Giglóc

	Giglóc (Giglovce)
	; Giglóc zászlaja
	; Giglóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1408
Polgármester	Zuzana Bochová
Irányítószám	094 05
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	146 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	149 m
Terület	4,03 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 43′ 50″49.000000°N 21.730556°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 21° 43′ 50″49.000000°N 21.730556°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Giglóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Giglóc (szlovákul: Giglovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Varannótól 22 km-re északkeletre, a Kisdomásai- és a Nagydomásai-víztározó, valamint az Olyka-patak háromszögében fekszik.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GIGLOCZ. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Holcsikócz, és Jeszenócz között, dombos határja három nyomásbéli, gabonát, árpát, és zabot terem, erdője van, szőleje nints, piatza Varannón.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Giglócz, tót falu, Zemplén vármegyében, N. Domasa fil. 168 római 30 g. kath., 7 zsidó lak. 379 h. szántófölddel. F. u. gr. Sztáray, Beöthy. Ut. p. Nagymihály.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Giglócz, tót kisközség, a hol mindössze 18 ház van. Lakosainak száma 146, kik vallásukra nézve római katholikusok. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. A sztropkói uradalom tartozéka volt. Hajdan Gygulócz alakban is írták a nevét. A XVI. század vége felé Rákóczy Ferencznek és Krucsay Bálintnak voltak itt részbirtokaik. Később a Jekelfalussyak, majd a Sztáray grófok és a Beőthyek, valamint a Van Dernáth és a Csáky grófok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-iki pestis itt is szedte áldozatait. A faluban nincs templom.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 172 szlovák lakosa volt.

2011-ben 153 lakosából 148 szlovák.

2017	136
2021	146

Nevezetességei

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1923-ban épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)