[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Kalotadámos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kalotadámos (Domoșu)
Kalotadámos református temploma
Kalotadámos református temploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKalotaszentkirály
Rangfalu
KözségközpontKalotaszentkirály
Irányítószám407518
SIRUTA-kód59470
Népesség
Népesség198 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság165 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 49′ 54″, k. h. 23° 01′ 24″46.831705°N 23.023248°EKoordináták: é. sz. 46° 49′ 54″, k. h. 23° 01′ 24″46.831705°N 23.023248°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalotadámos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kalotadámos (románul Domoșu) falu a Romániában Kolozs megyében, Bánffyhunyadtól 5 km-re délre, dombok között.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Első írásos említése 1408-ból származik, akkor villa Damus néven, majd 1451-ben Possessio Damos, 1473-ban Damas, 1508-ban Damws néven említik. Elnevezése: Danus (1839, 1850, 1863), Damos, Dámos (1880-1900), Damoș, Domoș (1920).

Lakossága

[szerkesztés]

1850-ben 266 főből 188 magyar, 1992-re 245 főből 201 fő magyar. Magyar lakossága a reformáció óta református (1850-ben 2 fő római katolikus). A románok 1850-ben és napjainkban is ortodox hitűek, 6 baptista is van 1992-ben.

Története

[szerkesztés]

A honfoglalás óta királyi birtok, a 14. században Sebesvár urának a tulajdona. 1435-ben Luxemburgi Zsigmond király a sebesvári királyi birtokot a Tomaj nemzetségből származó losonczi Bánffy család tulajdonába adta, akik az első világháborút követő földreformig Kalotaszeg legjelentősebb világi birtokosai voltak. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

Látnivaló

[szerkesztés]

Fazsindellyel fedett református temploma a 13. század végén épült. Gótikus szentélye 14. századi. 1701-ben általános javítást végeznek és akkori fatornyát kőtoronyra cserélik, ebből az időből származik a templom első okleveles említése és festett szószéke, melynek hangvetőjét, karzat kazettákkal együtt a segesvári Felvinci mester készítette. Úrasztalát és állatábrázolásokban gazdag festett mennyezetét Umling Lőrinc készítette 1746-ban, illetve 1753-ban és 1774-ben. Az orgona ismeretlen mester munkája 1813-ból, a csodálatos kilátást nyújtó harangtoronyban található harang 1872-ben a kolozsvári Andrásovszky János műhelyében készült.

Források

[szerkesztés]
  • Várady Péter–Borbély Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
  • Horváth Zoltán György–Gondod Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
  • http://varga.adatbank.transindex.ro/

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]