Timár

Ez a szócikk Timár településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tímár.

Timár
Timár címere Timár zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nyíregyházi
Jogállás	község
Polgármester	Rabatin Ildikó (független)[1]
Irányítószám	4466
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1164 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	59,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 10′, k. h. 21° 28′48.166666666667, 21.46666666666748.166667°N 21.466667°EKoordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 21° 28′48.166666666667, 21.46666666666748.166667°N 21.466667°E
Timár Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Timár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Timár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Timár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

A vármegye nyugati részén helyezkedik el, közvetlenül a Tisza mellett. A község lakott területe a folyó bal parti oldalán fekszik, de közigazgatási területének közel 5 négyzetkilométernyi, lakatlan – leginkább mezőgazdasági hasznosítású – része a Tisza jobb partjára esik.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Zalkod, északkelet felől Szabolcs, kelet-északkelet felől Balsa, dél felől Rakamaz, délnyugat felől Tokaj, nyugat felől pedig Bodrogkeresztúr. [A felsoroltak közül Zalkoddal és Bodrogkeresztúrral nincs közúti kapcsolata, Balsával és Tokajjal is csak Szabolcson, illetve Rakamazon keresztül.]

A vízi utat leszámítva csak közúton érhető el, Rakamaz vagy Szabolcs érintésével, a 3821-es úton.

A település nevét már 1067-ben mint a szabolcsi várhoz tartozó birtokot említi oklevél, és a várat kiszolgáló tímárok lakhelyét. nevét ekkor még Vense alakban írták. Későbbi neve is bizonyára egykori lakóinak tímár foglalkozásából ered.

A falu a tatárjárás alatt valószínűleg elpusztult, mert 1245-ben már csak pusztának nevezik. IV. Béla király a tatárjárás után a Gutkeled nemzetségből származó István comesnek adta. 1347-ben földesurai a Báthoriak voltak, majd Bethlen István erdélyi fejedelem, később a Rákócziak, II. Rákóczi György, és II. Rákóczi Ferenc birtoka lett, egészen a Szatmári békéig, és az Ecsedi uradalom része volt.

A Szatmári béke után a kincstáré lett, mely az 1700-as évek vége felé római katolikus, és görögkatolikus ruszin telepesekkel népesítette be az akkorra már lényegében újra elpusztult falut.

1800-ban egy nagy tűzvészben a falu majdnem teljesen leégett, de hamarosan újraépült.

A település kincstár tulajdonában maradt egészen 1848-ig, a jobbágyfelszabadításig.

Régi helynevei közül a 20. század elején jegyezték fel: Luka-hát, Péterke-oldal, Godolya, Aranyos, Sváb-út, Csorka, Megyesi-dűlő, Dányi dülő, Bika rét, Butyka part, Miadon part, Mogyorós, Nagy tó, Kistisza, Bagoly-szeg és Vaskapu homok nevét.

Tímár határába olvadt, mára már eltűnt település volt: Erkete (Erekcse), amelyet egy 15. századi oklevél említ mint Tímárral szomszédos települést, de a Dl. 1367. évi oklevele Vécse nevű települést is említ Tímár szomszédjaként.

• 1990–1994: Weisz Géza (független)^[3]
• 1994–1998: Türk János (független)^[4]
• 1998–2002: Türk János (független)^[5]
• 2002–2006: Türk János (független)^[6]
• 2006–2010: Türk János (független)^[7]
• 2010–2014: Türk János (független)^[8]
• 2014–2019: Türk János (független)^[9]
• 2019–2024: Rabatin Ildikó (független)^[10]
• 2024– : Rabatin Ildikó (független)^[1]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,7% románnak, 2,1% ruszinnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 7,3%, görögkatolikus 43%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 2,8% (13,4% nem válaszolt).^[12]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% cigánynak, 2,8% ruszinnak, 0,5% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% németnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,7% volt római katolikus, 5,5% református, 33% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 10,5% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).^[13]

• Görögkatolikus templom – 1795-ben épült.

A községben működik a Szabolcsvezér Általános Iskola, mely a Szabadság út 57. szám alatt található.

• Vasvári Pál keresztapja, Lupess István, 1821-ig a dorogi esperességbe tagolódó Timár község parókusa is beírta nevét a magyar művelődéstörténetbe: Aranyszájú Szent János liturgiájának első teljes fordítása az ő másolatában őrződött meg.
• Csisztu Mihály
• Sója Miklós
• Zajácz András

• Leleszi Országos llt.
• Anjou Okmánytár
• Diplomatikai levéltár
• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye
• Hajdudorogi Főesperesi Levéltár

• Timár az utazom.com honlapján