett, az első csatlakozó alkatrésszel (46) az elsődleges záródás létrejöttekor a második derékrésznek (58) az első derékrészt (56) átfedő, az első csatlakozó alkatrésszel (46) legalább két, a rugalmasított övrész (34) mellett hosszirányban elhelyezkedő, legalább egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó horgonyzónán át (122) kapcsolódó, legalább egy második csatlakozó alkatrészt (48).

A találmány tárgya abszorbens cikk, amelynek hosszanti élei, végszélei, első derékrésze, az első derékrésszel szemben álló második derékrésze, külső felszíne és belső felszíne vannak, és az abszorbens cikk tartalmaz külső borítórétegből és oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tároló alapegységet, az abszorbens mag derékélének egy része mentén és attól hosszirányban kifelé irányulóan elrendezett, az első derékrészben elhelyezkedő rugalmasított övrészt, és a rugalmasított övrész legalább oldalirányban rugalmasan nyújtható.

A találmány tárgyát képezi egy olyan abszorbens cikk is, amelynek hosszanti élei, végszélei, első derékrésze, az első derékrésszel szemben álló második derékrésze, külső felszíne és belső felszíne vannak, és az abszorbens cikk tartalmaz külső borítórétegből és oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tároló alapegységet, az abszorbens mag derékélétől oldalirányban kifelé irányulóan elrendezett, a második derékrészben elhelyezkedő rugalmasított oldallapokat, és a rugalmasított oldallapok mindegyike oldalirányban rugalmasan nyújtható.

A találmány tárgyát képező abszorbens cikkek, például pelenkák, pelenkanadrágok, pelenkarögzítők és hasonlók, és főleg olyan, rugalmas övrésszel ellátott abszorbens cikkek, amelyek rögzítőrendszere elősegíti a rugalmas övrész dinamikus illeszkedését a viselőn, és fokozza az abszorbens cikk visszatartó jellemzőit.

Kisgyermekek és más, vizeletüket visszatartani képtelen személyek abszorbens cikkeket, például pelenkákat viselnek, amelyek felfogják és visszatartják a vizeletet és más kiválasztási termékeket. Az abszorbens cikkek rendeltetése a kibocsátott anyagok visszatartása, valamint ezen anyagok elszigetelése a viselő testétől, ruházatától és ágyneműjétől. A szakterületen számos, különböző alaptípusú, eldobható abszorbens cikk ismeretes. így például a 26 151 számú, újra érvénybe helyezett amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy széles körben elfogadott és kereskedelmileg sikeres eldobható pelenkát ír le. A 3 860 003 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy rugalmasított combrészű eldobható pelenkát ír le, amely ugyancsak széles körben elfogadott és kereskedelmileg is sikeres.

Az abszorbens cikkek azonban hajlamosak megereszkedni és eltávolodni a viselő testétől, vagy lecsúszni róla a viselés során. A megereszkedést és eltávolodást vagy lecsúszást a viselő légző-, hely- és helyzetváltoztató mozgásai, a kiválasztás termékeivel megtelt abszorbens cikkre ható, lefelé irányuló erők és magának az abszorbens cikk anyagának a viselő mozgása hatására fellépő deformációja okozzák. Az abszorbens cikk ilyen megereszkedése és eltávolodása az abszorbens cikk idő előtti szivárgásához és az övtájékon vagy a combtájékon való hiányos illeszkedéséhez vezet.

Az abszorbens cikkeknek a viselő derekán való sokkal simulóbb illeszkedése érdekében számos, a kereskedelemben kapható abszorbens cikk rugalmasított övrésszel van ellátva. Egy széles körben elfogadott és kereskedelmileg sikeres, rugalmasított övrésszel ellátott eldobható pelenkára ad példát a 4 515 595 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A rugalmasított övrészek jellemző módon egy rugalmas tagot tartalmaznak, amely összehúzódó módon van a fedőréteg és a hátlap közé rögzítve. A rugalmasított övrész tehát úgy van tervezve, hogy táguljon és húzódjon össze a viselő mozgása szerint, és tartsa fenn az abszorbens cikk illeszkedését a viselő dereka körül a használat során (azaz biztosítsa a hosszan tartó dinamikus illeszkedést).

A 4 850 992 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan abszorbens cikket ismertet, amelynek hosszanti élei, végszélei, első derékrésze, az első derékrésszel szemben álló második derékrésze, külső felszíne és belső felszíne, továbbá külső borítórétegből és oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tároló alapegysége, az abszorbens mag derékéle egy része mentén és attól hosszirányban kifelé irányuló, az első derékrészben elhelyezkedő rugalmasított övrésze van, és a rugalmasított övrész legalább oldalirányban rugalmasan nyújtható.

Azonban a rugalmasított övrésszel ellátott abszorbens cikkek is hajlamosak megereszkedni és eltávolodni, lecsúszni a használat során. A rugalmasított övrész hajlamos továbbá a kifordulásra vagy begyűrődésre a pelenka elejénél, ami az illeszkedés hiányát eredményezi a viselő derekán.

HU 219 002 Β

A fentiek miatt előnyös lenne egy olyan, rugalmasított övrésszel ellátott abszorbens cikk, amely jobb illeszkedést, csökkent szivárgást és a viselő kényelmét biztosítja. Előnyös lenne továbbá egy olyan abszorbens cikk, amely kevésbé ereszkedik meg, távolodik el, fordul ki vagy gyúródik be a pelenka derekánál csakúgy, mint általában kevésbé csúszik le maga az abszorbens cikk vagy az abszorbens mag a viselőről a használat során.

így a találmány célját képezi egy olyan abszorbens cikk, amely tartósan dinamikusan illeszkedik a viselőhöz a használat során.

A találmány célját képezi továbbá egy olyan, tartósan dinamikus illeszkedést biztosító, rugalmasított övrésszel ellátott abszorbens cikk, amely fokozottan ellenálló a szivárgással szemben a használat során.

A találmány célját képezi még egy olyan, tartósan dinamikus illeszkedést biztosító rugalmasított övrésszel ellátott abszorbens cikk, amelynek rugalmasított övrésze kevésbé ereszkedik meg, távolodik el, fordul ki vagy gyúródik be csakúgy, mint általában kevésbé csúszik le maga az abszorbens cikk vagy az abszorbens mag a használat során.

A találmány további célja egy olyan rögzítőrendszer, amely a rugalmasított övrész tartósan dinamikus illeszkedését biztosítja.

A találmány célja továbbá egy olyan derékon záródó rendszer, amely fenntartja és/vagy létrehozza a rugalmasított övrész legalább egy részében a tartósan dinamikus illeszkedést biztosító oldalsó feszességet.

A találmány tárgya olyan abszorbens cikk, amelynek külső szélei, végszélei, első derékrésze, az első derékrésszel szemben álló második derékrésze, külső felszíne és belső felszíne vannak, és az abszorbens cikk tartalmaz külső borítórétegből és oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tároló alapegységet, az abszorbens mag derékélének egy része mentén és attól hosszirányban kifelé irányulóan elrendezett, az első derékrészben elhelyezkedő rugalmasított övrészt, amely rugalmasított övrész legalább oldalirányban rugalmasan nyújthatóan van kialakítva, és ismérve, hogy az abszorbens cikken egy kettős feszítő-rögzítő rendszer van elhelyezve, amely kettős feszítő-rögzítő rendszer áll:

(i) az abszorbens cikk oldalzáródását az első derékrész és a második derékrész átfedő helyzetben való megtartásával biztosító, az abszorbens cikk kerülete mentén oldalirányú feszültséget fenntartó, és ezáltal azt a viselő testén rögzítő elsődleges rögzítőrendszerből, amely tartalmaz (a) a második derékrészen a hosszanti élek mellett elhelyezkedő biztosítóelemet; és (b) az első derékrészen elhelyezkedő, a biztosítóelemmel összekapcsolható, legalább egy ráfekvőelemet; és (ii) az abszorbens cikknek egy változtatható helyzetű, akaratlanul aktiválódó derékzáródását létrehozó, legalább a rugalmasított övrész egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó, derékon záródó rendszerből, amely tartalmaz (a) az első derékrészen elhelyezett, a rugalmasított övrész hosszirányában elrendezett, legalább egy első csatlakozó alkatrészt, és (b) a második derékrészen elhelyezett, az első csatlakozó alkatrésszel az elsődleges záródás létrejöttekor a második derékrésznek az első derékrészt átfedő, az első csatlakozó alkatrésszel legalább két, a rugalmasított övrész mellett hosszirányban elhelyezkedő, legalább egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó horgonyzónán át kapcsolódó, legalább egy második csatlakozó alkatrészt.

A találmány további tárgya olyan abszorbens cikk, amelynek külső szélei, végszélei, első derékrésze, az első derékrésszel szemben álló második derékrésze, külső felszíne és belső felszíne vannak, és az abszorbens cikk tartalmaz külső borítórétegből és oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tároló alapegységet, az abszorbens mag derékélétől oldalirányban kifelé irányulóan elrendezett, a második derékrészben elhelyezkedő rugalmasított oldallapokat, amely rugalmasított oldallapok mindegyike oldalirányban rugalmasan nyújtható;

és ismérve, hogy az abszorbens cikken egy kettős feszítő-rögzítő rendszer van elhelyezve, amely kettős feszítő-rögzítő rendszer áll:

(i) az abszorbens cikk változtatható helyzetű oldalzáródását az első derékrész és a második derékrész átfedő helyzetben való megtartásával biztosító, az abszorbens cikk kerülete mentén oldalirányú feszültséget fenntartó, és ezáltal azt a viselő testén rögzítő elsődleges rögzítőrendszerből, amely tartalmaz (a) a második derékrészen a hosszanti élek mellett elhelyezkedő, első rögzítőeszközt tartalmazó szalagfület; és (b) az első derékrészen elhelyezkedő, a szalagfül első rögzítőeszközével összekapcsolható, második rögzítőeszközt tartalmazó, legalább egy ráfekvőelemet; és (ii) az abszorbens cikknek egy változtatható helyzetű, akaratlanul aktiválódó derékzáródást biztosító, legalább a rugalmasított övrész egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó, derékon záródó rendszerből, amely tartalmaz (a) az első derékrészen elhelyezett, a rugalmasított oldallapok hosszirányába irányulóan elrendezett, egymástól oldaltávval elválasztott, egy pár első csatlakozó alkatrészt, és (b) a második derékrészen elhelyezett, az első csatlakozó alkatrészekkel kapcsolódó, és azokkal az elsődleges záródás létrejöttekor a második derékrésznek az első derékrészt átfedő, legalább a derékrész egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó, legalább egy második csatlakozó alkatrészt.

A találmány szerinti abszorbens cikkek, például eldobható pelenkák, pelenkanadrágok, pelenkarögzítők és hasonlók rugalmasított övrésze tehát egy kettős feszítő-rögzítő rendszerrel van ellátva, amely fokozza a

HU 219 002 Β rugalmas övrész dinamikus illeszkedését éppúgy, mint az abszorbens cikk visszatartó jellemzőit. Az ilyen abszorbens cikkek zárt kivitelűek, és előnyösen egy folyadékáteresztő fedőrétegből, egy folyadékot át nem eresztő hátlapból és egy abszorbens magból állnak, ami a fedőréteg és a hátlap között helyezkedik el; valamint egy rugalmasított övrészből és egy kettős feszítő-rögzítő rendszerből.

A kettős feszítő-rögzítő rendszer egy elsődleges, az oldalzáródást létrehozó rögzítőrendszerből és egy, a derékrész záródását létrehozó derékzáró rendszerből áll. Az elsődleges rögzítőrendszer tartja meg az első és a második deréktájékot egy átlapolt helyzetben úgy, hogy az oldalsó feszesség fennmarad a pelenka kerületén és ez megtartja a pelenkát a viselőn. Az elsődleges rögzítőrendszer tartalmaz egy biztosítóelemet, előnyösen egy szalagfület és egy első rögzítőelemet, valamint egy ráfekvőelemet, amely előnyösen egy második rögzítőelemet tartalmaz, ami lehetővé teszi a különböző helyzetű oldalzáródást. A derékzáró rendszer hozza létre a derékzáródást úgy, hogy lerögzíti az abszorbens cikk végélének egy részét, és ezáltal dinamikusan fenntartja vagy létrehozza az oldalsó feszességet a rugalmasított övrészen keresztül úgy, hogy a rugalmasított övrész megereszkedésének, eltávolodásának és kifordulásának csökkentése révén fokozza a pelenka illeszkedését és visszatartási jellemzőit. A derékzáró rendszer tartalmaz legalább egy, előnyösen egy pár első csatlakozóelemet, amely(ek) hosszirányban van(nak) a rugalmasított övrészhez csatlakoztatva, és legalább egy második csatlakozóelemet. Minden egyes csatlakozóelem tartalmaz egy rögzítőkészüléket, amely egy komplementer rögzítőkészülékkel kapcsolódik, és biztosítja a változtatható helyzetet, ezzel passzívan létrehozza a derékzáródást. Az első csatlakozóelem előnyösen egy horgos rögzítőanyag, míg a második csatlakozóelem előnyösen egy hurkos rögzítőanyag.

A találmány egy különösen előnyös megvalósítási módja, ha az abszorbens cikk járulékosan tartalmaz egy pár rugalmasított oldallapot, amelyek a második derékrészhez csatlakoznak. A rugalmasított oldallapok rugalmas nyújthatóságot biztosítanak, ami egy sokkal kényelmesebb és körvonalkövetőbb illeszkedést hoz létre azáltal, hogy a pelenka már kezdetben hozzáillőén illeszkedik a viselőhöz, és ez az illeszkedés tartósan fennmarad. A rugalmasított oldallapok ezenkívül olyan viselési erőket (feszességet) keltenek és tartanak fenn, amelyek fokozzák az elsődleges rögzítőrendszer és a derékzáró rendszer által keltett és fenntartott feszességet. A rugalmasított oldallapok különösen segítik a rugalmasított övrész előfeszítését, és biztosítják a pelenka sokkal hatásosabb alkalmazását. Mivel minden egyes rugalmasított oldallap számos különböző módon lehet megszerkesztve, a rugalmasított oldallap előnyösen egy „nullafeszültségű”, hullámosított (kreppelt) csíkot tartalmaz. A rugalmasított oldallapnak előnyösen van egy, a viselő lábával érintkező függeléke, amely nem engedi meg, hogy az oldallap feszítőerői koncentrálódjanak, és megkíméli a viselő bőrét a benyomódástól, dörzsöléstől és súrlódástól a viselés során.

A találmány tárgyához tartozó másféle derékkialakítás egy „táguló pocaklap” rugalmasított övrészt tartalmaz. Ebben a másféle megvalósításban a rugalmasított övrész jóval az abszorbens cikknek az elsődleges rögzítőrendszer által megszabott méretein túl (magának a pelenkának a síkméretein túl) képes kitágulni úgy, hogy az idomuljon a viselőkhöz, különösen a nagy testű, nagy derékbőségű gyermekekhez, és csökkentse az abszorbens cikk megereszkedését és lecsúszását. A rugalmasított övrész feszítőerői kisebbek a rugalmasított oldallapok feszítőerőinél, hogy alkalmazkodjon az ilyen tágításhoz. Ennek a rugalmas derékkialakításnak egy előnyös megvalósítása esetében a rugalmasított övrészt egy kreppelt csíkból alakítjuk ki. A kreppelt-rétegelt csík egy rugalmas övrésztagból, valamint a fedőréteg és a hátlap egy-egy részéből áll, amelyek mechanikus úton hullámosítva vannak. Egy előnyös megvalósításban ezt a rugalmas derékkialakítást a hátlap egy részének eltávolításával (ablakkivágás) alakítjuk ki. A rugalmasított övrész mérete különböző nyújthatóságot is biztosít oldalirányban.

A találmány jobban érthetővé válik az alábbi leírásból, amelyben a mellékelt ábrákra hivatkozunk, amelyeken ugyanazon jelölések jelölik a lényegében azonos elemeket.

1. ábra. A találmány egyik megvalósítása, egy eldobható pelenka kiterített nézete, amelynek egyes részletei ki vannak vágva, hogy láthatóvá tegyük a belső szerkezetét; a pelenka a külső felszíne felől látható.

2. ábra. Az 1. ábrán látható eldobható pelenka

2- 2 metszés vonalbeli keresztmetszetének egy részlete.

3. ábra. Az 1. ábrán látható eldobható pelenka

3- 3 metszésvonalbeli, megfordított keresztmetszetének egy részlete.

4. ábra. Az 1. ábrán látható eldobható pelenka megvalósítás nézeti képe a jellemző használati alakban, ahogy a viselőre fel van helyezve.

5. ábra. A találmány egy másik megvalósítása, egy másféle pelenka nem teljes kiterített nézete egy táguló pocaklap rugalmasított övrészét mutatja be, amelynek nyújthatósága oldalirányban különböző, és a rugalmasított övrész ablakosított.

6. ábra. Az 5. ábrán látható rugalmasított övrész egy másféle megvalósításának nem teljes kiterített nézete.

7. ábra. A találmány egy további megvalósítása, egy másféle eldobható pelenka kiterített nézete, amelyen egy másféle szerkezetű derékzáró rendszer látható.

8. ábra. Egy készülék egyszerűsített nézeti rajza, amelyen egy vákuum-szövedék rögzítőrendszer a kapcsolódó bordázott hengerek használatával mechanikusan megfeszíti a pelenkaszövet egy részét.

8A. ábra. A 8. ábrán látható berendezés egyszerűsített nézeti képe a 8A-8A vonal irányá4

HU 219 002 Β bői; a pelenkaszövetet vezetőgörgők feszítik rá az alsó bordázott hengerre.

8B. ábra. A 8. ábra szerinti készüléken erősen felnagyítva mutatja a bordázott hengerek kapcsolódásának fokát, amint a pelenkaszövet „nullafeszültségű” csíkja áthalad közöttük.

9. ábra. A találmány szerinti derékrögzítő rendszer egy másik megvalósításának egyszerűsített nézeti rajza, amely az itt közzétett járulékos megnyújtást eljáráshoz használható.

9A. ábra. A 9. ábra szerinti megvalósítás egy erősen felnagyított, a tengelyekkel párhuzamos keresztmetszete a felső és alsó bordázott hengerek kapcsolódásának.

Az „abszorbens cikk” kifejezés alatt olyan eszközöket értünk, amelyek kiválasztási termékeket abszorbeálnak és tartanak magukban, és - specifikusabban olyan eszközöket, amelyeket a viselő testére vagy annak közelébe helyeznek, hogy abszorbeálják és magukban tartsák a testéből távozó különböző kiválasztási termékeket. Az „eldobható” szó azt fejezi ki, hogy az abszorbens cikkek nincsenek arra szánva, hogy kimossák vagy más módon helyreállítsák és újra abszorbens cikként használják fel azokat (azaz arra vannak szánva, hogy egyszeri használat után eldobják és - előnyösen - újra feldolgozzák, komposztálják vagy más, a környezettel összeférő módon megsemmisítsék azokat). Az „egységes” abszorbens cikk olyan abszorbens cikkeket jelent, amelyeket önálló részek egyesítésével alakítottak egy meghatározott, egységes egésszé, és így nem igényelnek különálló manipuláló részeket, például külön rögzítőt vagy burkolószövetet. A találmány szerinti abszorbens cikk egy előnyös megvalósítási formája az egységes, eldobható abszorbens cikk, a 20 pelenka, amely az 1. ábrán látható. A „pelenka” név alatt az olyan abszorbens cikkeket értjük, amelyeket általában csecsemők és vizeletüket visszatartani képtelen személyek viselnek úgy, hogy az körülbelül a viselő alsó testfelén helyezkedik el. Érthető azonban, hogy a találmány más abszorbens cikkekre, például pelenkanadrágokra, inkontinens fehérneműkre, pelenkarögzítőkre és burkolószövetekre, női egészségügyi alsóneműkre is vonatkozik.

Az 1. ábrán a találmány szerinti 20 pelenka síknézete látható kisimított, nem összehúzott állapotban (azaz a rugalmasságból eredő összehúzódás ki van nyújtva, kivéve az oldallapokat, amelyekben a rugalmas részek megmaradtak összehúzódott állapotban), és amelyen a szerkezet egyes részei ki vannak vágva, hogy a 20 pelenka felépítése sokkal világosabban bemutatható legyen, és amelyen a 20 pelenkának a viselőtől elfelé forduló felszíne, az 52 külső felszín néz a szemlélő felé. Amint az az 1. ábrán látható, a 20 pelenka egy 22 tároló alapegységből áll, amely előnyösen egy folyadékáteresztő 24 fedőréteget, egy folyadékot át nem eresztő, a 24 fedőréteggel egyesített 26 hátlapot és egy, a 24 fedőréteg és a 26 hátlap között elhelyezett 28 abszorbens magot tartalmaz, továbbá 30 rugalmasított oldallapokat, 32 rugalmasított combrészeket, 34 rugalmasított övrészeket, és egy kettős feszítő-rögzítő rendszert, amelyet mindenütt a 36 számmal jelölünk. A 36 kettős feszítő-rögzítő rendszer egy 38 elsődleges rögzítőrendszerből és egy 40 derékon záró rendszerből áll. A 38 elsődleges rögzítőrendszer előnyösen egy pár 42 biztosítóelemet és egy 44 ráfekvőelemet tartalmaz. Az 1. ábrán látható 40 derékon záró rendszer előnyösen egy pár 46 első csatlakozó alkatrészből és egy 48 második csatlakozó alkatrészből áll. A 20 pelenka előnyösen tartalmaz még 50 beállítófoltokat is, amelyek közvetlenül az egyes 46 első csatlakozó alkatrészek alatt helyezkednek el.

Az 1. ábrán látható 20 pelenkának van egy 52 külső felszíne (az 1. ábrán a szemlélő felé néz), egy 54 belső felszíne, amely az 52 külső felszínnel szemben áll, egy 56 első derékrésze, egy 58 második derékrésze, amely az 56 első derékrésszel szemben áll, és egy 60 szegélye, amelyet a 20 pelenka külső szélei alkotnak, amelyek közül a külső széleket a 62 és a végszéleket a 64 számok jelölik. (Mivel a szakterületen közismert, hogy a pelenka általában leírható úgy, mint aminek egy pár derékrésze és egy láb közötti része van a derékrészek között, ezért ebben a leírásban - a megnevezések egyszerűsítése érdekében - a 20 pelenkát úgy írjuk le, mint aminek csak derékrészei vannak, amelyek mindegyike magában foglalja a pelenka egy olyan részét, amelyet tipikusan a láb közötti rész egy darabjaként jelölhetnénk meg.) A 20 pelenka 54 belső felszíne a 20 pelenkának azt a részét foglalja magában, amely a használat során a viselő testéhez közelebb helyezkedik el (tehát az 54 belső felszínt általában legalább a 24 fedőréteg egy része és a 24 fedőréteghez csatlakozó egyéb alkotórészek alakítják ki). Az 52 külső felszínt a 20 pelenka azon részei alkotják, amelyek a viselő testétől elfelé helyezkednek el (tehát az 52 külső felszínt általában legalább a 26 hátlap egy része és a 26 hátlaphoz csatlakozó egyéb alkotórészek alakítják ki). Az 56 első derékrész és az 58 második derékrész a 60 szegély 64 végszéleitől a 20 pelenka 66 oldalsó középvonaláig terjednek. A derékrészek mindegyike tartalmaz egy 68 központi részt és egy pár oldallapot, amelyek tipikusan a derékrész oldalsó részét alkotják. Az oldallapokat, amelyek az 56 első derékrészen helyezkednek el, 70, míg azokat az oldallapokat, amelyek az 58 második derékrészen helyezkednek el, 72 jelöli. (A továbbiakban, ha másként nem adjuk meg, a 20 pelenka egy-egy pár oldallapot hordoz mindkét derékrészén. Mivel nem szükséges, hogy az oldallappárok vagy minden egyes oldallap egyforma legyen, előnyösen az egyik tükörképe a másiknak.) A találmány tárgyának egy előnyös megvalósítása esetében az 58 második derékrészen elhelyezkedő 72 oldallapok oldalirányban rugalmasan nyújthatók (azaz ezek a 30 rugalmasított oldallapok). [Az oldalirány (X irány vagy szélesség) az az irány, amely párhuzamos a 20 pelenka 66 oldalsó középvonalával; a hosszirány (Y irány vagy hosszúság) az az irány, amely párhuzamos a 67 hosszirányú középvonallal; és a tengelyirány (Z irány vagy vastagság) az az irány, amely a 20 pelenka vastagsága irányába halad.]

HU 219 002 Β

Az 1. ábra a 20 pelenka egy olyan megvalósítását mutatja be, amelyen a 24 fedőréteg és a 26 hátlap hosszúsági és szélességi méretei általában nagyobbak, mint a 28 abszorbens magé. A 24 fedőréteg és a 26 hátlap túlnyúlnak a 28 abszorbens mag szélein, és ezáltal a 20 pelenka 60 szegélyét alkotják. A 60 szegély határozza meg a külső kerületet vagy más szóval a 20 pelenka széleit. A 60 szegély a 62 külső (hosszanti) széleket és a 64 végszéleket foglalja magában.

A 2. ábrán a 20 pelenka keresztmetszete látható az 1. ábra 2-2 vonalának megfelelő helyen, az 56 első derékrészen. A 2. ábrán látható, hogy a 24 fedőréteg és a 26 hátlap oldalirányban végighúzódnak az egész keresztmetszeten és együtt alkotják mindkét 62 külső szél hosszanti szélét. A 46 első csatlakozó alkatrész úgy van elhelyezve az 56 első derékrészen, hogy az 52 külső felszín egy részét alkotja, és előnyösen egy külön foltként csatlakozik a 26 hátlaphoz egy 74 tapadó csatlakozóelemen keresztül, ami az 46 első csatlakozó alkatrészt a 20 pelenkához rögzíti. Amint az a 2. ábrán látható, a 46 első csatlakozó alkatrészt előnyösen egy horgos rögzítőanyag alkotja. A rögzítőanyag 120 horgai előnyösen olyan orientációjúak, hogy minden egyes 120 horog kapaszkodókészülékei a 67 hosszirányú középvonal felé irányulnak, és így maximalizálják a horgos rögzítőkészülék nyíró ellenállását. Az 50 beállítófoltok közvetlenül a 46 első csatlakozó alkatrészek alatt helyezkednek el, mindkét 50 beállítófolt előnyösen a 24 fedőréteg és a 26 hátlap között van elhelyezve. A 34 rugalmasított övrész a 2. ábrán összehúzódott vagy nyugalmi helyzetben látható. A 34 rugalmasított övrész előnyösen a 24 fedőréteg egy részéből, a 26 hátlap egy részéből és egy 76 rugalmas övszalagból áll, amely a 24 fedőréteg és a 26 hátlap között helyezkedik el. A 34 rugalmasított övrész el van látva egy 78 biztonsági területtel is (előnyösen a 79 szigetelőzáródás meghatározott területén, ami részlegesen látható az 1. ábrán), ahol a 26 hátlap és a 24 fedőréteg egyesítve vannak a 76 rugalmas övszalaggal. Mivel a 24 fedőréteg és a 26 hátlap összeráncolódnak, ha a 76 rugalmas övszalag nyugalmi helyzetben van, a 80 ráncok alkotják a különböző biztonsági területeket. A 46 első csatlakozó alkatrész hosszirányban egybeesik a 34 rugalmasított övrésszel, és oldalirányban el vannak választva egymástól, előnyösen a 76 rugalmas övszalag 75 oldalsó élein túl.

A 3. ábra a 20 pelenkának a 3-3 metszésvonal mentén vett keresztmetszetének egy részletét mutatja be, és egy előnyös pelenkaszerkezetet ábrázol, ahol a 68 központi rész egy része és az 58 második derékrész egyik 72 oldallapja látható. (A 3. ábrán látható keresztmetszeti kép úgy van elfordítva, hogy az 52 külső felszín a rajz alsó része felé néz.) A 28 abszorbens mag látható a 3. ábrán, amely a 28 abszorbens mag 82 oldalsó élét mutatja. A 24 fedőréteg és a 26 hátlap maguk közé záqák a 28 abszorbens magot, és oldalirányban a 28 abszorbens mag 82 oldalsó élén túlnyúlnak, hogy a 88 füles hajtókát és a 62 külső (hosszanti) szélt alkossák.

A 3. ábrán a 32 rugalmasított combrész egy részlete is látható, ami egy 84 rugalmasított zárómandzsettából áll, amit előnyösen egy 85 záróhajtóka és egy határolóelem, a 85 záróhajtókában elhelyezkedő 86 határoló rugalmas elem alkot. (A 32 rugalmasított combrész másik fele, a 104 rugalmas tömi tőmandzsetta nem látható a 3. ábrán, mert a rugalmas tömítőmandzsetta előnyösen nem terjed át a 20 pelenka ezen részébe. A 3. ábrán látható még a nyugalmi állapotban lévő 30 rugalmasított oldallap. A rugalmasított oldallap magában foglalja a 88 füles hajtókát, amely a 28 abszorbens mag 82 oldalsó élén túlnyúlik, és egy 90 rugalmas oldallapelemet, amely funkcionálisan összetartozik a 88 füles hajtókával és ahhoz is van rögzítve, előnyösen a 24 fedőréteg és a 26 hátlap között. A 24 fedőréteg, a 26 hátlap és a 90 rugalmas oldallapelem mechanikusan meg lett feszítve, hogy - amint a továbbiakban leírjuk - kialakuljon a „nullafeszültségű” kreppelt csík. A 38 elsődleges rögzítőrendszer 92 szalagfüle láthatóan egy 93 rögzített szakaszon csatlakozik a 26 hátlaphoz a 62 külső (hosszanti) szél szomszédságában, van egy 94 fülrésze, amely a 62 külső (hosszanti) szélen túlnyúlik, és a 93 rögzített szakaszhoz van erősítve, egy 95 kioldó része, amely a 24 fedőréteghez van erősítve, és egy 112 első rögzítő alkatrésze, előnyösen a 96 ragadós csatlakoztató réteg, ami a 94 fülrészen van elhelyezve, és a 98 rögzítőfelületet alkotja.

A 20 pelenka 22 tároló alapegysége az 1. ábrán úgy látható, ahogy a főrészt (az alaplemezt) tartalmazza. A 22 tároló alapegység legalább egy 28 abszorbens magból és előnyösen egy külső borítórétegből áll, amelyet a 24 fedőréteg és a 26 hátlap alkotnak. Amíg az abszorbens cikkhez egy különálló rögzítő és burkolószövet tartozik, addig a 22 tároló alapegység általában tartalmazza a rögzítőt és a burkolószövetet (azaz a 22 tároló alapegység magában foglal egy vagy több anyagréteget, amelyek a rögzítőt alkotják, míg a burkolószövet egy abszorbensegyüttes, például egy fedőréteg, egy hátlap és egy abszorbens mag). Az egységes abszorbens cikkekben a 22 tároló alapegység tartalmazza a pelenka fő szerkezeti elemeit egyéb olyan járulékos elemekkel, amelyek együtt alkotják az összetett pelenkaszerkezetet. így a 20 pelenka 22 tároló alapegysége egy 24 fedőrétegből és egy 26 hátlapból áll.

A 28 abszorbens mag bármilyen abszorbens mag lehet, amely általában összenyomható, illeszkedni képes, nem irritálja a viselő bőrét, és képes abszorbeálni és magában tartani a folyadékokat, mint például a vizeletet és más kiválasztási termékeket. Amint az az 1. és 3. ábrán látható, a 28 abszorbens magnak van egy 100 ruházati felszíne, egy 101 testi felszíne, 82 oldalsó élei és 83 derékélei.

A 28 abszorbens mag a formák és méretek széles változataiban gyártható (például lehet négyszögletes, homokóra alakú, T alakú, aszimmetrikus stb.), és az eldobható pelenkában és más abszorbens cikkekben közönségesen használt folyadékabszorbeáló anyagokból, például aprított facsiszolatból, amit általában „légnemez”-ként (airfelt) említenek, készülhet, A megfelelő abszorbens anyagokra példaként említjük még a kreppelt cellulózvattát, az olvasztva porlasztóit polimereket, köztük a koformált, keresztkötéses cellulózrosto6

HU 219 002 Β kát, szöveteket, köztük a szövetburkolatokat, abszorbens szivacsokat, szuperabszorbens polimereket, az abszorbens gélképző anyagokat vagy bármely, ezekkel egyenértékű anyagot vagy anyagok kombinációit. Az abszorbens mag alakja és szerkezete ugyancsak változtatható (például az abszorbens magnak lehetnek változó vastagságú mezői, lehet egy hidrofil gradiense vagy alacsonyabb átlagos sűrűségű és alacsonyabb átlagos alaptömegű gyűjtőmezői; vagy egy vagy több rétegből vagy szerkezetből állhat). A 28 abszorbens mag teljes abszorpciós kapacitásának azonban meg kell felelni a 20 pelenka felhasználási céljának és tervezett terhelhetőségének. A 28 abszorbens mag méretének és abszorpciós kapacitásának még változtathatónak is kell lennie, hogy a csecsemőktől a felnőttekig terjedő viselőkhöz alkalmazkodhasson.

A 20 pelenka egy előnyös megvalósításának egy aszimmetrikus, módosított T alakú 28 abszorbens magja van 102 fülekkel az 56 első derékrészben, de általában négyszög alakkal az 58 második derékrészben. Ez az elrendezés megengedi a szélesebb 30 rugalmasított oldallapok alkalmazását az 58 második derékrészen. Egy mintaszerű abszorbens szerkezetet, amelyet 28 abszorbens magként használunk találmányunkban, és amely széles körben elfogadott és kereskedelmileg sikeres, ír le a 4 610 687 számú és a 4 673 402 számú, valamint a 4 888 231 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amelyek más, a találmányunkban használható abszorbens szerkezeteket is leírnak. A 28 abszorbens mag előnyösen az a kereskedelmileg sikeres abszorbens alkotórész, amelyet a 4 834 735 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ír le.

A 26 hátlap a 28 abszorbens mag 100 ruházati felszínének szomszédságában helyezkedik el, és előnyösen egy (nem látható) csatlakozókészülékkel kapcsolódik ahhoz a szakterületen jól ismert módon. így például a 26 hátlap egy egyenletes ragasztóréteggel, egy mintázatos ragasztóréteggel vagy különálló csíkokban, spirálokban, vagy foltokban felhordott ragasztóval lehet a 28 abszorbens maghoz rögzítve. Megfelelőnek találtuk erre a célra a Century Adhesives, Inc. (Columbus, Ohio) Century 5227 kereskedelmi nevű és a Η. B. Fuller Company (St. Paul, Minnesota) HL-1258 kereskedelmi nevű ragasztóanyagait. A csatlakozókészüléken a ragasztóanyag előnyösen szálacskák rendezetlen hálózata alakjában van jelen, amint az a 4 573 986 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban olvasható, amelyet itt referenciaként tartunk számon. Egy mintaszerű csatlakozókészülék, amelyen a ragasztóanyagszálacskák rendezetlen hálózata számos, spirálisan lefutó csíkot alkot, valamint gyártási eljárása és berendezése van ismertetve a 3 911 173, a 4 785 996 és a 4 842 666 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban.

Ezzel szemben a csatlakozókészülék lehet hővel, nyomással, ultrahanggal vagy dinamikus mechanikai úton létrehozott kötés is, vagy bármilyen más, megfelelő csatlakozókészülék, vagy az olyan csatlakozókészülékek bármilyen kombinációja, amelyek a szakterületen ismertek.

A 26 hátlap folyadékokkal (például vizelettel) szemben átjárhatatlan és előnyösen egy vékony műanyag fóliából készül, de használható bármely más flexibilis és folyadékot át nem eresztő anyag is. A „flexibilis” fogalommal az olyan anyagokat jelöljük, amelyek engedékenyek, és könnyen alkalmazkodnak az emberi test általános méreteihez és körvonalához. A 26 hátlap megakadályozza, hogy a 28 abszorbens mag által abszorbeált és visszatartott kiválasztási termékek átnedvesítsék a 20 pelenkával érintkező ruhákat, például az ágyneműt és alsóruházatot. A 26 hátlap így lehet szövött vagy nemszövött anyag, polimer fólia, például termoplasztikus polietilén- vagy polipropilénfólia, vagy összetett anyag, például fóliával bevont nemszövött anyag. A 26 hátlap előnyösen egy körülbelül 0,012-0,051 mm vastagságú fólia.

Találmányunk egy előnyös megvalósítása esetén a 26 hátlap legalább egy része mechanikus úton meg van nyújtva, hogy létrejöjjön a „nullafeszültségű” kreppelt csík a 30 rugalmasított oldallapok kialakítása céljából, így a 26 hátlap előnyösen nyújtható, legelőnyösebben húzható, de nem szükségszerűen rugalmas anyag, ezért a 26 hátlap mechanikus feszítés hatására legalább kis fokban maradandóan megnyúlik, és nem nyeri vissza az eredeti, torzítatlan alakját. Az előnyös megvalósítás esetén a hátlap mechanikusan megfeszíthető anélkül, hogy elszakadna vagy -hasadna. így előnyös, ha a 26 hátlap gépi keresztirányban mérhető (ASTM D-638 módszerrel), szakadásig történő nyújthatósága legalább körülbelül 400%-tól körülbelül 700%-ig terjed. Emiatt a hátlap céljára használt polimer fóliák előnyösen magas arányban tartalmaznak lineáris, kis sűrűségű polietilént. A hátlap céljára előnyös anyagok azok a keverékek, amelyek körülbelül 45-90% lineáris, kis sűrűségű polietilént és körülbelül 10-55% polipropilént tartalmaznak. Mintaszerű fóliák a találmány szerinti hátlaphoz a Tredegar Industries, Inc. (Térré Haute, Indiana) által gyártott, RR88220 jelzésű keverékből készült fuvott fóliák és az RR5475 jelzésű keverékből készült extrudált fóliák. A 26 hátlap előnyösen dombornyomásos (jellemző módon, körülbelül 0,127 mm vastagságig) és/vagy matt felületű, hogy még textilszerűbb megjelenése legyen. Továbbá a 26 hátlap áteresztheti a gőzöket a 28 abszorbens magból (azaz „lélegző” lehet), de ekkor sem engedi át a váladékokat.

A 26 hátlap méretét a 28 abszorbens mag mérete és az adott pelenka felépítése határozza meg. Egy előnyös megvalósítás esetén a 26 hátlap módosított homokóra alakú, és legalább körülbelül 1,3 cm-től körülbelül 2,5 cm-ig teijedő minimális távolsággal túlnyúlik a 28 abszorbens magon, körben a pelenka teljes 60 szegélyén. Előnyösen a 26 hátlap sokkal szélesebb a 28 abszorbens magnál az 58 második derékrészben úgy, hogy az 58 második derékrész 72 oldallapjai általában szélesebbek oldalirányban, mint az 56 első derékrész 70 oldallapjai.

A 24 fedőréteg a 28 abszorbens mag 101 testi felszínén helyezkedik el, és előnyösen ahhoz és a 26 hátlaphoz van rögzítve egy csatlakozóeszközzel (nem látható) a szakterületen jól ismert módon. A megfelelő csat7

HU 219 002 Β lakozó készülékeket már leírtuk a 26 hátlapnak a 28 abszorbens maghoz való rögzítésével kapcsolatban. A „rögzítve” kifejezés alatt az olyan elrendezéseket értjük, ahol egy elem közvetlenül van kapcsolva egy másik elemhez azáltal, hogy az elemet közvetlenül a második elemhez erősítjük és az olyan elrendezéseket, ahol egy elem közvetve van kapcsolva egy másik elemhez azáltal, hogy az elemet közbeiktatott elem(ek)hez erősítjük, amely(ek) viszont a másik elemhez van(nak) erősítve. Találmányunk előnyös megvalósítása esetében a 24 fedőréteg és a 26 hátlap közvetlenül vannak egymáshoz rögzítve a pelenka 60 szegélyén, és közvetve vannak egymáshoz rögzítve a 28 abszorbens mag és a (nem látható) csatlakozókészülékek által.

A 24 fedőréteg engedékeny, lágy tapintású, és nem irritálja a viselő bőrét. Továbbá a 24 fedőréteg folyadékáteresztő, így megengedi folyadékok (például vizelet) könnyű áthaladását teljes vastagságán. Egy megfelelő fedőréteg az anyagok széles köréből gyártható, például porózus habokból, hálózatos habokból, lyukacsos műanyag fóliákból vagy természetes szálak (például favagy gyapotrostok), szintetikus szálak (például poliészter vagy polipropilén), vagy természetes és szintetikus szálak keverékének szövött vagy nemszövött szövedékéből. Előnyösen a 24 fedőréteg egy hidrofób anyagból készül, hogy elszigetelje a viselő bőrét a 28 abszorbens mag által visszatartott folyadékoktól.

A találmány egy előnyös megvalósítása esetében legalább a 24 fedőréteg egy része mechanikus úton meg van nyújtva, hogy létrejöjjön a „nullafeszültségű” kreppelt csík a 30 rugalmasított oldallapok kialakítása céljából. így a 24 fedőréteg előnyösen nyújtható, legelőnyösebben húzható, de nem szükségszerűen rugalmas anyag, ezért a 24 fedőréteg mechanikus feszítés hatására legalább kis fokban maradandóan megnyúlik, és nem nyeri vissza eredeti alakját. Az előnyös megvalósítás esetén a 24 fedőréteg mechanikusan megfeszíthető anélkül, hogy elszakadna vagy -hasadna. így előnyös, ha a 24 fedőréteg gépi keresztirányú (oldalirányú) folyáshatára alacsony.

Számos olyan gyártási technika van, amelyek alkalmasak lehetnek a 24 fedőréteg gyártására. így például a 24 fedőréteg lehet rostok nemszövött szövedéke. Ha a fedőréteg egy nemszövött szövedék, a szövedék lehet sodorva kötött, kártolt, nedvesen rétegezett, olvadva fújt, vízben kuszáit vagy a fenti módszerek kombinációjával készült, vagy hasonlójellegű. Egy előnyös fedőréteg kártolt és hővel rögzített a szakemberek által jól ismert módon. Egy előnyös fedőréteg pászmahosszúságú polipropilénrostokat tartalmaz, amelyek finomsági száma (denieije) körülbelül 2,2, A „pászmahosszúságú rostok” kifejezés azokra a rostokra vonatkozik, amelyek hossza legalább körülbelül 15,9 mm. Előnyösen a 24 fedőréteg alaptömege körülbelül 18-25 g/m². Megfelelő 24 fedőréteget gyárt a Veratec, Inc., az International Paper Company (Walpole, Massachusetts) egy részlege, P-8 márkanév alatt.

A 20 pelenka továbbá előnyösen 32 rugalmasított combrészeket is tartalmaz, amelyek fokozzák a folyadékok és más kiválasztási termékek visszatartását. Mindkét 32 rugalmasított combrész számos különböző megoldást tartalmazhat a testfolyadékok combtájékon való kijutásának csökkentése érdekében. (A combrészt nevezhetik és néha nevezik még combszalagnak, oldalhajtókának, zárómandzsettának vagy rugalmas mandzsettának is.) A 3 860 003 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy olyan eldobható pelenkát ír le, amely egy összehúzódásra képes combnyílással van ellátva, amelynek oldalhajtókája és egy vagy több rugalmas alkatrésze van, hogy kialakuljon a rugalmasított combrész (tömítőmandzsetta). A 4 909 803 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy olyan eldobható pelenkát mutat be, amelynek „felálló” rugalmasított hajtókái (zárómandzsettái) vannak, hogy fokozzák a megtartóképességet a combtájékon. A 4 695 278 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan eldobható pelenkát ír le, amelynek kettős, tömítő- és zárómandzsettái vannak. A 4 704 115 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban egy olyan eldobható pelenka vagy inkontinens ruházati cikk van leírva, amelynek oldalrészein kicsorgást gátló csatornák vannak kialakítva úgy, hogy megtartják a szabad folyadékot is a ruhadarabon belül. Mivel minden egyes 32 rugalmasított combrész úgy lehet kialakítva, hogy hasonló legyen a fent leírt combszalagok, oldalhajtókák, zárómandzsetták vagy rugalmas mandzsetták bármelyikéhez, amint az az 1. és 3. ábrán látható, előnyös, hogy minden 32 rugalmasított combrésznek legalább egy 84 belső zárómandzsettája legyen, amit egy 85 záróhajtóka és egy 86 határoló rugalmas elem alkot, amint az a már idézett, 4 909 803 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szerepel. Az 1. ábrán látható előnyös megvalósításban a 32 rugalmasított combrész járulékosan tartalmaz egy 104 rugalmas tömítőmandzsettát, egy vagy több 105 rugalmas pászmával, amelyek a 84 rugalmasított zárómandzsettán kívül helyezkednek el úgy, amint az a már idézett, 4 695 278 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szerepel.

A 20 pelenkának van továbbá egy 34 rugalmasított övrésze, amely a 20 pelenka 56 első derékrészének a 64 végszélénél helyezkedik el. A 20 pelenka övrésze az a rész, aminek rendeltetése, hogy a viselő derekán helyezkedjen el. A 34 rugalmasított övrész adja azt az alkatrészt, amely lefed egy meghatározott területet, érintkezik a viselő derekával, és legalább oldalirányban rugalmasan tágítható úgy, hogy elasztikusán illeszkedjen a viselő derekára és dinamikusan alkalmazkodjon a viselő derekához úgy, hogy megvalósuljon a fokozott illeszkedés. így a derékrész általában a 20 pelenka azon része, amely a 20 pelenka 64 végszélétől legalább a 28 abszorbens mag 83 derékéléig terjed. Mivel a 34 rugalmasított övrész magában foglalhat egy külön elemet, amely a 20 pelenka 22 tároló alapegységéhez csatlakozik, a derékrész előnyösen a 20 pelenka egyéb elemeinek, így a 24 fedőrétegnek vagy a 26 hátlapnak, vagy mindkettőnek egy meghosszabbítása egy elasztomer anyaggal egyesítve. Az eldobható pelenkákat gyakran tervezik úgy, hogy két rugalmasított derékrészük van: az egyik az 56 első derékrészen, a másik az 58 má8

HU 219 002 Β sodik derékrészen helyezkedik el. Amint itt kifejtjük, a 20 pelenkának legalább egy 34 rugalmasított övrésze van, amely az 56 első derékrész 68 központi részénél helyezkedik el. Előnyösen, amint az az 1. ábrán látható, egy másik rugalmasított övrész van az 58 második derékrészen, előnyösen a két 30 rugalmasított oldallap között.

A 34 rugalmasított övrész számos különböző módon lehet kialakítva, beleértve azt a megoldást is, amit a rugalmasított oldallapokkal kapcsolatban leírtunk. A találmány 1. ábrán látható előnyös megvalósításában a 34 rugalmasított övrészt egy 76 rugalmas övszalag alkotja, amely a 24 fedőréteg és a 26 hátlap között helyezkedik el, és működő módon kapcsolódik vagy a 24 fedőréteghez, vagy a 26 hátlaphoz, vagy mindkettőhöz egyszerre, hogy ráncolja a 20 pelenka 56 első derékrészét. Az általunk használt rugalmasított övrészre jó példa az a rugalmasított övrész, amely a 4 515 595 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban van leírva, amely leírást itt referenciaként tartunk számon. A találmány szerinti 76 rugalmas övszalaghoz bármilyen, a szakterületen ismert, megfelelően elasztomer anyag felhasználható. Az alkalmas elasztomer anyagokra példaként említjük az elasztomer fóliákat; az elasztomer habokat, mint a poliuretán- vagy térhálósított természetes gumihabokat; a formált rugalmas bélésszöveteket; az elasztomer fóliákat, például a hőre zsugorodó rugalmas anyagokat; az elasztomer többrétegű fóliákat, például egy hőre zsugorodó elasztomer fóliából és egy rugalmas tagból készültet; az elasztomer kreppelt csíkokat, például a „nullafeszültségű” kreppelt csíkot a következő leírás szerint, vagy a mechanikusan hullámosított, előfeszített kreppelt csíkokat; és a gumiból, LYCRAból vagy más anyagból készült rugalmas szalagokat. Egy előnyös megvalósításban a 76 rugalmas övszalag egy olyan elasztomer habból áll, mint amilyent leírtunk a 30 rugalmasított oldallapokkal kapcsolatban. A rugalmas övszalag egy másik előnyös megvalósítása az a rugalmas derékrész, amelyet a T/67371 számon közzétett magyar szabadalmi bejelentésben írunk le.

Egy másik megvalósításban az 58 második derékrész övszalagja (vagy az 56 első derékrészé, ha a rugalmasított oldallapok ott vannak elhelyezve) és a 30 rugalmasított oldallapok úgy lehetnek kialakítva, hogy egy darab elasztomer anyagot erősítünk a 20 pelenkára a 58 második derékrész 72 oldallapjain és 68 központi részén keresztül. Ekkor a 34 rugalmasított övrész és a 30 rugalmasított oldallapok ugyanabból a darab anyagból lehetnek kialakítva, ami egységes szerkezetet eredményez. Egy ilyen, rugalmasított övszalag/oldallap elrendezésre találunk példát a már idézett, 4 857 067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban.

A találmány egy további megvalósítása esetében a 76 rugalmas övszalagnak különböző mértékű nyújthatósága lehet a hossztengelye mentén, ha oldalirányban van megfeszítve. A 76 rugalmas övszalag különböző mértékű nyújthatósága lehetővé teszi, hogy egyes részek nagyobb mértékben nyúljanak meg oldalirányban, mint más részek a hossztengely mentén. A 76 rugalmas övszalagnak ez a különböző mértékű nyújthatósága lehetővé teszi, hogy a derékrész a hashoz igazodjon, egy tágulni képes „pocaklapot” alkosson, ami megengedi a rugalmas derékrésznek, hogy különböző alakot vegyen fel, táguljon és mozogjon a viselő hasával együtt, ahogy a viselő mozog, ül vagy áll. Az oldalirányú feszítés hatására a hossztengely mentén fellépő különböző mértékű nyújthatóság számos módon érhető el, amelyeket a 30 rugalmasított oldallapokkal kapcsolatban már ismertettünk. Amint az az 5. ábrán látható, egy előnyös, különböző mértékű nyújthatóságú rugalmasított övszalagnak ötszög alakja van. E megvalósításban az övszalag alakja bordázott hengerek segítségével lett kialakítva olyan feszítőelemekkel, amelyek alakja megfelel az övszalag kívánt alakjának.

A 20 pelenka el van látva továbbá egy 36 kettős feszítő-rögzítő rendszerrel, amely mind az oldalzáródást, mind a derékzáródást létrehozza. A 36 kettős feszítő-rögzítő rendszer egy, az oldalzáródást létrehozó 38 elsődleges rögzítőrendszerből és egy, a derékzáródást létrehozó 40 derékon záró rendszerből áll. A 38 elsődleges rögzítőrendszer tartja meg az 56 első derékrészt és az 58 második derékrészt egy átlapolt helyzetben úgy, hogy az oldalsó feszültséget fenntartja a pelenka kerülete körül, és így megtartja a pelenkát a viselőn. A 40 derékon záró rendszer olyan derékzáródást hoz létre, amely dinamikusan fenntartja/létrehozza az oldalsó feszültséget a 34 rugalmasított övrészen keresztül úgy, hogy fokozza a 20 pelenka illeszkedését és visszatartási tulajdonságait a 34 rugalmasított övrész eltávolodása, megereszkedése és kifordulása lehetőségének csökkentésével.

Amint az az 1. ábrán látható, a 38 elsődleges rögzítőrendszer tartalmaz egy 42 biztosítóelemet, amely az 58 második derékrész 68 központi részének szomszédságában helyezkedik el, és legalább egy 44 ráfekvőelemet, amely úgy helyezkedik el az 56 első derékrészben, hogy az 52 külső felszín egy részét alkotja. Minden egyes 42 biztosítóelem előnyösen tartalmaz egy 92 szalagfület és egy 112 első rögzítő alkatrészt. A 44 ráfekvőelem előnyösen tartalmaz egy kiegészítő 114 második rögzítő alkatrészt, amely képes összekapcsolódni a 42 biztosítóelem 112 első rögzítő alkatrészével. Egy példaértékű elsődleges rendszerben az első és második rögzítőelemek mindegyike tartalmaz mechanikus záróelemeket, amelyeket horgos és hurkos anyagok alkotnak, mint ahogy az le van írva a 4 869 724 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Mechanikus záróelemeket használó elsődleges rögzítőrendszerek vannak leírva a 4 846 815 számú és a 4 894 060 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban. Egy ragasztós/mechanikus záróelemeket kombináló elsődleges rögzítőrendszer van leírva a 4 946 527 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. A felsorolt leírások mindegyikét referenciaként tartjuk számon. A találmányunk 1. ábrán látható előnyös megvalósítása esetében a 38 elsődleges rögzítőrendszer egy ragadósszalagfül-rögzítő rendszerből áll, amely egy 96 ragadós csatlakoztató réteggel rendelkező 92 szalagfülből és egy 44 ráfekvőelemből áll, amely egy 116 megerősítőszalagot tartalmaz, ami a 26 hátlaphoz van erősítve. Az

HU 219 002 Β ilyen ragadósszalagfiil-rögzítő rendszerekre példákat találunk a 3 848 594 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, míg a ragadós szalagfüleket, megerősítőszalagokat és átmeneti alkatrészeket a 4 662 875 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás mutatja be.

A 38 elsődleges rögzítőrendszer minden egyes 42 biztosítóeleme arra van rendeltetve, hogy rögzítőkészüléket alakítson ki a 44 ráfekvőelemmel való összekapcsolódás útján és létrehozza a biztonságos, előnyösen változtatható helyzetű oldalzáródást a 20 pelenkán, így a 42 biztosítóelem legalább egy rögzítő alkatrészt tartalmaz. Minden egyes 42 biztosítóelem ugyancsak előnyösen tartalmaz egy elemet a rögzítő alkatrész beállításának céljából a 44 ráfekvőelem mellett, hogy megvalósulhasson az optimálisan illeszkedő oldalzáródás, így a 42 biztosítóelem tartalmazhatja a jól ismert szerkezetek és eszközök bármelyikét az oldalzáródás kialakítása érdekében egy pelenkán; így az lehet (i) egy rögzítőelem egy foltja vagy csíkja úgy elhelyezve, hogy a pelenka belső felszínének egy részét képezze, vagy (ii) egy szalagfül egy rajta elhelyezett rögzítőelemmel.

Amint az 1. ábrán látható, minden egyes 42 biztosítóelem előnyösen hordoz egy 92 szalagfület. A szalagfül minden jól ismert elrendezése és szerkezeti megoldása használható a találmány szempontjából. így például egy mintaértékű szalagfül van leírva a már hivatkozott, 3 848 594 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, amelyet itt referenciaként tekintünk. Egy különösen előnyös 92 szalagfül látható a 3. ábrán, amelynek van egy 98 rögzítőfelülete és egy 99 hátsó felszíne. A 98 rögzítőfelület az a felülete a 92 szalagfülnek, amelynek a találmány szerinti 44 ráfekvőelemmel kell összekapcsolódnia. Ezért a 92 szalagfül 98 rögzítőfelülete általában a 20 pelenka 54 belső felszíne felé irányul. A 99 hátsó felszín az a felület, amely a 98 rögzítőfelülettel szemben áll, és általában a 20 pelenka 52 külső felszíne felé néz. A 99 hátsó felszín ezért általában érintett a 20 pelenka viselése során.

A 3. ábrán látható előnyös 92 szalagfül a 20 pelenka 26 hátlapjához van erősítve, miáltal kialakul a 93 rögzített szakasz (azaz a 92 szalagfül vége a 20 pelenkához van rögzítve a gyártás során). A 92 szalagfülnek van egy másik eleme is, a 94 fülrész (azaz a 92 szalagfül azon része, amely túlnyúlik a 20 pelenka 62 külső (hosszanti) szélén, és amelyet a pelenkázó megfog, hogy rögzítse a pelenkát a viselőn). A 92 szalagfül 97 távoli szélének sarkai előnyösen le vannak kerekítve, hogy kizáquk annak lehetőségét, hogy az éles sarkok érintkezésbe kerüljenek a viselő bőrével, s ezzel megelőzzük a hasbőr megkarcolódását. A találmány szerinti előnyös 92 szalagfül tartalmaz még egy 95 kioldórészt is, amely a 20 pelenka 24 fedőrétegéhez van erősítve. A 95 kioldórész teszi lehetővé, hogy a 94 fülrész befelé legyen fordítva a gyártás során, hogy megvédjük a 96 ragadós csatlakoztató réteget az elszennyeződéstől vagy rétegenkénti leválástól a használat előtt. Amint az a 3. ábrán látható, a 95 kioldórész a 20 pelenka 62 külső (hosszanti) szélétől befelé, előnyösen a 90 rugalmas oldallapelem egy részét is lefedve helyezkedik el úgy, hogy a terhelés, amit a 92 szalagfül vesz fel, átadódik a 90 rugalmas oldallapelemnek, és ezáltal sokkal hatékonyabban oszlik el a terhelés (a viselési feszültségek). A 94 fülrész ugyancsak előnyösen oldalirányban (szélességben) rövidebb, mint a 95 kioldórész, ezért a pelenkázó számára könnyebb a 94 fülrészt először megfogni.

A 42 biztosítóelem rögzítő alkatrésze hozza létre a záródást a 42 biztosítóelem és a 44 ráfekvőelem komplementer rögzítő alkatrésze között. így a rögzítő alkatrész nyújt lehetőséget a 44 ráfekvőelem komplementer rögzítő alkatrészével való kapcsolódásra, miáltal az 56 első derékrész és az 58 második derékrész átfedő helyzetbe kerülnek és létrehozzák a 20 pelenka biztonságos oldalzárását. Előnyös továbbá, ha a pelenka a különböző méretű viselők sorára képes illeszkedni, és ha a rögzítőrendszer egyszerűen és könnyen használható. Mindezekért a rögzítő alkatrésznek lehetővé kell tennie a záródási zóna változó elhelyezkedését, hogy a pelenka a méretek egy sorára illeszkedhessen, ugyanakkor a rögzítés legyen egyszerű és minimális erőkifejtéssel létrehozható. A rögzítő alkatrész bármilyen jól ismert csatlakozóeszközt tartalmazhat, hogy elérjük a fentiekben körvonalazott állítható helyzetű biztonságos zárást. Az ilyen állítható csatlakozóeszközökre, köztük egy ragadós csatlakozórétegre, például egy nyomásra érzékeny ragasztóra számos példa jól ismert a szakterületen, de jól ismertek a mechanikus záróelemek, például a horgos rögzítőanyagok vagy a hurkos rögzítőanyagok, vagy a ragasztó/mechanikus záróelemek kombinációi, ahogy azt már korábban leírtuk a 40 derékon záró rendszerrel kapcsolatban.

A rögzítő alkatrész a 42 biztosítóelemen helyezkedik el úgy, hogy lehet egy külön alkatrész, ami a 42 biztosítóelemhez van erősítve, vagy lehet egy, a 42 biztosítóelemmel egy egységet alkotó alkatrész. így például a 24 fedőréteg vagy a 26 hátlap gyártható egy olyan anyagból, amelyhez mechanikusan kapcsolódik a 44 ráfekvőelem (a 24 fedőréteg vagy a 26 hátlap maguk lehetnek az egységes rögzítő alkatrészek). Más oldalról, a rögzítőanyag egy meghatározott folt vagy csík alakjában lehet a 42 biztosítóelemre felerősítve (ez egy különálló rögzítő alkatrész). Előnyösen a 112 első rögzítő alkatrész különálló anyagból készül, mint amilyen egy ragadós csatlakozóréteg vagy egy mechanikus zárókészülék, és a 92 szalagfülre van erősítve. Amint az a 3. ábrán látható, a 112 első rögzítő alkatrész előnyösen egy 96 ragadós csatlakoztató réteg, amely a 94 fülrészt borítja, és így alakul ki a 98 rögzítőfelület.

Emellett a 112 első rögzítő alkatrész bárhol elhelyezkedhet a 42 biztosítóelemen. így például a 112 első rögzítő alkatrész lehet az 58 második derékrész 72 oldallapjain, a 62 külső (hosszanti) szél mellett. (Mintaértékű példáját találhatjuk ennek a megoldásnak a 4 610 682 és a 3 141 161 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban, amelyeket találmányunkban referenciaként tekintünk.) Ha a 42 biztosítóelemnek van egy 92 szalagfüle, úgy a 112 első rögzítő alkatrész előnyösen a 94 fülrész 98 rögzítőfelületének vagy az egészén, vagy csak egy részén helyezkedik el. A 112 első rögzítő

HU 219 002 Β alkatrész tartalmazhat egy kombinált ragadós/mechanikus záró alkatrészt is, amelyen van egy ragadós kapcsolóréteg és egy mechanikus záróelem a 94 fulrész 98 rögzítő felületének más részén, a 92 szalagfül 97 távoli szélénél elhelyezve. Az utóbbi elrendezés példaértékű megvalósítását a 4 689 724 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás úja le.

A 38 elsődleges rögzítőrendszer 44 ráfekvőeleme lehetőséget ad arra, hogy közvetlenül a 42 biztosítóelemhez kapcsolódhasson, ami által létrejön az oldalzáródás, és az 56 első derékrész és az 58 második derékrész megmaradnak átlapolt helyzetükben. A 44 ráfekvőelem bárhol elhelyezkedhet a 20 pelenkán olyan hosszúságban, hogy kapcsolódni tudjon a 42 biztosítóelemmel, és létre tudja hozni az oldalzáródást, előnyösen egy változtatható helyzetű oldalzáródást. így például a 44 ráfekvőelem el lehet helyezve úgy, hogy az 56 első derékrész 52 külső felszínének egy részét képezze, vagy úgy, hogy az 58 második derékrész 54 belső felszínének egy részét képezze, vagy a 20 pelenka bármely olyan részén vagy elemén, amely el tudja érni a 42 biztosítóelemet. Mivel a 44 ráfekvőelem többé-kevésbé megszabja, hogy hol lehet elhelyezni a 42 biztosítóelemet az optimális illeszkedés érdekében, a 44 ráfekvőelem előnyösen úgy van elhelyezve, hogy megvalósulhasson a változó helyzetű oldalzáródás úgy, hogy a pelenka széles mérethatárok között legyen használható úgy, hogy az 56 első derékrész és az 58 második derékrész átfedjenek egymáson, és úgy, hogy ha az oldalzáródás létrejön, akkor a 40 derékon záró rendszer kapcsolódó alkatrészei is elérjék egymást úgy, hogy ha az oldalzáródás megvalósul, akkor a derékzáródás is passzívan kialakuljon. A 44 ráfekvőelem középvonala körülbelül a 67 hosszirányú középvonalon fekszik az 56 első derékrészben, és oldalirányban valamivel túlnyúlik a 62 külső (hosszanti) széleken.

A 44 ráfekvőelem lehet egy meghatározott különálló elem vagy elemek a 20 pelenkához erősítve, vagy a 20 pelenka egyik elemével egységet képező anyagdarab. A 44 ráfekvőelemet így például alkothatja a 24 fedőréteg vagy a 26 hátlap. Mivel a 44 ráfekvőelem lehet különböző méretű és alakú, előnyösen egy vagy több anyagfoltból áll, amelyek a 26 hátlapra vannak erősítve az 56 első derékrészen, hogy lehetővé tegyék a 20 pelenka maximális illeszkedését a viselőhöz. A 20 pelenka előnyös megvalósítása esetén, amint az 1. ábrán látható, a 44 ráfekvőelem elnyújtott négyszög alakú, és az 56 első derékrész 68 központi részén van a 26 hátlaphoz erősítve egy ragadós kapcsolókészülékkel (nem látható) úgy, ahogy azt fentebb leírtuk. A 44 ráfekvőelem hordoz egy rögzítő alkatrészt (114 második rögzítő alkatrész), amely a 42 biztosítóelem rögzítő alkatrészével (112 első rögzítő alkatrész) képes összekapcsolódni, így a 44 ráfekvőelem rögzítő alkatrésze (114 második rögzítő alkatrész) az anyagok széles választékából készíthető és számos alakban, hogy kialakíthassa a biztonságos kapcsolódást a 42 biztosítóelem kapcsolódó alkatrészével (112 első rögzítő alkatrész).

Ha a 42 biztosítóelem 112 első rögzítő alkatrésze egy 96 ragadós csatlakoztató rétegből áll, a 44 ráfekvőelem 114 második rögzítő alkatrésze előnyösen egy 116 megerősítőszalag és/vagy a 26 hátlap. Ha a 42 biztosítóelem 112 első rögzítő alkatrésze egy mechanikus záróelem, úgy a 114 második rögzítő alkatrész ugyancsak egy mechanikus záróelem lehet. így, ha a 112 első rögzítő alkatrész egy horgos rögzítőanyag, a 114 második rögzítő alkatrész előnyösen egy hurkos rögzítőanyag.

A találmány egy előnyös, az 1. ábrán bemutatott megvalósítása esetében a 44 ráfekvőelem előnyösen egy 116 megerősítőszalagot tartalmaz, amely oldhatóan képes kapcsolódni a 92 szalagfül 96 ragadós csatlakoztató rétegével. A 116 megerősítőszalag bármilyen anyagból készülhet és bármilyen alakú lehet, és a 20 pelenka 26 hátlapjához van erősítve. A 116 megerősítőszalag előnyösen egy különálló alkatrész, amely a 26 hátlaphoz erősítve a 20 pelenka 52 külső felszínének egy részét képezi. Az előnyös 116 megerősítőszalag egy kéttengelyes orientációjú polipropilénfóliából készült lemez.

A 116 megerősítőszalag előnyösen 118 jelzéseket is hordozhat, amelyek segítik a pelenkázót a pelenka felhelyezésében a viselőre, hogy a derék- és combnyílás optimálisan illeszkedjen. A 118 jelzések bármilyen vonalak, mintázatok, díszítőfigurák, szimbólumok, feliratok, színkódok vagy másféle jelölések lehetnek, amelyek képesek vagy önmagukban, vagy egy mellékelt útmutatás alapján segíteni a pelenka egyedi felillesztését a viselőre úgy, hogy azonnal meg lehet találni a kívánt rögzítési pontot az adott szalagfülrögzítőn. Az ilyen 118 jelzések sokkal részletesebben le vannak írva a 4 662 875 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, amelyet itt referenciaként tekintünk. A találmány szerinti jelzések előnyösen különböző geometriai formák, színek és tárgyak, például Sesame Street- vagy Disney-figurák kombinációi.

A 36 kettős feszítő-rögzítő rendszer ezeken felül tartalmaz még egy 40 derékon záró rendszert is, ami a 20 pelenka 64 végszéle melletti derékzárást biztosítja. A derékzáródás horgonyai a 64 végszél egy részét képezik. Ezenfelül ha a 20 pelenkának van 34 rugalmasitott övrésze, a derékzáródás dinamikusan létrehoz/fenntart egy oldalfeszültséget a 34 rugalmasitott övrészen keresztül.

A derékzáródás horgonyai a 20 pelenka 64 végszélének egy része, előnyösen a 34 rugalmasitott övrész nyújtható szakaszának egy része (azaz a 40 derékon záró rendszer első és második csatlakozó alkatrésze szolgál horgonyul a 34 rugalmasitott övrész és a 30 rugalmasított oldallap egymáshoz képest megfelelő helyzetben való rögzítéséhez). A „horgony” kifejezés alatt itt egy olyan csatlakozó alkatrészt értünk, amelyen a kapcsolódás helye beállítható úgy, hogy az elért záródás nyíró ellenállása elegendő legyen ahhoz, hogy ne vagy csak alig legyen nyíró elcsúszás vagy mozgás a csatlakozó alkatrészek között, ha a záródás egyszer létrejött. A 34 rugalmasitott övrész és a 30 rugalmasitott oldallap egymáshoz viszonyított térbeli helyzete (azaz a 46 első csatlakozó alkatrész horgonyzónái közötti geometriai viszony) létrehoz egy meghatározott derékbő11

HU 219 002 Β ségméretet a 20 pelenka 64 végszéle szomszédságában, amely különbözik (hosszában mérve) attól a derékbóségtől, amit a 38 elsődleges rögzítőrendszer hoz létre az oldalzáródás útján. Ez a megkülönböztető, meghatározott derékbőségméret hozza létre/tartja fenn a megkívánt illeszkedési méret(ek)et a 20 pelenka felső széleinél (a 64 végszél mellett). így a találmány szerinti 40 derékon záró rendszer ugyancsak jól használható az olyan pelenkákon, amelyeken nincs rugalmasított övszalag (például egy derékvédő lap vagy egy nem nyújtható derékrész van rajtuk), úgy hogy fenntartja a nem nyújtható illeszkedést a 20 pelenka 64 végszélénél (a felső végénél). A lehorgonyzás ugyancsak egy megoldás a nyíróerők (feszültségek) átvitelére a 34 rugalmasított övrész és a 30 rugalmasított oldallapok között úgy, hogy fokozza az előfeszítést a 34 rugalmasított övrészben.

A derékzáródás ugyancsak oldalirányú feszültsége(ke)t ébreszt/tart fenn a 34 rugalmasított övrészben. A derékzáródás részben részt vesz annak a kezdeti előfeszültségnek (oldalirányú feszültségnek) a létrehozásában, ami a 34 rugalmasított övrészben ébred, és ami lehetővé teszi, hogy a 34 rugalmasított övrész simulva illeszkedjen a viselő derekára, amikor felveszi. A 34 rugalmasított övrész a használat során fenntartja a benne keletkezett előfeszültség egy részét. Mivel az előfeszültség fennmaradt a 34 rugalmasított övrészben, a 34 rugalmasított övrész képes az ismételt rugalmas megnyúlásra és összehúzódásra a viselő mozgásának megfelelően, hogy a simuló illeszkedés a viselő derekán a viselés során végig fennmaradjon. Különösen a viselés körülményei között fordulhat elő, hogy a rugalmasított övrész, követni akarva a viselő derekának mozgását, egészen a feszültségmentes állapotig összehúzódhat (azaz előfeszültsége nullára csökken), de - mivel a csatlakozó alkatrészek összekapcsolva maradnak - az előfeszültség a viselő következő mozdulatára már helyre fog állni. (Ez eltér a legtöbb hagyományos rugalmasított övrésztől, amelyek nincsenek előfeszítve, és így nem képesek összehúzódva dinamikusan illeszkedni a viselőre.) Ez a kezdeti előfeszültség és a feszültség fennmaradása eredményezi a 34 rugalmasított övrész eltávolodásának csökkenését és hosszabban tartó illeszkedését. Továbbá az oldalirányú feszültség(ek), amely(ek)et a derékzáródás ébreszt/tart fenn, helyreállító erőket is ébresztenek) a 34 rugalmasított övrészben, amelyek csökkentik vagy meggátolják a derékrész kifordulását. így a 40 derékon záró rendszer biztosítja a záródást a viselő dereka körül, javítva a kezdeti és a dinamikus illeszkedést és a pelenka visszatartási jellemzőit a derék területén.

Amint az az 1. ábrán látható, a 40 derékon záró rendszer tartalmaz legalább egy, előnyösen egy pár 46 első csatlakozó alkatrészt és legalább egy 48 második csatlakozó alkatrészt. Amint az 1. ábrán látható, a 46 első csatlakozó alkatrészek hosszirányban egybeesnek a 34 rugalmasított övrésszel úgy, hogy az oldalirányú feszültség, amelyet a 40 derékon záró rendszer dinamikusan ébreszt/fenntart, átterjed a 34 rugalmasított övrészre a használat során. Továbbá a 40 derékon záró rendszer csatlakozó alkatrészei hosszirányban el vannak határolva a 42 biztosítóelemektől és a 38 elsődleges rögzítőrendszer 44 ráfekvőelemétől, hogy létrehozzák a meghatározott derékbőségméretet a pelenka számára és az oldalirányú feszültség(ek) két meghatározott zónáját. A 38 elsődleges rögzítőrendszer által létrehozott feszültségi zóna biztosítja az öltözéket a viselőn, míg a 40 derékon záró rendszer által dinamikusan létrehozott/fenntartott feszültség! zóna dinamikusan fenntartja a felső derékzáródást a viselés során.

Amikor a derékzáródás létrejön, a csatlakozó alkatrészek legalább két 122 horgonyzónát hoznak létre. Ez a két 122 horgonyzóna oldalirányban a teljes 34 rugalmasított övrésszel vagy annak legalább egy részével el van választva egymástól, mert a 34 rugalmasított övrész a két 122 horgonyzóna között helyezkedik el. A horgonyzónák oldalirányú elhatárolása számos különböző módon érhető el. így például az oldalirányú elhatárolás a 122 horgonyzónák között rögzíthető úgy, hogy a 40 derékon záró rendszert ellátjuk egy pár 46 első csatlakozó alkatrésszel, amelyek oldalirányban el vannak egymástól választva, és egy 48 második csatlakozó alkatrésszel, amely lehetővé teszi az 46 első csatlakozó alkatrész állítható elhelyezését [például a második csatlakozó alkatrész(ek) viszonylag széles(ek)]. Ebben a megvalósításban, mivel a 46 első csatlakozó alkatrészek oldalirányú távolsága rögzített, a 46 első csatlakozó alkatrészek oldalirányú távolsága határozza meg és állítja be a horgonyzónák oldalirányú távolságát. Egy másféle megvalósításban a 40 derékon záró rendszer tartalmazhat egy pár 48 második csatlakozó alkatrészt, amelyek egymástól oldalirányban el vannak választva, és egy 46 első csatlakozó alkatrészt, amely állítható elhelyezkedést biztosít a 48 második csatlakozó alkatrésznek (azaz a 46 első csatlakozó alkatrész viszonylag széles). Ebben a megvalósításban a horgonyzónák oldalirányú távolságát a viselő derekának mérete és a pelenka általános mérete/alakja határozza meg, mivel az a hely, ahol a 48 második csatlakozó alkatrész kapcsolódik a 46 első csatlakozó alkatrészhez, az 58 második derékrész oldallapjainak az 56 első derékrész oldallapjaival való átfedésétől függ.

A 122 horgonyzónák oldalirányú elválasztása előnyösen úgy van megválasztva, hogy létrehozza a derékzáródás akaratlan aktiválódását az oldalzáródás létrehozásakor és segítse fennmaradni a normálerőket a viselő derekán, ezzel csökkentve a 34 rugalmasított övrész hajlamát a helyre nem állítható kifordulásra, és elegendő mértékű feszültséget keltsen a rugalmasított övrészben ahhoz, hogy javuljon a pelenka illeszkedése és visszatartó képessége a derékon. Annak érdekében, hogy azok a normálerők fennmaradjanak a rugalmasított övrészben, amelyek lehetővé teszik az övrész visszaalakulását és minimumra csökkentik a megfeszült övrész kipattanását (azaz a helyre nem állítható kifordulást), a horgonyzónákat elválasztó oldalirányú távolságot kívánatos a minimálisra megválasztani. Azonban annak érdekében, hogy a rugalmasított derékrészben a feszültség maximális legyen, a horgonyzónákat elválasztó távolságot kívánatos lenne a maximálisra beállítani. A fentiek miatt a horgonyzónákat elválasztó távolságot úgy választjuk

HU 219 002 Β meg, hogy a normálerők fenntartásának igénye és a rugalmasított övrészben keltett hatásos mennyiségű feszültség igénye egyensúlyban legyen.

Az 1. ábrán látható pelenka esetében, amely közepes (5,4-10,8 kg) testsúlyú csecsemők számára lett tervezve, a 122 horgonyzónák közötti oldalirányú távolság (a 46 első csatlakozó alkatrészek között) legalább körülbelül 25 mm. Előnyösebben az oldalirányú távolság legalább körülbelül 50 mm. Az 1. ábrán látható megvalósítás esetében a 46 első csatlakozó alkatrészek oldalirányú távolsága legelőnyösebben körülbelül 100 mm és körülbelül 200 mm között van. A 122 horgonyzónák oldalirányú távolságát úgy határozzuk meg, hogy megmérjük az egyik horgonyzóna belső (azaz a 67 hosszirányú középvonalhoz legközelebb lévő) rögzítési vonala és a másik horgonyzóna belső rögzítési vonala közötti távolságot az összehúzódott helyzetű rugalmasított derékrészen keresztül. Eszerint az 1. ábrán látható megvalósítás esetében az oldalirányú távolságot úgy határozhatjuk meg, hogy megmérjük az egyik 46 első csatlakozó alkatrész belső élének a másik 46 első csatlakozó alkatrész belső élétől való távolságát.

Minden egyes csatlakozó alkatrész tartalmaz egy csatlakozókészüléket, amely egy komplementer csatlakozókészülékkel összekapcsolódva létrehoz egy változtatható helyzetű, akaratlanul aktiválódó derékzáródást. A „változtatható helyzetű” kifejezés arra utal, hogy a rögzítőrendszeren belül az alkatrészeknek legalább egyféle helyzete szélesen változtatható úgy, hogy a használó számára lehetővé tegye a záródás számos különböző helyzetben való létrehozását. így például az alkatrészek egyike rögzített helyzetű lehet a pelenkán (például az oldalirányú távolság úgy lehet rögzítve a 46 első csatlakozó alkatrészek között, hogy biztosítsák a 34 rugalmasított övrész előfeszítettségét és a derékzáródás akaratlan aktiválódását), míg a másik alkatrész lehetővé teszi a különböző helyzetű kapcsolódást a rögzített alkatrészhez. Ez ellentétben áll a „fixált” helyzetű rögzítéssel, ahol a kapcsolódó elemek helyzete rögzített úgy, hogy az alkatrészeknek mindig egy meghatározott helyen kell kapcsolódniuk, ha a záródás létrejön (például patentek és csatok). A 40 derékon záró rendszer ugyancsak létrehozza az akaratlanul aktiválódó derékzáródást. Az „akaratlanul aktiválódó” kifejezés azt jelenti, hogy a pelenkázó már csekély vagy semmi erőkifejtéssel létrehozhatja a működőképes derékzáródást azután, hogy létrehozta a megfelelő test/láb illeszkedést (oldalzáródást) a 38 elsődleges rögzítőrendszer használatával. A 40 derékon záró rendszer akaratlan aktiválása azt igényli, hogy a csatlakozó alkatrészek ne csak úgy kapcsolódjanak egymással, hogy csekély vagy semmi további erőkifejtést igényeljen a biztonságos kötődés létrehozása, de úgy is legyenek elhelyezve a pelenkán, hogy létrehozzák/fenntartsák az oldalirányú feszültségeket a 34 rugalmasított övrészben.

Amint az az 1. ábrán látható, a csatlakozó alkatrészek előnyösen mechanikus záróelemeket tartalmaznak. A „mechanikus záróelemek” kifejezés az olyan rögzítőkészülékeket jelenti, amelyek mechanikusan kapcsolódnak egymáshoz, hogy létrehozzák a változó helyzetű záródást. így a mechanikus záróelemek állhatnak bármilyen jól ismert eszközből, amely lehetővé teszi a változtatható helyzetű mechanikus kapcsolódást, mint amilyen például a VELCRO vagy más horgos és hurkos rögzítőanyagok.

Ha a 46 első csatlakozó alkatrész egy mechanikus záróelemet tartalmaz, a 48 második csatlakozó alkatrész egy „azonos” komplementer záróelemet vagy egy „különböző” záróelemet tartalmazhat. Az „azonos” komplementer mechanikus záróelemek kifejezést az olyan mechanikus rögzítőrendszerek meghatározására használjuk, ahol az első alkatrész kapcsolódó elemeinek formája és szerkezete azonos, és így képesek összekapcsolódni. Az ilyen rendszerekre találunk példákat a 4 322 875 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. A „különböző” komplementer mechanikus záróelemek kifejezést az olyan mechanikus rögzítőrendszerek meghatározására használjuk, ahol az első alkatrész különbözik a második alkatrésztől, de összekapcsolható azzal, mint a horgos rögzítőanyagok és a hurkos rögzítőanyagok. így például ha a 48 második csatlakozó alkatrész egy hurkos rögzítőanyagot tartalmaz, akkor a 46 első csatlakozó alkatrész egy horgos rögzitőanyagot kell tartalmazzon és fordítva.

A „horgos rögzítőanyag” kifejezést a kapcsolódó elemekkel bíró anyagok megjelölésére használjuk. A horgos rögzítőanyagot szokás „male” rögzítőnek is nevezni. El kell fogadni azt is, hogy a „horog” szó jelentése nem korlátozható abban az értelemben, hogy a kapcsolódó elemeknek bármilyen, a szakterületen ismert alakjuk lehet egészen odáig, amíg képesek még kapcsolódni egy komplementer mechanikus záróelemmel, például egy hurkos rögzítőanyaggal vagy egy másik horgos rögzítőanyaggal.

A horgos rögzítőanyagnak előnyösen az a célja, hogy mechanikusan kapcsolódjon egy hurkos rögzítőanyag szálaihoz, és így hozzon létre biztonságos záródást. így tehát a találmány szerinti horgos rögzítőanyag az anyagok széles köréből gyártható. A megfelelő anyag lehet nejlon, poliészter, polipropilén vagy ezen anyagok bármilyen kombinációja, vagy a szakterületen ismert egyéb anyagok. Egy megfelelő horgos rögzítőanyag, amely egy hátlapból felmeredő, nagyszámú, megfelelő alakú kapcsolódó elemből áll, a kereskedelemben kapható, „Scotchmate” FJ3402 márkanevű, a Minnesota Mining and Manufacturing Co. (St. Paul, Minnesota) által gyártott anyag. Másrészt a kapcsolódó elemek bármilyen, így horog, „T”, „S”, gomba vagy a szakterületen ismert egyéb alakúak lehetnek. Egy mintaszerű horgos rögzítőanyagot ír le a 4 846 815 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, amelyet itt referenciaként tartunk számon.

Egy különösen előnyös horgos rögzítőanyag, amint az az 1. és 3. ábrán látható, termoplasztikus anyagból készült 120 horgok soraiból áll. Forrón olvadó termoplasztikus ragasztók, különösen poliészter és poliamid forrón olvadó ragasztók különösen jól használhatók a horgos rögzítőanyag horgainak kialakításához. A 120 horgok előnyösen gyárthatók egy módosított mélynyomó eljárással, amelynek során a termoplasztikus anyagot olvadt

HU 219 002 Β állapotban, meghatározott adagokban nyomtatják rá egy hordozóra, majd leválasztják az anyagot oly módon, hogy a termoplasztikus anyag egy részét még a leválasztás előtt megfeszítik, majd a megfeszített, olvadt anyagot úgy „fagyasztják” meg, hogy horgok alakuljanak ki belőle. Ez az előnyös horgos rögzítőanyag, valamint a gyártási eljárása és a berendezések teljes részletességgel vannak leírva a 381 087 számú, nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésben.

A hurkos rögzítőanyag az olyan szálacskák sokaságát tartalmazza, amelyek képesek kapcsolódni a horgos rögzítőanyagok kapcsolódó elemeivel. A hurkos rögzítőanyag a szálacskákat, előnyösen hurkokat kínáló anyagok széles választékából gyártható. A megfelelő anyag lehet nejlon, poliészter, polipropilén vagy ezen anyagok bármilyen kombinációja, vagy a szakterületen ismert egyéb anyagok. Egy megfelelő hurkos rögzítőanyag, amely egy hátlapból felmeredő, nagyszámú fonalhurokból áll, a kereskedelemben kapható, „Scotchmate” FJ3401 márkanevű, a Minnesota Mining and Manufacturing Co. (St. Paul, Minnesota) által gyártott nejlon hurokszövet. Egy másik, a kereskedelemben kapható hurkos rögzítőanyag, amely egy nejlon hátlapból kiálló, nejlonszálból trikókötéssel kialakított hurkokból áll, a kereskedelemben kapható, „Guilford No. 16110” márkanevű, a GuilfordMills (Greensboro, North Carolina) által gyártott anyag. Egy példaszerű, olcsó hurkos rögzítőanyag és gyártási eljárása van leírva a 289 198 számú, nyilvánosságra hozott európai szabadalmi bejelentésben. Megfelelő hurkos rögzítőanyag lehet még bármilyen más, szövött vagy nemszövött textil, vagy bármilyen más típusú szálas vagy hurkos anyag, amely jól ismert a szakterületen. A hurkos rögzítőanyagként is használható anyagokra példákat említettünk már ott, ahol a 20 pelenka 24 fedőrétegének megfelelő anyagokat tárgyaltuk. Egy előnyös megvalósításban a hurkos rögzítőanyagot a 24 fedőréteg nemszövött anyagából alakítjuk ki.

A csatlakozó alkatrészek másrészt tartalmazhatnak egy ragadós csatlakozóréteget (egy réteg ragasztóanyagot). A találmány szempontjából megfelelő ragasztók, előnyösen nyomásérzékeny ragasztók úgy elkészítve, hogy szobahőmérsékleten már enyhe nyomás hatására is a felülethez tapadjanak. A ragadós csatlakozóréteg céljára különösen előnyös ragasztók a forrón olvadó, nyomásérzékeny ragasztók, amelyek jól ismertek a szakterületen. Egy példaszerű forrón olvadó, nyomásérzékeny ragasztó az a Kraton-alapú, ragadásfokozóval és más adalékokkal kezelt ragasztóanyag, amelyet a Findley Adhesives, Inc. (Elm Grove, Wisconsin) hoz kereskedelmi forgalomba „Findley 990” vagy H-2085 márkanév alatt.

A csatlakozó alkatrész tartalmazhat kombinált, ragadós/mechanikus záróelemet is. így például a csatlakozó alkatrész tartalmazhat egy kombinált rögzítőt, amely állhat egy horgos rögzítőanyagból és egy ragadós csatlakozórétegből, amely közvetlenül a horgos rögzítőanyag mellett helyezkedik el vagy a mechanikus záróelemen, például egy horgos rögzítőanyagon lehet egy ragadós réteg, amely a horgos rögzítőanyag egy részét fedi le.

Egy példaértékű kombinált, mechanikus/ragadós rögzítőrendszer, amelynek egy szövetszerűen kiképzett, nyomásérzékeny ragadós csatlakozó felszíne van, a 4 946 527 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban lett bemutatva, amely leírást a továbbiakban referenciaként tartunk számon.

A csatlakozó alkatrészek másrészről állhatnak bármilyen, a szakterületen ismert tapadóképes anyagból vagy anyagokból, amelyekből egy változtatható helyzetű, akaratlanul aktiválható rögzítő létrehozható. így például egy tapadóképes csík vagy anyag készülhet habanyagokból, gumikból, például kreppkaucsukból vagy latexhabból, más ragasztókból vagy erősen elekrosztatikus vinilanyagokból. Egy erősen elektrosztatikus vinilanyagból készült, nyitható rögzítőt ír le sokkal részletesebben a 4 979 613 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás.

A csatlakozó alkatrész lehet egy különálló elem, amely a 20 pelenkához van erősítve, vagy lehet a pelenkának egy más alkatrészével egységes eleme. így például a 24 fedőréteg lehet egy olyan anyagból (például egy nemszövött fátyolból), amely képes mechanikusan kapcsolódni a másik rögzítő alkatrésszel (például egy horgos rögzítőanyaggal). Továbbá a 26 hátlap ki lehet alakítva egy olyan szövedékből, amelynek textúráit a felszíne, és a hátlap felületének egy részét egy réteg ragasztó borítja, miáltal egy kombinált mechanikus/ragadós rögzítő (csatlakozó alkatrész) jön létre, amint az a már idézett, 4 946 527 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban lett bemutatva. Az összes fenti esetben a csatlakozó alkatrész a pelenka egy másik alkatrészével képez egységet. Másrészről a csatlakozó alkatrész lehet egy különálló csík vagy folt, amely a pelenkára van erősítve. Az 1. ábrán látható előnyös megvalósítás esetében minden egyes 46 első csatlakozó alkatrész egy különálló, horgos rögzítőanyagcsíkból áll, amely a 26 hátlapra van erősítve úgy, hogy az 52 külső felszín egy részét képezi, míg a 48 második csatlakozó alkatrész egy egységes elem, amelyet a 24 fedőréteg egy része képez az 58 második derékrészen.

Egy közepes méretű pelenka különösen előnyös megvalósítása, mint amilyen az 1. ábrán látható 20 pelenka esetében a 40 derékon záró rendszer előnyösen egy pár 46 első csatlakozó alkatrészt tartalmaz. Minden egyes 46 első csatlakozó alkatrész egy körülbelül 12 mm széles (azaz a 67 hosszirányú középvonalra általában merőleges) és 19 mm hosszú folt egy horgos rögzítőanyagból. A 46 első csatlakozó alkatrészek előnyösen úgy vannak elhelyezve, hogy a közöttük lévő oldalirányú távolság körülbelül 171 mm. Minden 46 első csatlakozó alkatrész a 64 végszéltől is el van oldalirányban választva. Ha az első csatlakozó alkatrésznek ez az oldalirányú távolsága (a pelenka végszélétől az első csatlakozó alkatrész közelebbi széléig mérve) túl kicsi, úgy az első csatlakozó alkatrész túl magasan lehet a pelenkán, és érintkezésbe kerülhet a viselő bőrével; ha pedig az oldalirányú távolság túl nagy, az első csatlakozó alkatrész olyan alacsonyan lehet, hogy lehetővé teheti a rugalmasított övrész kifordulását. Az első csatlakozó alkatrészek oldalirányú távolsága a pelenka végszélétől

HU 219 002 Β előnyösen körülbelül 3-15 mm, még előnyösebben körülbelül 6 mm. A horgos rögzítőanyag, amelyet a 46 első csatlakozó alkatrészhez használunk, egy hátlapon kialakított, termoplasztikus 120 horgok soraiból áll; a 120 horgok legelőnyösebben úgy vannak irányítva a rögzítőanyagon, hogy a 20 pelenka 67 hosszirányú középvonala felé nézzenek. A 40 derékon záró rendszer tartalmaz még egy magányos 48 második csatlakozó alkatrészt is, amelynek hurkos rögzítőfelülete a 24 fedőréteg nemszövött anyagának egy része.

A 20 pelenka járulékosan tartalmazhat egy 50 beállítófoltot, amely közvetlenül a 46 első csatlakozó alkatrész alatt helyezkedik el. A 50 beállítófolt a 46 első csatlakozó alkatrészt emeli meg a Z tengely irányában (vastagságban), hogy segítse a 46 első csatlakozó alkatrész és a 48 második csatlakozó alkatrész jobb érintkezését és a derékon záró rendszer könnyebb (kevesebb erőt igénylő) záródását. így a 40 derékon záró rendszer akaratlan aktiválása sokkal hatékonyabb.

Ezenkívül az 50 beállítófolt létrehoz még egy hajlítással szemben merevebb területet is, amely csökkenti a rugalmas 88 füles hajtókák azon hajlamát, hogy ráforduljanak a 46 első csatlakozó alkatrész(ek)re, és így eltakaqák a horgokat a pelenka rögzítése előtt. így az 50 beállítófolt készülhet bármilyen anyagból, amely képes a 46 első csatlakozó alkatrész Z tengelyirányú megemelésére. Amint az az 1. ábrán látható, az 50 beállítófolt egy négyszögletes anyagdarab, amely közvetlenül a 46 első csatlakozó alkatrész alatt helyezkedik el. Mivel az 50 beállítófolt közvetlenül a 46 első csatlakozó alkatrész alatt lehet elhelyezve, az 50 beállítófolt előnyösen a 24 fedőréteg és a 26 hátlap között van elhelyezve, amint az a 2. ábrán látható. Annak érdekében, hogy a viselő dereka körül a kerület hajlítással szemben merev legyen, az 50 beállítófolt oldalsó végei kissé összeérhetnek vagy átfedhetnek a 76 rugalmas övszalag 75 oldalsó éleivel. Az 50 beállítófolt előnyösen egy 38 mm széles és 32 mm hosszú elasztomer habanyagdarab. Még előnyösebben a pelenka gyártása során az 50 beállítófolt ugyanabból az anyagból készül, mint a 90 rugalmas oldallapelem, úgyhogy az egyik pelenka 90 rugalmas oldallapelemeit és a szomszédos pelenka 50 beállítófoltját az anyag ugyanazon darabjából szabják ki. így az 50 beállítófolt a 20 pelenka 64 végszélétől befelé, a 20 pelenka közepe felé teljed.

Egy előnyös megvalósítás esetében a pelenka 30 rugalmasított oldallapokat is tartalmaz az 58 második derékrészen elrendezve. [Az „elrendezve” kifejezést olyan értelemben használjuk, hogy a pelenka egy eleme egy megadott helyen vagy helyzetben, a pelenka más elemeivel egységes szerkezetben vagy külön elemként a pelenka egy másik eleméhez csatlakoztatva, van kialakítva (odaerősítve vagy odahelyezve)]. A 30 rugalmasított oldallapok adják azt a rugalmas nyújthatóságot, ami a pelenka kényelmesebb és kontúrkövetőbb illeszkedését biztosítja a kezdeti simulóbb illeszkedés útján, és tartják fenn ezt az illeszkedést a viselés során még jóval azután is, hogy a pelenka megtelt kiválasztási termékekkel, mivel a rugalmasított oldallapok lehetővé teszik a pelenka oldalainak tágulását és összehúzódását. Továbbá a 30 rugalmasított oldallapok létrehoznak és fenntartanak olyan viselési erőket (feszültségeket), amelyek fokozzák a 38 elsődleges rögzítőrendszer és a 40 derékon záró rendszer által létrehozott és fenntartott feszültségeket, amelyek megtartják a 20 pelenkát a viselőn, és fokozzák a derékon való illeszkedést. A 30 rugalmasított oldallapok különösen segítenek a 34 rugalmasított övrész kezdeti előfeszítésében, mivel a pelenkázó rendszerint megfeszíti a 30 rugalmasított oldallapokat, amikor felhelyezi a 20 pelenkát a viselőre úgy, hogy amikor a 30 rugalmasított oldallapok összehúzódnak, a feszültség a 30 rugalmasított oldallapokból átterjed a 40 derékon záró rendszeren keresztül a 34 rugalmasított övrészbe. A 30 rugalmasított oldallapok továbbá elősegítik a 20 pelenka sokkal hatékonyabb használatát, mert ha a pelenkázó még túl is húzza az egyik 30 rugalmasított oldallapot a másikhoz képest a felhelyezéskor (aszimmetrikusan), a 20 pelenka „önszabályozó” lesz a viselés során. A találmány szerinti 20 pelenkának a 30 rugalmasított oldallapjai előnyösen az 58 második derékrészen vannak elrendezve, de más megoldásként a 30 rugalmasított oldallapok lehetnek az 56 első derékrészen, vagy mind az 56 első derékrészen, mind az 58 második derékrészen elrendezve.

Mivel a 30 rugalmasított oldallapok számos kivitelben gyárthatók, egy olyan pelenkára, amelynek rugalmasított oldallapjai a füleken (füles hajtókák) helyezkednek el, a 4 857 067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban találunk példákat, amely leírást a továbbiakban referenciaként tekintünk. A 30 rugalmasított oldallapok további számos alakban is elkészíthetők. így például a 4 381 781 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás egy olyan rugalmasított derekú pelenkát ír le, amelynek derékrészénél a fedőréteg és a hátlap nyílásaiban egy-egy rugalmas elem van elhelyezve úgy, hogy a rugalmas elem feszültségét a nem rugalmas anyagok nem korlátozzák. Mivel az idézett szabadalmi leírás felhívja a figyelmet, hogy a fedőréteg és a hátlap egy részének egyidejű eltávolítása és helyettesítése egy rugalmas elemmel kritikus lehet, találmányunkhoz vezető munkánk során úgy találtuk, hogy a megfelelő rugalmas viselkedés elérhető úgy is, ha a fedőréteg és a hátlap egybeeső részei közül csak az egyik van, vagy egyik sincs eltávolítva, különösen, ha a pelenkaszövet, amely a rugalmas elemeket tartalmazza, ki van téve egy járulékos mechanikus feszítőműveletnek, amit később még leírunk. A pelenka egy további, rugalmasított oldallapokkal történő megvalósítása van leírva a 4 938 753 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban. Ez a leírás egy női alsóneműhöz hasonló ruhadarabot ír le nyújtható oldallapokkal, amelyek a ruhadarab fő részének oldaléleire erősített, különálló, rugalmas elemek. így a találmány szerinti 30 rugalmasított oldallapok állhatnak egy különálló, rugalmasan nyújtható anyagból vagy lehetnek a pelenkával összekapcsolt rétegelt csíkok. Amint az az 1. és 3. ábrán látható, mindegyik 30 rugalmasított oldallap előnyösen tartalmaz egy 88 füles hajtókát és egy 90 rugalmas oldallapelemet, amelyek működőképesen tartoznak egymáshoz.

HU 219 002 Β

Amint az az 1. ábrán látható, mindkét 88 füles hajtóka magában foglalja a 72 oldallapok azon részét, amely a 28 abszorbens mag 82 oldalsó élétől oldalirányban kifelé, a 20 pelenka 62 külső (hosszanti) széléig terjed. A 88 füles hajtóka hosszirányban általában a 20 pelenka 64 végszélétől a 20 pelenka 62 külső (hosszanti) szélének azon részéig ér, amely már a combnyílást alkotja [a 62 külső (hosszanti) szél ezen szakaszát 106 combélnek nevezzük], A találmány egy előnyös megvalósításában a 88 füles hajtókák az 58 második derékrészben a 24 fedőréteg és a 26 hátlap azon részeiből lettek kialakítva, amelyek túlnyúlnak a 28 abszorbens mag 82 oldalsó élein.

A találmány egy előnyös megvalósítása esetében a 90 rugalmas oldallapelemek működő módon csatlakoznak a 20 pelenkához a 88 füles hajtókákon, előnyösen a 24 fedőréteg és a 26 hátlap között úgy, hogy a 90 rugalmas oldallapelemek rugalmasan nyújthatók az oldalak irányába (oldalirányba rugalmasan nyújthatók). A „rugalmasan nyújtható” kifejezés alatt azt értjük, hogy a pelenka egy szelvénye vagy része megnyúlik legalább egy irányban (a derékrész és az oldallapok esetében előnyösen oldalirányban), ha nyújtóerők (tipikusan oldalirányú nyújtóerők a derékrész és az oldallapok esetében) hatnak rá, és visszatér megközelítőleg az eredeti méreteihez és alakjához, ha a nyújtóerők megszűnnek. Általában azok az elasztomer anyagok, amelyek a találmány szempontjából használhatók, összehúzódásuk során legalább 75%-ig nyerik vissza eredeti alakjukat 5 másodpercen vagy rövidebb időn belül, ha megfeszült állapotban hirtelen elengedik azokat (azaz „pattanósan” rugalmasak).

A 90 rugalmas oldallapelemek számos különböző módon lehetnek a 88 füles hajtókákhoz csatlakoztatva, így például a 90 rugalmas oldallapelem működő módon csatlakozhat egy rugalmasan összehúzódó-képes állapotban úgy, hogy a 90 rugalmas oldallapelem összeráncolja vagy összehúzza a 88 füles hajtókát. (Annak módját, hogy miként lehet elasztomer anyagokat megtartani egy rugalmasan összehúzódó-képes állapotban, megtalálhatjuk a 3 860 003 és a 4 081 301 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban.) így például a 90 rugalmas oldallapelemek összehúzódóképesen rögzíthetők a 88 füles hajtókán úgy, hogy a 90 rugalmas oldallapelemet oldalirányba megnyújtjuk, hozzáerősítjük vagy a 24 fedőréteghez, vagy a 26 hátlaphoz, vagy mind a kettőhöz, majd hagyjuk a 90 rugalmas oídallapelemet visszatérni elemyedt vagy összehúzódott állapotába.

Másrészt a 90 rugalmas oldallapelem működő módon csatlakoztatható kinyúlt formában, majd ezután kap összehúzódást előidéző kezelést. így például a 90 rugalmas oldallapelem készíthető egy olyan anyagból, amely irányítatlanul húzódik össze, és rugalmassá csak egy speciális kezelés, például melegítés hatására válik. Az ilyen anyagokra találunk példákat a 3819401 és a 3 912 565 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban. Egy hőre zsugorodó elasztikus elem részletes leírása a 4 515 595 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban található meg. Jellemző módon a fedőréteg, a hátlap, a rugalmas oldallapelem és bármely más alkatrész még kinyúlt állapotban van összeerősítve. A rétegelt csík ezután lesz melegítve (meleg levegővel), és a rugalmas oldallapelemet hagyjuk visszatérni a nyugalmi vagy összehúzódott állapotba.

Egy különösen előnyös megvalósítás esetében a 90 rugalmas oldallapelemet úgy csatlakoztatjuk a 88 füles hajtókához, hogy a 90 rugalmas oldallapelemet a 24 fedőréteghez, a 26 hátlaphoz vagy mindkettőhöz erősítjük, miközben a 90 rugalmas oldallapelem lényegében feszültségmentes állapotban van. Ezután az így kapott összetett, rétegelt csík, amely a 90 rugalmas oldallapelemet is tartalmazza, legalább egy részét mechanikusan megfeszítjük olyan erővel, amely elegendő a fedőréteg- és hátlapalkatrészek (a nem rugalmas alkatrészek) maradandó megnyújtásához a rétegelt csíkban. Az összetett, elasztomer réteges csíkot ezután hagyjuk visszatérni a lényegében feszültségmentes állapotába. A rugalmasított oldallap így egy „nullafeszültségű” kreppelt csíkká alakult át. (Más oldalról, a rugalmas oldallapelem csatlakoztatható működő módon egy feszített állapotban és ezután kezeljük mechanikus feszítéssel; ámbár ez nem olyan előnyös, mint a „nullafeszültségű” kreppelt csík.) A „nullafeszültségű” kreppelt csík kifejezés alatt egy réteges anyagcsíkot értünk, amely legalább két anyagrétegből áll, amelyek legalább hosszuk egy részének mentén egymáshoz vannak erősítve legalább az egymás felé néző felszínük egy részén addig, amíg lényegében feszültségmentes („nullafeszültség”) állapotban vannak; a rétegek egyike megfeszíthető és elasztomer anyagból van (azaz lényegében vissza fog térni a feszültségmentes méreteihez, ha a rá ható feszítőerő megszűnik), a másik réteg pedig nyújtható (de nem szükségszerűen elasztomer), ezért feszítés hatására a második réteg, legalább egy bizonyos mértékig, maradandóan meg fog nyúlni úgy, hogy ha az alkalmazott feszítőerő megszűnik, nem fog visszatérni az eredeti, nem deformált alakjához. Az így kapott „nullafeszültségű” kreppelt csík ezáltal lesz rugalmasan nyújtható legalább a kezdeti megfeszítés pontjáig a kezdeti megfeszítés irányában. Az ilyen „nullafeszültségű” kreppelt csíkokra példákat a 2 075 189, a

025 199, a 4 107 364, a 4 209 563 és a 4 834 741 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban találunk.

Egy különösen előnyös módszer és berendezés a „nullafeszültségű” rétegelt csík kialakítására a fedőrétegből, hátlapból és egy elasztomer elemből, ami az előbbiek között helyezkedik el, egy kapcsolódó bordás hengerekből álló készülék, amely mechanikusan kreppeli az alkatrészeket. A pelenka egyes részeinek mechanikus kreppelésére megfelelő berendezés és módszer van leírva a már hivatkozott 4 107 364 és

834 741 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban. Különösen előnyös készülékek és módszerek leírásai találhatók meg a WO 92/15444, WO 92/15445 és WO 92/15446 számú leírásokban.

Egy különösen előnyös járulékos kreppelőrendszert, amelyet a találmány szerinti „nullafeszültségű”

HU 219 002 Β kreppelt csík előállítására használunk, a 8. ábra segítségével mutatunk be részletesen. A teljesen összeállított 810 pelenkaszövedéket a „nullafeszültségű” oldallappal együtt átvezetjük a járulékos kreppelőrendszeren.

Hivatkozva a 8. ábrára, a lényegében feszültségmentes, rugalmas oldallapelemeket (a 804 elasztomer csíkokat) is tartalmazó 810 pelenkaszövedék időzítése olyan, hogy a lényegében feszültségmentes 804 elasztomer csíkok lényegében egybeesnek a 825 felső bordázott hengereken lévő 824 bordás vagy hornyolt szegmensekkel, amikor a 810 pelenkaszövedék áthalad a 825 felső bordázott hengerek 824 szegmensei és a folytonos bordázatú vagy homyolású 821 alsó bordázott hengerek között. A módszer és berendezés egy előnyös megvalósítása esetén a 824 hornyolt szegmensek egész hosszúsága nagyobb, mint a 804 elasztomer csíkoké a gépirányban mérve, hogy így egy bizonyos fokú nyújthatóságot adjon a 24 fedőréteg és a 26 hátlap azon részeinek, amelyek a 804 elasztomer csíkokkal szomszédosak a 20 pelenkában (azaz kialakul a 110 megnyúló mező). Ugyanakkor a 824 hornyolt szegmensek előnyösen nem elég hosszúak ahhoz, hogy elérjék a szomszédos pelenka első derékrészét, amivel előnyösen nem adunk nyújthatóságot a 804 elasztomer csíkok azon részének, amely a szomszédos pelenka 50 beállítófoltját fogja képezni.

Mivel az alsó és felső bordázott hengerek komplementer hornyainak pontos mintázata, térközei és mélysége változtatható és olyan tényezőktől tehető függőé, mint a „nullafeszültség” rétegelt csíkban megkívánt rugalmasság mértéke, a találmány egy különösen előnyös megvalósítása esetén a csúcstól csúcsig mért horonytávolság megközelítőleg 3,8 mm, a bezárt szög megközelítőleg 12° a csúcsnál mérve, és a csúcsalap-horonymélység megközelítőleg 7,6 mm volt az alkalmazott berendezésen. Az említett bordázott hengerek minden egyes bordájának külső éle jellemző módon le van gömbölyítve egy körülbelül 0,25 mm-es sugárral, míg a szomszédos bordák között lévő belső hornyok jellemző gömbölyítési sugara körülbelül 1,02 mm. Ha a bordázott hengereket úgy állítjuk be, hogy szemben álló csúcsaik egymással való átfedési mélysége körülbelül 3,8-4,5 mm közötti érték legyen, úgy jó rugalmassági jellemzőket állíthatunk elő egy, a találmány szerinti rétegelt szövedékben, amely magában foglalja a körülbelül 2 mm vastag poliuretánhab-csíkokat, amelyek lényegében folyamatosan kötődnek a szemben álló felszíneikkel a 25 mm vastag polimer hátlaphoz és a nemszövött fedőréteghez, amely körülbelül 21,5-23,9 g/m² alaptömegű és polipropilénrostokból áll.

Az említett bordázott hengerek szemben álló csúcsainak átfedési foka természetesen kívánság szerint állítható, hogy nagyobb vagy kisebb fokú nyújthatóságot állíthassunk elő a kapott „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt szövedékben. Az említett hengerméretek és rétegelt szövedék esetében a csúcstól csúcsig mért átfedési mélység körülbelül 1,3 mm-től körülbelül 5,7 mm-ig terjedhet.

Amint az a 8A. ábrán látható, a 810 pelenkaszövedéket a 872 és 874 vezetőgörgők tekerik rá a 821 alsó bordázott hengerekre elégséges mértékben ahhoz, hogy elfedje az aktív 822 vákuumnyílásokat (a 8. ábrán nem láthatók), amelyek közvetlenül szomszédosak a 821 alsó bordázott hengerek 823 folytonos hornyaival. A 822 vákuumnyílások, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy lényegében egybeessenek a 825 felső bordázott hengerek 824 hornyolt szegmenseivel, a 821 alsó bordázott hengereken át össze vannak kötve egy pár 826 vákuumcsőcsonkkal, amelyek szívást gyakorolnak a 810 pelenkaszövedéken át, és így a pelenkaszövedék a 825 felső bordázott hengerek 824 hornyolt szegmenseihez van igazítva.

Annak érdekében, hogy a minimumra csökkentsük a 804 feszültségmentes elasztomer csíkoknak a 806 fedőréteg-szövedékhez és a 805 hátlapszövedékhez történő rögzítéséhez, vagy a 806 fedőréteg szövedék és a 805 hátlapszövedék egybeeső részeinek egymáshoz való rögzítéséhez használt ragasztók felrakodását a 825 felső bordázott hengerek 824 hornyolt szegmenseire és a 821 alsó bordázott hengerek 823 folytonos hornyaira, ezek egyrészt lehetnek egy kis súrlódású anyagból, például teflonból, vagy burkolva lehetnek egy kis súrlódású önkenő anyaggal, mint amilyen a Micro Surface Corporation (Morris, Illinois) által gyártott Permaion No. 503 szórható bevonóanyag.

A 821 alsó bordázott hengerek 822 vákuumnyílásai előnyösen egy lyukacsos anyaggal, például egy 2,3 mm lyukméretű porózus anyaggal vannak lefedve, hogy megfelelő támasztékot biztosítsanak a 810 pelenkaszövedék azon részének, amelyre a vákuum hat, és egy jó befogófelületet, amely lényegében meggátolja az oldalirányú elmozdulást vagy a szövedék mozgását a porózus anyag felületén, ha a szövedék a vákuum hatása alatt van.

Optimális körülmények között annak a járulékos feszültségnek a fokát, amelyet a 804 elasztomer csíkot tartalmazó „nullafeszültségű” oldallap elnyer, a 825 felső bordázott henger 824 szegmense hornyainak és a 821 alsó bordázott henger 823 folytonos hornyainak kapcsolódási mélysége határozza meg.

Megfigyeltük azonban, hogy annak ellenére, hogy a kreppelt csík szövete lényegében nem tud elcsúszni vagy összehúzódni a szövet feszítésének irányával lényegében párhuzamos irányban, amikor áthalad a kapcsolódó bordázott hengerek között, a járulékos feszültség nem alakul ki az optimális mértékben. Ezért a legelőnyösebb módon a járulékos feszültséget létrehozó műveletet úgy hajtjuk végre, hogy a „nullafeszültségű” kreppelt csíkot alkotó három anyagréteg külső széleit leszorítjuk, amint az a 8B. ábrán keresztmetszetben látható, hogy lényegében megelőzzük a pelenkaszövet „nullafeszültségű” kreppelt csíkjának megfelelő rész elcsúszását vagy elmozdulását a kívánt megfeszítés irányával párhuzamos irányban, amikor az áthalad a lépcsőzetesen beállított kapcsolódó bordázott hengerek között.

A találmány szerinti eljárás azonban kívánt esetben úgy is előnyösen gyakorolható, hogy csak a megnyújtandó vagy húzandó réteget vagy rétegeket szorítjuk le, azaz nem feltétlenül szükséges, hogy az elasztomer csíkok külső szélei is le legyenek szorítva a járulékos fe17

HU 219 002 Β szükséget létrehozó kreppelés során. Az utóbbi esetben a megnyújtandó vagy húzandó rétegek még mindig maradandóan megnyúlnak a kreppelés során, de az eredményként kapott „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt szövet Z tengelyirányú megvastagodása valahogy kevésbé kifejezett lesz a kreppelőfeszítés megszűnése után. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az elasztomer csík kisebb fokú kezdeti feszültséget kap az ilyen eljárás során. Ennek megfelelően csak ugyanolyan mértékű összehúzódáson mehet keresztül, amikor visszatér torzítatlan alakjához.

A „nullafeszültségű” kreppelt csík előállításának említett módja során bizonyos fokú, aránytalanul elhelyezkedő feszültségek jelenhetnek meg a nyújtható szövedékben vagy szövedékekben, különösen az elasztomer csíkok egymással szembeni éleivel közvetlenül szomszédos területeken. Egy átlátszatlan polimer hátlapszövedék esetén ezek az aránytalan feszültségek úgy elvékonyíthatják azt, hogy helyenként átlátszónak tűnhet annak ellenére, hogy szakadás nem lépett fel. Ilyen esetekben a „nulla feszültségű” kreppelt csík területének a funkcióképessége (például a folyadék-átnemeresztés) nem károsodik. Az utóbbi típusú megvalósítások normálisnak tekintik az ilyen helyzeteket, mert a legyártott pelenka „nullafeszültségű” kreppelt csíkjának esztétikai megjelenése részben rejtett a felépítése vagy szerkezete miatt, ha pedig látható, úgy nincs hatással a pelenka használatára.

A találmány egy teljesen más megvalósításában még a nyújtható, de nem rugalmas szövedékek egy vagy több szakadása sem teszi a „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt szövedéket elfogadhatatlanná a rendeltetésszerű használat számára (így például a hátlap szakadása nem teszi szükségszerűen tönkre a rétegelt szövedékek használhatóságát mindaddig, amíg egy vagy több réteg még nyújtja a kész cikktől elvárt funkciót), így például a nyújtható hátlapszövedék kisfokú szakadozottsága nem teszi tönkre a kész pelenka folyadék át nem eresztő képességét, ha az elasztomer csík is folyadékot át nem eresztő anyagból készült. Ez különösen igaz azoknak a „nullafeszültségű” kreppelt réteges szövedékeknek az esetében, ahol a szóban forgó rétegek lényegében folytonosan kapcsolódnak, mert a járulékos megfeszítés után a rétegek viszonylag szoros közelsége miatt az ilyen rétegsérüléseket már mind a végfelhasználó, mind a pelenkázó csak nehezen fedezi fel.

Mivel a 8-8B. ábrákon látható 810 pelenkaszövedék lényegében légátjárhatatlan a legfelső 805 hátlapszövedék miatt, a lyukacsos 844 porózus anyaggal fedett 822 vákuumnyílások kívánt esetben közvetlenül a 821 alsó bordázott henger gépirányban lefutó 823 folytonos hornyai mellett helyezkedhetnek el. Ha a 804 elasztomer csíkok eléggé légáteresztők, úgy a vákuum keltette szívóerő keresztül fog teijedni a 806 fedőlapszövedéken és a 804 elasztomer csíkokon úgy, hogy szorosan megfoghatja a 805 hátlap felfekvő részeit. Emiatt a pelenkaszövedék „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt részét alkotó mindhárom réteg le lesz rögzítve a járulékos megfeszítőművelet során.

Ha az elasztomer csíkok lényegében nem légáteresztőek, úgy szükséges lehet, hogy (a) úgy helyezzük el a

822 vákuumnyílásokat és a 844 porózus anyagot, hogy kívül legyenek a 804 elasztomer csík egymással szemben álló szélein úgy, hogy a szívóerő csak a 806 fedőrétegen keresztül hat a 805 hátlapszövedékére; vagy (b) a pelenkaszövedék „nullafeszültség” kreppelt rétegelt részét alkotó mindhárom réteget egy megfelelő rögzítőberendezés segítségével fogatjuk le a pelenkaszövedék egymással szemben álló felszínein.

Amint az a 8-8B. ábrákon látható, a 810 pelenkaszövedékre a 822 vákuumnyílásokból a 844 porózus anyagon keresztül ható szívóerő lényegében megakadályozza a 810 pelenkaszövedék azon részeinek, amelyek a lényegében feszültségmentes 804 elasztomer csíkot tartalmazzák, az oldalirányban befelé történő elcsúszását vagy elmozdulását, amikor azok áthaladnak a 821 alsó bordázott hengerek 823 folytonos hornyai és a 825 felső bordázott hengerek 824 hornyolt szegmensei között.

Mivel a 810 pelenkaszövedék „nullafeszültség” kreppelt réteges része, amely a 804 elasztomer csíkot tartalmazza, oldalirányban le van rögzítve a szekvenciális szövedékfeszítő művelet alatt, a „nulla feszültségű” kreppelt réteges szövedék minden olyan része, amely átmenetileg a rögzítés pontján van, lényegében egyenletes járulékos feszítésnek van kitéve, amikor a szövedék áthalad a 821 alsó bordázott hengerek 823 folytonos hornyai és a 825 felső bordázott hengerek 824 hornyolt szegmensei között.

Ez nem csak maximumra fokozza a járulékos szövedékfeszítő művelet hatékonyságát azáltal, hogy a nyújtható fedőréteg- és a hátlapszövedékeket az elasztomer csíkokhoz rögzítve eléri a lehető legnagyobb fokú megnyúlásukat a kreppelés során, de lényegében megakadályozza a fedőréteg- és/vagy a hátlapszövedékek aránytalanul nagy fokú deformálódását azáltal, hogy azoknak közvetlenül az elasztomer csík egymással szemben álló szélei mellett elhelyezkedő területei vannak biztosítva.

A 9. ábrán egy másik alkalmazható járulékos szövedékfeszítő rendszert mutatunk be. A 9. ábrán látható járulékos szövedékfeszítő rendszerben egy pár rugalmasan összenyomható 940 korong van felszerelve közvetlenül a 925 felső bordázott hengerek 924 hornyolt szegmenseinek két oldala mellé. Az összenyomható 940 korongok elég nagy átmérőjűek ahhoz, hogy szorosan megfogják a 905 hátlapot és a 906 fedőréteget tartalmazó 910 pelenkaszövedéket, és biztonságosan megtartsák azt a 921 alsó bordázott henger megegyező, a 923 folytonos hornyokon kívül eső, nem hornyolt részeivel szemben, amint azt a 9A. ábra keresztmetszeti rajzán láthatjuk. Akárcsak a 8. ábrán látható megvalósítás vákuumnyílásai és porózus anyaga esetében, itt a rugalmas 940 korongok és a 921 alsó bordázott hengerek megegyező, nem hornyolt részeinek rögzítőhatása előzi meg a 910 pelenkaszövedék 904 elasztomer csíkot tartalmazó részének összehúzódását a feszítés irányával párhuzamos irányban, amikor a szövedék áthalad a kapcsolódó bordázott hengerek között. A 9. ábra megoldása egyforma könnyedséggel használható rétegelt szövedékszerkezetek előállítására akár légáteresztő, akár légzáró anyagokból.

HU 219 002 Β

A szakterületen járatosak fel fogják ismerni, hogy az előzőkben ismertetett rögzítési módok akár önmagukban, akár egymással kombinálva is használhatók az eredményül kapott pelenka „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt részei előnyeinek kiaknázására.

Az előző leírásokból tisztán kitűnik, hogy ez a továbbfejlesztett módszer és berendezés előnyösen alkalmazható a különböző pelenkák széles választékának gyártására, akár az egész pelenka, akár annak egy vagy több körülírt, elhatárolt része van „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt szövedékké kialakítva.

Ugyancsak felismerhető, hogy bár a mellékelt ábrákon az egy pár kapcsolódó bordázott henger bordázata lényegében párhuzamos egymással, a találmány tárgya ugyanolyan könnyen megvalósítható egy olyan bordázott hengerpárral, amelyen a bordázat nem mind párhuzamos egymással. Továbbá az ilyen bordázott hengerpár bordázatának nem kell szükségszerűen párhuzamosnak lennie sem a gépiránnyal, sem a gépi keresztiránnyal. így például ha görbe vonalú derékrész vagy combnyílás a kívánatos az egyszer használatos pelenkán, amit a találmány tárgyát képező „nullafeszültségű” kreppeltréteg-technológiával készítenek, úgy a pelenkaszövedék „nullafeszültségű” rétegelt szövedék részének kialakítására használt bordázott hengerpár kapcsolódó fogai olyan elrendezésűek lehetnek, hogy a rugalmasságot a kívánt görbe körvonal mentén biztosítsák egy egyenes vonal helyett.

Felismerhető továbbá az is, hogy ámbár az eljárás kapcsolódó hengeres bordázott hengereket használ, a szövedék rögzítésének elve átvihető egy szakaszos préseléses eljárásra is, amelyben kapcsolódó nyomólapokat használunk a szóban forgó szövedék vagy cikk „nullafeszültségű” kreppelt réteges részeinek kialakításához. Az utóbbi esetben az egyetlen követelmény az, hogy a szövedéknek az a része, ahol a „nullafeszültségű” kreppelt réteg lesz kialakítva, adekvát módon megfelelő vákuum vagy lefogókészülék használatával legyen lerögzítve, mielőtt a nyomólapok a feszítés irányával párhuzamos irányú elcsúszáshoz vagy összehúzódáshoz elégséges erővel hatnának rá.

A 90 rugalmas oldallapelem lehet a 24 fedőréteghez, a 26 hátlaphoz vagy mind a kettőhöz rögzítve akár egy szakaszos, akár egy lényegében folytonos kötéselrendezéssel. A „szakaszosan” kötött rétegelt szövedék kifejezés alatt egy olyan rétegelt szövedéket értünk, amelyben a rétegek meghatározott, egymástól elhatárolódó pontokban vannak egymáshoz kötve, vagy egy olyan rétegelt szövedéket, amelyben a rétegek lényegében nincsenek kötéssel rögzítve egymáshoz meghatározott, elhatárolt területeken. Ellenkezőleg, a „lényegében folytonosan” kötött rétegelt szövedék kifejezés egy olyan rétegelt szövedéket jelent, amelyben a rétegek kezdetben lényegében folytonosan vannak egymáshoz kötéssel rögzítve az érintkezés egész területén keresztül. Normálisan a szakaszos kötéselrendezést használjuk a „nullafeszültségű” rétegelt szövedékek előállításához azokban az esetekben, ahol lényegében rugalmatlan rétegelt szövedékeket megnyújtani vagy húzni szeretnénk szakadás nélkül, és ahol nagymértékű Z tengelyirányú megvastagodás a kívánatos az elkészült rétegelt csíkban. A folyamatos kötéselrendezést általában akkor találtuk megfelelőnek a „nullafeszültségű” rétegelt szövedékek előállítására, ha az elkészült rétegelt csík Z tengelyirányú megvastagodásának nincs elsődleges fontossága, és ha a rétegelt csíkban egy vagy több viszonylag rugalmatlan szövedék van, amelyeket bonyolult lenne nyújtani vagy húzni elszakadás nélkül. Az utóbbi esetben egy lényegében folytonos kötéselrendezés tartja a rétegelt csík összes rétegét viszonylag szoros közelségben egymáshoz a járulékos megfeszítőművelet után. Ennek megfelelően, ha a viszonylag rugalmatlan szövedékek közül egy vagy több a szakadás pontjáig megsérül a járulékos megfeszítés során, úgy a viszonylag rugalmatlan szövedékek sérült részeinek viszonylagos közeli tapadása az elasztomer réteghez megnehezíti a végfelhasználó részére annak felfedését, hogy előfordult bármilyen sérülés. Feltéve, hogy a viszonylag rugalmatlan szövedék vagy szövedékek sérülése nem hiúsítja meg a szövedék szándékolt használatát, (például folyadék-átnemeresztő képességét), a viszonylag rugalmatlan szövedék vagy szövedékek sérülése a járulékos megfeszítőművelet során általában nem tekinthető a végtermék negatívumának.

így tehát a különösen előnyös „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt szövedékekben alkalmazott folytonos kötéselrendezésnek van egy váratlan haszna: megengedi, hogy a pelenka gyártója a viszonylag rugalmatlan szövedékek sokkal szélesebb köréből választhasson olyat, amelyet eredményesen használhat a találmány szerinti rétegelt csíkok előállításához. Lényegében ez megengedi az olyan viszonylag rugalmatlan szövedékek felhasználását is, amelyeket normálisan nem tekintenénk alkalmazhatónak semmilyen elfogadható szempontból a találmány szerinti „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt szövedékek céljára. Ennek megfelelően, ha másképp nem adjuk meg, a „húzható” kifejezést nem arra használjuk, hogy kizárjuk vele azokat a viszonylag rugalmatlan szövedékeket, amelyek egy bizonyos fokú elvékonyodást vagy sérülést szenvednek a járulékos feszítőművelet során.

A találmány egy előnyös megvalósítása esetében a 90 rugalmas oldallapelem lényegében folytonosan van mind a 24 fedőréteghez, mind a 26 hátlaphoz rögzítve egy ragasztóval. Egy ragasztófelhordó készüléket használunk arra, hogy egy lényegében egyenletes és folytonos ragasztóréteget alakítsunk ki a 26 hátlapon és/vagy a 24 fedőrétegen azokon az előre meghatározott területeken, ahol a lényegében feszültségmentes 90 rugalmas oldallapelem lesz elhelyezve. Egy különösen előnyös megvalósítás esetén a kiválasztott ragasztó nyújtható, és a ragasztófelhordó készülék egy olvasztva porlasztó felhordórendszer.

Egy olyan olvasztva porlasztó ragasztófelhordó rendszer, amelyet különösen jól használhatónak találtunk a lényegében folytonos kötéssel rögzített „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt szövet előállításához, a J&M Laboratories (Gainesville, Georgia) GM-50-2-1-GH jelzésű olvasztva porlasztó szórókészüléke. Ez a készülék olyan szórófejet használ, amelyen 8 nyílás van centi19

HU 219 002 Β méterenként (20 nyílás/inch) egy sorban, a gépi keresztirányban, és minden nyílás átmérője körülbelül 0,5 mm. Megfelelő volt egy Findley H-2176 forrón olvadó ragasztó, kapható a Findley Adhesivestől (Elm Grove, Wisconsin), előnyösen körülbelül 171 °C hőmérsékletre melegítve, és a hátlapra és/vagy a fedőrétegre körülbelül 1,16-1,55 mg/cm² mennyiségben felhordva. A szórófej másodlagos nyílásain 344 kPa nyomással kiáramló, 218 °C-ra hevített sűrített levegő segítette elő a ragasztószálacskák egyenletes eloszlását a réteg kialakítása során.

A szoros érintkezés a forró ragasztó és a 26 hátlap között a járulékos megfeszítés művelete - amely a pelenka „nullafeszültségű” kreppelt csík részét eredményezi - előtt meglágyítja a 26 hátlapot. Számos szövedék, például hagyományos polietilén hátlapanyagok esetén ezt a lágyulást hasznosnak találtuk, mert csökkentette a hátlap sérülését a járulékos szövedékfeszítő eljárás során. Ez különösen fontos lehet abban az esetben, ha a szóban forgó szövedék egy funkciót (például folyadék-átnemeresztés) ad a pelenkának.

Másrészről a 90 rugalmas oldallapelem, vagy a 20 pelenka bármely más olyan alkatrésze, ahol „nullafeszültségű” részek vannak, lehetnek ideiglenesen vagy állandóan egymáshoz kötve hideg ragasztóval, hőkötéssel, nyomáskötéssel, ultrahangkötéssel, dinamikus mechanikus kötéssel vagy bármely más, a szakterületen ismert módon.

A 90 rugalmas oldallapelem számos különböző méretben, alakban, elrendezésben és anyagból készíthető el. így például a 30 rugalmasított oldallapok kialakíthatók egy vagy sok 90 rugalmas oldallapelemből, amelyek működő módon csatlakoznak minden 88 füles hajtókában; a 90 rugalmas oldallapelemeknek különböző lehet a szélességük és a hosszúságuk; vagy a 90 rugalmas oldallapelemek lehetnek egy elasztomer anyag viszonylag keskeny csíkjai vagy nagyobb területű elasztomer foltok. Egy elasztomer anyag, amelyet különösen megfelelőnek találtunk a 90 rugalmas oldallapelemként való használatra (különösen a „nullafeszültségű” kreppelt csíkokban) egy elasztomer habanyag, amelynek szakadásig történő nyithatósága legalább körülbelül 400% és legalább körülbelül 0,79 N/cm mintaszélesség-erő kell a feszítetlen hossz 50%-os megnyújtásához. Egy rugalmas oldallapelemhez használható mintaszerű elasztikus habanyagok a következők: (a) térhálósított természetes gumihabok, amelyek vastagsága körülbelül 1,3 mm és sűrűsége 214 mg/cm³, kaphatók a Fulflex Inc.-tól (Middletown, Rhode Island), vagy a Ludlow Com-posites Corporationtől (Fremont, Ohio); vagy (b) poliuretánhabok, amelyek vastagsága körülbelül 2 mm és sűrűségük körülbelül 33 mg/cm³, kaphatók a Bridgestone-tól (Yokohama, Japán) Bridgestone SG Polyurethane Foam márkanéven vagy a General Foamtól (Paramus, New Yersey) Polyurethane Foam No. 40310 kereskedelmi jelzéssel. Más, 90 rugalmas oldallapelemként használható elasztomer anyagok az „élő” szintetikus vagy természetes kaucsukok, más szintetikus vagy természetes kaucsukhabok, elasztomer fóliák (közöttük a hőre zsugorodó elasztomer fóliák), elasztomer bélésszövetek, elasztomer szövött és nemszövött szövedékek, elasztomer összetett anyagok, például elasztomer nemszövött rétegelt anyagok vagy hasonlók.

Amint az 1. ábrán látható, a 90 rugalmas oldallapelem egy elasztomer anyag egy foltját tartalmazza (elasztomer folt), amely előnyösen a 88 füles hajtóka nagy részén végignyúlik az 58 második derékrészben. Amikor a pelenka készül, az elasztikus foltot előnyösen úgy helyezzük el, hogy ne csak az egyik pelenka 90 rugalmas oldallapelemét képezze, hanem a szomszédos pelenka 50 beállítófoltját is az 56 első derékrészben. így a 90 rugalmas oldallapelem előnyösen a 20 pelenka 64 végszélétől befelé, a 88 füles hajtóka 106 combéle felé terjed. A 90 rugalmas oldallapelem hosszát és szélességét a pelenka tervezett funkciója szabja meg.

Mivel a 90 rugalmas oldallapelem hosszirányban végighúzódhat a 88 füles hajtóka egész hosszán, előnyös, ha a 90 rugalmas oldallapelem a 88 füles hajtóka hosszának csak egy részén húzódik át, és ezáltal egy 110 megnyúló mezőt alkot. Amint az az 1. ábrán látható, a 110 megnyúló mező a 30 rugalmasított oldallap része, amely a 90 rugalmas oldallapelem 108 alapélétől hosszirányban húzódik a 88 füles hajtóka 106 combéléig, ugyancsak meg van mechanikusan feszítve, hogy legalább egy kis fokban nyújtható legyen (azaz a 110 megnyúló mezőt alkotó anyagok elő lettek feszítve vagy maradandóan megnyújtva). Ez az „előfeszített” megnyúló mező lehetővé teszi, hogy a rugalmasított oldallap ezen része hatékonyan megnyúljon, amikor a rugalmasított oldallap „nullafeszültségű” kreppelt csíkját megnyújtjuk anélkül, hogy a viselő combtájékánál felesleges feszítési erők ébrednének, amelyek a comb bőrét irritálnák vagy kivörösítenék (azaz az „előfeszített” megnyúló mező nélkül a feszítési erők egy egyenes mentén koncentrálódnának a 110 megnyúló mezőn keresztül, amikor a rugalmasított oldallapot megfeszítettük, és ez becsíphetné, dörzsölhetné vagy felhorzsolhatná a viselő bőrét). Mivel számos módszer létezik a 30 rugalmasított oldallap 110 megnyúló mezőjének előfeszítésére, a 110 megnyúló mezőt előnyösen ugyanolyan módon feszítjük elő, mint ahogy a „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt rész mechanikus előfeszítését végezzük. Mivel a 30 rugalmasított oldallap 110 megnyúló mezője számos különböző anyagból készíthető el, az 1. ábrán látható előnyös megvalósítás esetében a 110 megnyúló mező a 24 fedőrétegnek és a 26 hátlapnak a 88 fiiles hajtókát alkotó részeiből van kialakítva.

Úgy találtuk, hogy a nyújtási jellemzők, köztük a nyújtási erők, a rugalmassági modulus és az elérhető feszültség; és az összehúzódási erők; az elasztikus alakváltozás; az elasztikus hiszterézis; és a 30 rugalmasított oldallap összehúzódási sebessége mind fontos tényezők mind a 30 rugalmasított oldallapok, mind a 20 pelenka teljesítménye szempontjából. A nyújtási jellemzők adják a pelenkázó és a viselő számára az egészében érzékelt „megnyújthatóságot” a használat során. Ugyanezek befolyásolják a pelenkázó azon képességét is, hogy eltalálja az alkalmazási feszültség megfelelő fokát (a pelenka „normális” érzékelt feszültsége a haszná20

HU 219 002 Β lat során keletkezett feszültségek összessége, amelyek a kényelmes illeszkedést létrehozzák és fenntartják). Egy viszonylag magas rugalmassági modulussal bíró rugalmasított oldallap kivörösítheti a viselő bőrét, míg a viszonylag alacsony rugalmassági modulus megereszkedést és lecsúszást okozhat a viselőn. Az olyan rugalmasított oldallapok, amelyek elérhető feszültsége túl kicsi, nem érhetik el a testhez idomulás megfelelő szintjét, és közrehatnak abban, hogy a pelenkát kényelmetlen viselni és nehéz felhelyezni. Az olyan pelenka, amelynek rugalmasított oldallapjai csak igen csekély összehúzódási erővel vagy gyenge rugalmas alakváltozással vagy elasztikus hiszterézissel bírnak, nem fog a helyén maradni a viselőn, és hajlamos lesz a lelógásra/lecsúszásra a viselőről a gyenge illeszkedés és visszatartás miatt.

A találmány szerinti 30 rugalmasított oldallapokkal kapcsolatban azt találtuk, hogy a nyújtási jellemzők akkor megfelelők, ha a nyújtási erő és a rugalmassági modulus előnyösen egy meghatározott tartományba esnek. A rugalmassági erő előnyösen nagyobb mint vagy egyenlő körülbelül 2,5 N-nal. Előnyös, ha ezek a nyújtási erők körülbelül 6,25 mm és körülbelül 31,25 mm közötti mértékű megnyújtás hatására keletkeznek. A közepes és nagyméretű pelenkák legelőnyösebb megvalósítása esetében a rugalmasított oldallapok nyújtási ereje körülbelül 2,5 és 5,0 N közötti érték körülbelül 6,25-18,75 mm közötti megnyújtás hatására.

Az elérhető megnyújtás a rugalmasított oldallapokban rendelkezésre álló, reverzibilisen nyújtható anyagmennyiségtől függ. így az elérhető megnyújtás arányban áll annak a feszítésnek a maximális mennyiségével, amennyit a pelenkázó ért el a pelenkának a viselőre illesztésekor; méghozzá a visszanyerhető feszítésnek a maximális mennyiségével, amely a pelenka számára érhető el, hogy idomuljon a viselő testéhez. Az elérhető megnyúlás az alábbi képlettel számolható:

(megnyújtott hossz-eredeti hossz)/eredeti hossz χ 100. A rugalmasított oldallapokkal ellátott pelenkák esetében az elérhető megnyújtás minimális mennyisége előnyösen legalább körülbelül 35% a közepes méretű pelenkáknál (5,5-11,3 kg tömegű csecsemőkre) és legalább körülbelül 50% a nagyméretű pelenkáknál (9-16 kg tömegű csecsemőkre).

Az elérhető összehúzódási erő (feszültség) mennyisége, amelyet a rugalmasított oldallap tart fenn a viselőn, a rugalmasított oldallapok egy fontos tulajdonsága. Egy elégtelen összehúzódási erővel rendelkező rugalmasított oldallap a pelenka lecsúszását fogja okozni, ha a viselés során megterhelődik. Ezzel szemben a túlzott összehúzódási erők csökkentik a viselő kényelmét, és benyomódásokat okoznak a viselő bőrén. Az összehúzódási erőt azzal az egységnyi szélességre jutó erővel méqük, amelyet egy elasztomer szerkezet fejt ki, ha egy adott megnyújtás után nyugalmi állapotába tér vissza. A találmány előnyös megvalósítása esetében a rugalmasított oldallap összehúzódási ereje előnyösen legalább körülbelül 0,35 N/cm az 50%-os megnyújtásnál (az 50%-os megnyújtás azt jelenti hogy a mintát az eredeti hosszának 1,5-szeresére nyújtjuk).

A tipikus elasztomer anyagok az erő hatására egy hiszterézishurkot mutatnak a feszültségdeformáció tulajdonságukban. Ez azt jelenti, - egy adott nyújtás esetén hogy az az erő (nyújtóerő), ami az elasztomer anyag egyirányú megnyújtásához szükséges, nagyobb mint az az erő (az összehúzódási erő), amit az elasztomer anyag visszaad, ha hagyjuk összezsugorodni a feszítés előtti állapotába. Az első függvényt „terhelési görbének”, a másodikat „felszabadítást görbének” nevezzük. A „terhelési” nyújtási erőt (nyújtási erő) a pelenkázó érzi, amikor a rugalmasított oldallapokat megfeszíti, hogy feladja a pelenkát a viselőre. A viselő sokkal inkább a „felszabadítási” összehúzódási erőket (összehúzódási erők) „érzi”, ha a pelenka rajta van. Mindezekért a hiszterézisveszteség nem lehet olyan nagy, hogy az összehúzódási erő úgy lecsökkenjen, hogy a pelenkát hagyja lógni vagy leesni a viselőről.

Minden elasztomer anyag a fenntartott feszültség/deformáció hatására erőt veszít az idővel (elasztikus lassú alakváltozás). Éppen ezért kívánatos biztossá tenni, hogy a viselési erőknek ez a csökkenése az idővel nem fog a viselési stabilitás minimuma alá esni. Az elasztikus lassú alakváltozást emiatt a minimumon kell tartani. A találmány előnyös megvalósítása esetében az elasztomer anyag végső hossza nem lehet nagyobb az eredeti hosszúság 1,2-szeresénél 30 percig tartó feszítés után.

A 34 rugalmasított övrész nyújtási erői és elérhető feszültsége fontos tényezői lehetnek mind a 34 rugalmasított övrész, mind a rugalmasított oldallapok használhatóságának. Mivel a 34 rugalmasított övrész nyújtási erői nagyobbak lehetnek a rugalmasított oldallapok nyújtási erőinél, a találmány egy előnyös megvalósítása esetében a 34 rugalmasított övrész nyújtási erői, a tervezett megnyúlásoknál, kisebbek vagy egyenlőek az egyes 30 rugalmasított oldallapok nyújtási erőivel a tervezett mértékű megnyújtás esetén. Egy olyan 34 rugalmasított övrész, amelynek nyújtási erői kisebbek a 30 rugalmasított oldallapokénál, könnyebb hasmozgást tesz lehetővé anélkül, hogy a pelenka elmozdulna a gyermeken. A magasabb nyújtási erőkkel bíró 30 rugalmasított oldallapok kis méretváltozást engednek meg a csípőkön és a has alatt, és így kényelmes feszültségben tartják a terméket a viselőn. Ez az elrendezés jobb illeszkedést, kevesebb kicsorgást és fokozott kényelmet jelent a viselőnek a pelenka elejének elválása, lelógása, ki- és befordulása, valamint a pelenka vagy az abszorbens mag lelógásának és lecsúszásának csökkentése révén a használat alatt. Amint már említettük, az

5. ábrán a találmány egy másféle megvalósítása látható, ahol a „táguló pocaklap” nyújtási ereje alacsonyabb (és/vagy magasabb az elérhető megnyúlás), mint a rugalmasított oldallapoké, hogy ezzel egy fokozott használhatóságot nyújtson.

A 30 rugalmasított oldallapok lehetnek különböző mértékben nyújthatók a hossztengelyük mentén, ha oldalirányban megfeszítjük azokat. A „különböző mértékű nyújthatóság” kifejezés itt azt jelenti, hogy az anyag rugalmas nyújthatósági tulajdonságai nem egyforma mértékűek, ha különböző pontokon méqük azokat egy

HU 219 002 Β tengely mentén, amely lényegében merőleges a nyújtás irányára. Ez vonatkozhat például az elasztomer anyag(ok) rugalmassági modulusára vagy elérhető megnyúlására, vagy mind a kettőre. A különböző mértékű nyújthatóság úgy van tervezve a 30 rugalmasított oldallapokban, hogy az oldalirányú nyújthatóság a hossztengely mentén változik legalább a rugalmasított oldallap egy részében, ha azt a 20 pelenka 64 végszélétől a 88 füles hajtóka 106 combéléig méljük. Anélkül, hogy bármilyen elmélethez kívánnánk kötni magunkat, belátható, hogy a különböző mértékű nyújthatóság a hossztengely mentén, ha nyújtjuk az oldalirányban, úgy lehetővé teszi a rugalmasított oldallap számára, hogy különböző mértékben megnyúlva idomuljon a viselő derekához a használat során, miközben biztonságosan áll a viselő csípőjén úgy, hogy elősegíti a tartós illeszkedést, és csökkenti a kicsorgást a deréknál és a comboknál. Az ilyen elrendezés több tágulást engedhet meg a csípőrészen, hogy alkalmazkodjon a viselő testméreteihez, amint a viselő mozog vagy helyzetet változtat (feláll, leül, lefekszik). Egy másik megvalósításban az oldalirányú nyújthatóság fokának csökkentése a rugalmasított oldallap egy, a 20 pelenka 64 végszélével szomszédos részében többet igényel a teljes feszültségben a 34 rugalmasított övrésztől, ami a 34 rugalmasított övrész sokkal lokalizáltabb feszülését és ezáltal egy sokkal idomulóbb hasi illeszkedést eredményez.

A különböző mértékű nyújthatóság számos különböző módon érhető el. A 30 rugalmasított oldallapok lehetnek többszörösen összetett elasztomer anyagokból, többszörösen összetett elrendezésű elasztomer anyagokból vagy az elasztomer vagy más anyag vagy anyagok rugalmassági tulajdonságai teszik a rugalmasított oldallapot nem egységessé. így például a különböző mértékű nyújthatóság elérhető úgy, hogy a rugalmasított oldallap kiválasztott szomszédos részeiben különböző rugalmassági vagy összehúzódást erővel, modulussal vagy egyéb olyan belső tulajdonsággal rendelkező elasztomer anyagokat használunk, amelyek többé vagy kevésbé eltérő oldalirányú nyithatóságot adnak a rugalmasított oldallap egyik részének, mint a szomszédos részé. Az elasztomer anyagoknak a különböző mértékű nyújthatóság érdekében különbözhet a hosszuk, a méretűk vagy az alakjuk. A rugalmasított oldallapokat alkotó anyagok tulajdonságainak megváltoztatására szolgáló más, a szakterületen ismert módszerek szintén használhatók.

A „nullafeszültségű” kreppelt csík különböző fokú nyithatóságának biztosítására szolgáló különösen előnyös módszer és berendezés az, ahol a „nullafeszültségű” kreppelt csík legalább egy sor kapcsolódó bordázott hengeren halad át, amelyek közül legalább az egyik bordázott henger bordázata nem egyenletes profilú a „nullafeszültségű” kreppelt rétegelt szövedékkel való érintkezési pontjai mentén. Ennek eredményeként a rétegelt szövedéknek az a része, amely áthalad a hengersoron, nem egyenletesen lesz megfeszítve (kreppelve), így, megfordítva, olyan „nullafeszültségű” kreppelt réteg keletkezik, amely nem egyenletesen rugalmasított abban az irányban, amely lényegében merőleges a nem egyenletes profilú bordázatra.

A 20 pelenka előnyösen úgy helyezhető fel a viselőre, hogy először beállítjuk az egyik derékrészt, előnyösen az 58 második derékrészt a viselő háta alatt, majd áthúzzuk a pelenka maradékát a viselő lábai között úgy, hogy a másik derékrész, előnyösen az 56 első derékrész, a viselő előrészén helyezkedjen el. Ezután a 92 szalagfülek 94 fülrészeit felszabadítjuk a 95 kioldórészröl. A pelenkázó ezután a 30 rugalmasított oldallappal beburkolja a viselőt, miközben végig fogva tartja a 94 fülrészt. A 30 rugalmasított oldallap jellemző módon úgy fog megnyúlni és megfeszülni a művelet során, hogy követi a viselő méretét és alakját. A 112 első rögzítő alkatrész, a 96 ragadós csatlakoztató réteg ezután a 44 ráfekvőelem 114 második rögzítő alkatrészéhez lesz rögzítve, hogy létrejöjjön az oldalzáródás. A találmány előnyös megvalósítása esetében, ha az oldalzáródást létrehoztuk, a derékzáródás is „automatikusan” kialakul, azaz a derékzáródás akaratlanul aktiválódik. A derékzáródást végül a 46 első csatlakozó alkatrész és a 48 második csatlakozó alkatrész összekapcsolásával hozzuk létre. A derékzáródás létrehozásával a 34 rugalmasított övrész előfeszül úgy, hogy biztosítja az illeszkedést és a visszatartó képességgel kapcsolatos, már leírt előnyöket.

A 4. ábrán a találmány szerinti 20 pelenka perspektivikus képe látható úgy, ahogy kinézne egy viselőre felhelyezve. Az oldalzáródást a 92 szalagfülön lévő és a 44 ráfekvőelemen lévő 114 második rögzítő alkatrész összekapcsolása hozta létre. A derékzáródást a 46 első csatlakozó alkatrész és a 48 második csatlakozó alkatrész összekapcsolása hozta létre. A 4. ábrán különösen látható a 30 rugalmasított oldallapok deformálódása, amint az oldalzáródás létrehozásával keltett feszültség és a derékzáródás létrehozásával mind a 34 rugalmasított övrészben, mind a 30 rugalmasított oldallapban keltett feszültségek okoznak. A 30 rugalmasított oldallap meg van feszítve, amikor a pelenka a viselőre van helyezve. A 30 rugalmasított oldallap ezt követően bizonyos mértékig összehúzódik úgy, hogy fokozza a 34 rugalmasított övrész előfeszítettségét. A 30 rugalmasított oldallap ugyancsak egy sokkal kényelmesebb és körvonalkövetőbb illeszkedést biztosít a 20 pelenkának. A 30 rugalmasított oldallap ugyanakkor egy javított alkalmazási módot is nyújt a viselőnek, mert ha a fogyasztó az egyik oldalt szorosabbra húzná, a termék „beállítja önmagát”, amint a csecsemő viseli.

Az 5. ábra a találmány szerinti rugalmasított övrész egy másmilyen megvalósítását mutatja be. Amint az az 5. ábrán látható, az 534 rugalmasított övrésznek mély ötszögletű alakja van, hogy kialakuljon a „táguló pocaklap”. Ez az alak, valamint a különböző mértékű oldalirányú nyújthatóság, amely miatt az 534 rugalmasított övrésznek a 64 végszélhez közelebb eső része nyújthatóbb, mint a 64 végszéltől távolabbi részei, teszik lehetővé, hogy egy 534 rugalmasított övrész együtt mozogjon és táguljon a viselő hasával. Ebben a megvalósításban az 534 rugalmasított övrész egy kreppelt rétegelt csíkból áll, amelyet mechanikus kreppeléssel hoztunk létre a 26 hátlap egy részéből, a 24 fedőréteg egy részéből és egy elasztikus övszalagelemből, amely működő

HU 219 002 Β módon van egyesítve a rugalmasított övrésszel előnyösen feszített állapotban, ámbár lehetne egy „nullafeszültségű” kreppelt csík is, amelynek alakja megfelel az 534 rugalmasított övrész kívánt alakjának. Ez a kreppelt csík (előnyösen egy mechanikusan kreppelt, előfeszített, elasztomer kreppelt rétegelt csík) rugalmasított övrész lehetővé teszi a rugalmasított övrész megnyújtását jóval túl annak a kerületnek a méretein, amely kialakul a pelenkán az elsődleges rögzítőrendszer használata után, és túl a 64 végszél eredeti méretén (túl a kisimított pelenka méretein). Az 534 rugalmasított övrész egy részén, az 520 pelenka 64 végszélének szomszédságában, a 26 hátlap egy darabja el van távolítva, hogy az 534 rugalmasított övrész még teljesebben tágulhasson ezen a területen (ez egy „ablakos” magasított 583 övrész). Egy más megvalósításban a hátlap eltávolítása nem szükséges. Amint az 5. ábrán látható az 544 ráfekvőelem az 534 rugalmasított övrész körvonalát követi, hogy megerősítse a pelenka szomszédos részeit és hosszirányban távol helyezkedik el a pelenka végszélétől, hogy ne akadályozza a rugalmasított övrész megnyúlását, és lehetővé tegye az elsődleges rögzítőrendszer alacsonyabb felragasztását. (A szalagfül ennek megfelelően ugyancsak távolabbra kerül a végszéltől a második derékrészen.) A 28 abszorbens mag 83 derékéle általában párhuzamos a pelenka 64 végszélével (ami egy egyenes vonal) és el van mozdítva hosszirányban távolabbra a 64 végszéltől, hogy a „táguló pocaklap” mélyebb lehessen. A 64 végszél hosszirányban hosszabb a rugalmasított övrész előnyös mérete miatt a mélyebb rugalmasított övrész nagyobb területen kívánatos előfeszitettsége miatt, és az elsődleges rögzítőrendszer előnyösen alacsonyabb kapcsolódása miatt. A beállítófolt oldalirányban szélesebb, úgyhogy a 76 rugalmas övszalag 75 oldalsó éléig vagy azon túl is terjed, és ezzel egy járulékos merevséget ad a 70 első oldallapoknak úgy, hogy csökkenti az első oldallap gyűrődését a ráncolásnál a 76 rugalmas övszalag és az 50 beállítófolt között. Az ilyen típusú rugalmasított övrész sokkal részletesebb leírása található meg a T/67371 számon közzétett magyar szabadalmi bejelentésünkben.

A 6. ábra az 534 rugalmasított övrész egy, az 5. ábrán láthatótól eltérő megvalósítását mutatja be. Amint az a 6. ábrán látható, a 620 pelenka 28 abszorbens magja 683 derékélének ívelt alakja van. Az ívelt alakú 28 abszorbens magnak 600 fülei vannak, amelyek felfelé az 534 rugalmasított övrészen túl nyúlnak, és az 534 rugalmasított övrész egy darabjához kapcsolódnak, továbbá merevítik az 534 rugalmasított övrész szomszédos területeit és járulékos folyadéktartóként is szolgálnak.

A 7. ábra a találmány egy további megvalósítását mutatja be, ahol a 740 derékon záró rendszer olyan 736 kettős feszítő-rögzítő rendszer, amely egy, a 26 hátlappal egységes részt alkotó 746 első csatlakozó alkatrészből, valamint egy pár, a 24 fedőrétegre erősített, különálló, horgos rögzítőanyagból készült 748 második csatlakozó alkatrészből áll. A 7. ábrán látható megvalósítás esetében a 26 hátlapot előnyösen egy 701 polietilénfólia és egy 702 nemszövött rétegből készült rétegelt szövedékből állítjuk elő. A 701 polietilénfólia előnyösen a 28 abszorbens mag 100 ruházati felszínével szomszédos (azaz a 28 abszorbens mag és a 702 nemszövött réteg között van) úgy, hogy a 702 nemszövött réteg képezi a 720 pelenka 52 külső felszínét. A 26 hátlapnak ez a 702 nemszövött rétege szerepel 746 első csatlakozó alkatrészként a 748 második csatlakozó alkatrészek horgos rögzítőanyaga számára. A 748 második csatlakozó alkatrészek hasonlók az 1. ábrával kapcsolatban leírt első csatlakozó alkatrészhez. A 748 második csatlakozó alkatrészek úgy vannak elhelyezve, hogy hosszirányban kövessék az 56 első derékrész 34 rugalmasított övrészét. Továbbá a 748 második csatlakozó alkatrész előnyösen a 720 pelenka 62 külső (hosszanti) széle és a 88 füles hajtókákon lévő 90 rugalmas oldallapelemek között helyezkedik el úgy, hogy a 30 rugalmasított oldallapok nyújthatósága nincs korlátozva. Anélkül, hogy bármilyen elmélettel igazolni kívánnánk, a 7. ábra pelenkamegvalósítása a 30 rugalmasított oldallapok teljes használatát biztosítja. A 748 második csatlakozó alkatrészek elhelyezése biztosítja, hogy a 30 rugalmasított oldallapok képesek lesznek megnyúlni egészen a rugalmasított övrész teljes előfeszítettségéig.

E megvalósítás további előnyének tartjuk a pelenka használhatóságát. Ez a megvalósítás lehetővé teszi a használó számára a 94 fülrész bárhová történő ragasztását a 44 ráfekvőelemen a 748 második csatlakozó alkatrész horgos rögzítőanyagával, amely úgy kapcsolódik az 746 első csatlakozó alkatrészhez, hogy nem igényli a horgonyzónák meghatározott oldalirányú elhelyezését.

A találmány oltalmi köre kiterjed az abszorbens cikknek a leírás alapján a szakember számára kézenfekvő megvalósításaira és kiviteli alakjaira is.

Claims (30)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Abszorbens cikk, amelynek külső szélei, végszélei, első derékrésze, az első derékrésszel szemben álló második derékrésze, külső felszíne és belső felszíne vannak, és az abszorbens cikk tartalmaz külső borítórétegből és oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tároló alapegységet, az abszorbens mag derékélének egy része mentén és attól hosszirányban kifelé irányulóan elrendezett, az első derékrészben elhelyezkedő rugalmasított övrészt, amely rugalmasított övrész legalább oldalirányban rugalmasan nyújthatóan van kialakítva, azzal jellemezve, hogy az abszorbens cikken egy kettős feszítő-rögzítő rendszer (36, 736) van elhelyezve, amely kettős feszítő-rögzítő rendszer áll:

   (i) az abszorbens cikk oldalzáródását az első derékrész (56) és a második derékrész (58) átfedő helyzetben való megtartásával biztosító, az abszorbens cikk kerülete mentén oldalirányú feszültséget fenntartó, és ezáltal azt a viselő testén rögzítő elsődleges rögzítőrendszerből (38), amely tartalmaz (a) a második derékrészen (58) a hosszanti élek mellett elhelyezkedő biztosítóelemet (42); és

   HU 219 002 Β (b) az első derékrészen (56) elhelyezkedő, a biztosítóelemmel (42) összekapcsolható, legalább egy ráfekvőelemet (44, 544); és (ii) az abszorbens cikknek egy változtatható helyzetű, akaratlanul aktiválódó derékzáródását létrehozó, legalább a rugalmasított övrész (34, 534, 634) egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó, derékon záródó rendszerből (40, 740), amely tartalmaz (a) az első derékrészen (56) elhelyezett, a rugalmasított övrész (34, 534,634) hosszirányában elrendezett, legalább egy első csatlakozó alkatrészt (46, 746), és (b) a második derékrészen (58) elhelyezett, az első csatlakozó alkatrésszel (46, 746) az elsődleges záródás létrejöttekor a második derékrésznek (58) az első derékrészt (56) átfedő, az első csatlakozó alkatrésszel (46, 746) legalább két, a rugalmasított övrész (34, 534, 634) mellett hosszirányban elhelyezkedő, legalább egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó horgonyzónán (122) át kapcsolódó, legalább egy második csatlakozó alkatrészt (48, 748).
2. 2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a tároló alapegységnek (22) folyadékot áteresztő fedőrétege (24), a fedőréteghez (24) csatlakozó és a külső borítóréteget képező, folyadékot át nem eresztő hátlapja (26) van, és az abszorbens mag (28) a fedőréteg (24) és a hátlap (26) között helyezkedik el.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a derékon záródó rendszernek (40) egy pár első csatlakozó alkatrésze (46) van.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az első csatlakozó alkatrészek (46, 746) oldaltávolsága legalább 25 mm.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az egyik vagy mindegyik első csatlakozó alkatrész (46, 746) a hátlaphoz (26) rögzített.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az egyik vagy mindegyik első csatlakozó alkatrész (46, 746) hosszirányban az elsődleges rögzítőrendszeren (38) kívül helyezkedik el.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az egyik vagy mindegyik első csatlakozó alkatrésznek (46, 746) horgos vagy hurkos rögzítőanyagot tartalmazó mechanikus záróeszköze van és az egyik vagy mindegyik második csatlakozó alkatrésznek (48, 748) hurkos vagy horgos rögzítőanyaga van.
8. 8. A 7. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzaljellemezve, hogy a második csatlakozó alkatrész (48,748) hurkos rögzítőanyaga a hátlapon (26) van és az első csatlakozó alkatrész (46, 746) horgos rögzítőanyaga horgok (120) sorát tartalmazza, amelynek kapaszkodóelemei befelé, az abszorbens cikk hosszirányú középvonala felé irányulnak.
9. 9. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy mindegyik biztosítóelem (42) tartalmaz egy szalagfület (92), amelynek van a hátlapra (26) erősített rögzített része (93), a külső széltől (62) kifelé nyúló és a rögzített részhez (93) csatlakozó fülrésze (94), és a fülrészen (94) van egy első rögzítő alkatrésze (112).
10. 10. A 9. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a szalagfül (92) első rögzítőeszköze (112) a ráfekvőelemre (44, 544) való csatlakoztatásra ragadós csatlakozóréteget (96) tartalmaz, és a ráfekvőelem (44, 544) tartalmaz egy második rögzítő alkatrészt (114).
11. 11. A 10. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a ráfekvőelem (44, 544) a hátlap (26) egy részét foglalja magában vagy a hátlaphoz (26) csatlakozó, különálló rögzítőcsíkja van.
12. 12. A 10. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az első rögzítőeszköz (112) egy első mechanikus rögzítőelemet tartalmaz, és a ráfekvőelem (44, 544) az első mechanikus rögzítőelemmel mechanikusan összekapcsolható második mechanikus rögzítőelemet tartalmazó második rögzítő alkatrészt (114) tartalmaz.
13. 13. A 12. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az első és második rögzítő alkatrész (112, 114) első és második rögzítőeleme horgos vagy hurkos rögzítőanyag.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a második derékrészen (58), az abszorbens mag (28) oldaléléi (82) egy részének mentén és azoktól oldalirányban kifelé elhelyezkedő rugalmasított oldallapokat (30) tartalmaz, és a rugalmasított oldallapok (30) mindegyike legalább oldalirányban rugalmasan nyújtható.
15. 15. A 14. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy mindegyik rugalmasított oldallapnak (30) a második derékrészen (58) az abszorbens mag (28) oldalélé (82) egy része mentén és attól kifelé nyúló füles hajtókája (88) és a füles hajtókához (88) működőképesen csatlakoztatott és rögzített rugalmas oldallapeleme (90) van.
16. 16. A 15. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmas oldallapelem (90) nullafeszültségű, kreppelt laminátum.
17. 17. A 15. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmas oldallapelemnek (90) van egy nullafeszültségű kreppelt laminált része és egy nyújtott lemezrésze, és a rugalmas oldallapelem (90) hossza a füles hajtóka (88) hosszánál kisebb és a végétől hosszirányban befelé oly módon kiteqeszkedő, hogy a rugalmasított oldallapban (30) a fedőlap és a hátlap egy része folyási határukon túl vannak nyújtva; a rugalmasított oldallapban (30) nyújtott lemezt képezve, elosztván a rugalmasított oldallap (30) combi területei szomszédságában keletkező feszültségeket.
18. 18. A 15. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmas oldallapelem (90) a füles hajtókán (88) a fedőréteg (24) és a hátlap (26) között rugalmas összehúzódásra képesen van kialakítva.

    HU 219 002 Β
19. 19. A 14. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmasított oldallapok (30) mindegyikének a tároló alapegységhez (22) csatlakoztatott különálló eleme van.
20. 20. A 15-19. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy mindegyik rugalmas oldallapelemben (90) rugalmas hab van.
21. 21. A 14-20. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzaljellemezve, hogy mindegyik rugalmasított oldallapnak (30) oldalirányban történő feszítéskor hossztengelye mentén eltérő nyújthatósága van.
22. 22. A 21. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmasított oldallap (30) végszéllel (64) szomszédos részének oldalirányú nyújthatósága kisebb, mint a rugalmasított oldallap (30) végszéltől (64) hosszirányban befelé eső részének oldalirányú nyújthatósága.
23. 23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmasított övrész (34, 534, 634) egy része tartalmazza a fedőréteg (24) egy részét, a hátlap (26) egy részét és egy, a fedőréteg (24) és hátlap (26) között elhelyezkedő rugalmas övszalagelemet (76).
24. 24. A 23. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmas övszalagelem (76) hőre zsugorodó, rugalmas anyagot, rugalmas habanyagot vagy rugalmas feszített laminátumot tartalmaz.
25. 25. A 23. vagy 24. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy ablakos rugalmasított övrész kialakításához a rugalmasított övrészt (534) képező hátlap (26) egy része el van távolítva.
26. 26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a horgonyzónák (122) alatt elhelyezkedő, az első csatlakozó alkatrész (46, 746) beállítására és a derékzáródás akaratlan aktiválódási hatékonyságának fokozására szolgáló beállítófoltot (50) tartalmaz.
27. 27. A 26. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az első csatlakozó alkatrész (46, 746) beállításához a beállítófolt (50) a derékzáródás akaratlan aktiválódási hatékonyságának fokozására mindegyik első csatlakozó alkatrész (46, 746) alatt van elhelyezve.
28. 28. A 26. vagy 27. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy mindegyik beállítófolt (50) rugalmas habot tartalmaz.
29. 29. Abszorbens cikk, amelynek külső szélei, végszélei, első derékrésze, az első derékrésszel szemben álló második derékrésze, külső felszíne és belső felszíne vannak, és az abszorbens cikk tartalmaz külső borítórétegből és oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tároló alapegységet, az abszorbens mag derékélétől oldalirányban kifelé irányulóan elrendezett, a második derékrészben elhelyezkedő rugalmasított oldallapokat, amely rugalmasított oldallapok mindegyike oldalirányban rugalmasan nyújtható;

    azzal jellemezve, hogy az abszorbens cikken egy kettős feszítő-rögzítő rendszer (36, 736) van elhelyezve, amely kettős feszítő-rögzítő rendszer áll:

    (i) az abszorbens cikk változtatható helyzetű oldalzáródását az első derékrész (56) és a második derékrész (58) átfedő helyzetben való megtartásával biztosító, az abszorbens cikk kerülete mentén oldalirányú feszültséget fenntartó, és ezáltal azt a viselő testén rögzítő elsődleges rögzítőrendszerből (38), amely tartalmaz (a) a második derékrészen (58) a hosszanti élek mellett elhelyezkedő, első rögzítőeszközt tartalmazó szalagfület (92); és (b) az első derékrészen (56) elhelyezkedő, a szalagfül (92) első rögzítőeszközével összekapcsolható, második rögzítőeszközt tartalmazó, legalább egy ráfekvőelemet (44, 544); és (ii) az abszorbens cikknek egy változtatható helyzetű, akaratlanul aktiválódó derékzáródást biztosító, legalább az övrész egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó/létrehozó, derékon záródó rendszerből (40, 740), amely tartalmaz (a) az első derékrészen (56) elhelyezett, a rugalmasított oldallapok (30) hosszirányába irányulóan elrendezett, egymástól oldaltávval elválasztott, egy pár első csatlakozó alkatrészt (46, 746), és (b) a második derékrészen (58) elhelyezett, az első csatlakozó alkatrészekkel (46, 746) kapcsolódó és azokkal az elsődleges záródás létrejöttekor a második derékrésznek (58) az első derékrészt (56) átfedő, legalább a derékrész egy részében az oldalirányú feszültséget dinamikusan fenntartó, legalább egy második csatlakozó alkatrészt (48, 748).
30. 30. A 29. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a tároló alapegységnek (22) folyadékot áteresztő fedőrétege (24), a fedőréteghez (24) csatlakozó és a külső borítóréteget képező, folyadékot át nem eresztő hátlapja (26) van, és az abszorbens mag (28) a fedőréteg (24) és a hátlap (26) között helyezkedik el.