Alsóköcsény

	Alsóköcsény (Kučín)
	; Alsóköcsény zászlaja
	; Alsóköcsény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Polgármester	Marcela Baškovská
Irányítószám	094 21 (pošta Nižný Hrabovec)
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	556 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	112 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Terület	4,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 09″, k. h. 21° 44′ 48″48.869167°N 21.746667°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 09″, k. h. 21° 44′ 48″48.869167°N 21.746667°E
	Alsóköcsény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóköcsény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóköcsény (1899-ig Kucsin, szlovákul Kučín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

Varannótól 7 km-re délkeletre, az Ondava bal partján fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUCSIN. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Lasztóczy, és Kiszely Uraságok, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Hrabócz, és Klarányhoz fél fertálynyira. Határja 3 nyomásbéli, földgye hegyes, völgyes, gabonát, búzát leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán, és Galszécsen.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kucsin, Zemplén vmegyében, tót falu, A.-Körtvélyes fil. 201 r. kath., 3 evang., 35 zsidó lak. 294 h. szántófölddel. F. u. Szentléleky, Bálpataky, Orosz, Kárász. Ut. p. N.-Mihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsóköcsény, azelőtt Kucsiny. Ondavamenti tót kisközség. Van 50 háza és 288, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Postája Alsógyertyán, távírója és vasúti állomása Őrmező. A Bothfiak és osztályos atyafiaik ősi birtoka. 1428-ban már a Tussai Bódfi családot iktatják birtokába, de ez időtájt a Fekete családnak is van benne része. 1520-ban Hosszúmezey Györgyöt, 1562-ben Zay Ferenczet, 1570-ben Thury Jánost és Perselyi Miklóst, 1582-ben Szent-Ivány Györgyöt, Plagay Ambrust s 1787-ben Malikóczy Miklóst és Gábort vezetik be egyes részeibe. 1570-ben Kucsin alias Kunar néven találjuk feljegyezve. Az 1598-iki összeírás Tussay Albertet, Istvánt és Miklóst, Hosszúmezey Annát, Körtvélyesy Jánost és Zsigmondot, Szent-Lászlay Mihályt és Duka Pétert említi birtokosaiként. 1773-ban Borsy Kata, Fáy Antal, Szent-Léleky Ferencz és Kiszely Mihály az urai, azután a Bálpataky, Orosz, Borhy, Kárász, Fáy és Lasztóczy családok. Most nincs nagyobb birtokosa. Van itt egy régi úrilak, melyet még a Zákány család építtetett. Az itteni róm. kath. templomot 1850 körül építették.”^[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 261, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 315 szlovák lakosa volt.

2011-ben 514 lakosából 445 szlovák és 59 roma.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)