[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Kapipálvágása

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kapipálvágása (Pavlovce)
Kapipálvágása zászlaja
Kapipálvágása zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1359
PolgármesterJozef Kočiš
Irányítószám094 31
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség797 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Terület17,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 21° 26′ 22″49.025000°N 21.439444°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 21° 26′ 22″49.025000°N 21.439444°E
Kapipálvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapipálvágása témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kapipálvágása (szlovákul: Pavlovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában. Hársalja és Kecerpálvágása tartozik hozzá.

Eperjestől 20 km-re keletre fekszik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PÁLVÁGAS. Pavlovce, Kapi Pálvágas, Keczer Pálvágas, két tót falu Sáros Vármegyében. Kapi Pálvágásnak földes Ura Kapy Uraság, Kéczer Pálvágásnak pedig több Uraságok, ez fekszik Hanusfalvához közel, mellynek filiája, lakosaik katolikusok, határjaik jól termők, vagyonnyaik középszerűek, második osztálybéliek.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vágás (Pál-), Sáros v. tót falu, Hanusfalva fil., 220 kath., 157 evang., 37 zsidó lak.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

1943-ban csatolták hozzá Kecerpálvágását.

1910-ben 222, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 717 lakosából 698 szlovák és 15 cigány volt.

2011-ben 748 lakosából 723 szlovák és 16 cigány.

  • A Szlovák Nemzeti Párt által 2008-ban emelt kettőskereszt a község határában, melynek avatóünnepségén hangzott el Ján Slota pártvezér érzelmileg túlfűtött, magyarságot sértő beszéde.[4]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  4. Az Új Szó 2008. október 5-i lapszáma. [2009. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 7.)

További információk

[forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[forrásszöveg szerkesztése]