Menyhal

A menyhal a folyótorkolatok és lagúnák brakkvízeinek, a kevésbé szennyezett szakaszokon főleg hidegvízű folyóknak és tavaknak (az Alpokban 1200 méter felett is) lakója. Magyarországon a folyóvizek többségéből ismert, így a Duna, a Rába, a Marcal, az Ipoly, a Dráva, a Mura, a Kerka, a Tisza, a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Bodrog, a Keleti-főcsatorna, a Nyugati-főcsatorna, a Sajó, a Bódva, a Hernád, a Hármas-Körös, a Kettős-Körös, a Sebes-Körös, a Maros folyókban egyaránt megtalálható és nagyobb tavakban a Balatonban és a Fertő tóban is előfordul.^[6]

Fő tartózkodási helye az alámosott partok, vízben lévő gyökerek és ágak között, mélyvizekben a zúgók alatt. A Lotidae családjának egyetlen édesvízi képviselője, 3 alfaja került leírásra, az Észak-Amerikában és Nyugat-Szibériában őshonos Lota lota leptura (Hubbs-Schultz, 1941), a Kelet- és Észak-Amerikában honos Lota lota maculosa (LeSueur, 1817) és az Eurázsiában élő Lota lota lota.^[7]

 

A hal teste megnyúlt, henger alakú, hátul oldalról lapított, feje széles és lapos. Szájnyílása széles, alsó, középállású, állkapcsai kicsi, hegyes, kefeszerűen elrendezett fogakkal vannak ellátva. Állán hosszú bajuszszál található. Az orrnyílásoknál 2 nagyon rövid tapogatószál van. Kerekded pikkelyei apróak és vékonyak. Oldalvonala nem teljes. Két hátúszója van az első hátúszója 9-16, a második 67-85 sugarú, olyan hosszú, mint a farok alatti úszó (65-78 sugarú), has úszói torokállásúak, farok úszója lekerekített. Háta barna, olajsárgás vagy zöldes, sötétebb, jelentéktelen márványozással, az oldalak világosabbak, sárgásak és a hasa fehéres. Az állkapcsát és ekecsontját kefefogazat nőtte be. Testhossza 30-60 centiméter, legfeljebb 152 centiméter.^[8][9][10] Az eddig kifogott legnagyobb példány tömege 34 kilogramm volt.

 

A menyhal fenékhal, szürkületkor és éjszaka tevékeny. Hidegkedvelő hal, főként 10-13 °C-nál hidegebb vízben aktív. A téli és tavaszi időszakban intenzíven táplálkozik, a felesleges tápanyagokat pedig jól fejlett májában raktározza el.^[11] A nyári, melegebb vízben viselkedése megváltozik, de továbbra is felvesz élelmet.^[12] Ilyenkor növekedése lelassul, de továbbra is folyamatos - emiatt pikkelyein nem keletkeznek évgyűrűk, csupán világosabb és sötétebb sávok.

Ragadozó hal: a fiatalok tápláléka apró talajlakók, később halikra és ivadék is. A magyar vizekben táplálékának jelentős részét képezi a bolharák (Gammarus sp.) és a vele gyakran azonos helyen élő gébfajok.^[12] Ősszel a víz lehűlésével kezdenek megélénkülni a menyhalak, és az éjszakai életmódra berendezkedett halak ilyenkor akár egész nap aktívak.^[8][9]

Magyarországon legfeljebb húsz évig él, alaszkai alfaja viszont huszonöt éves kort is elérhet.^[13]

Páros ívó, november és március között kezdődik a párzási időszaka, ehhez az ideális vízhőmérséklet 2-5 Celsius-fok. Ikrás példányai 5-20 perces pihenési időközökkel, több részletben bocsátanak ki 300 ezer - 1 millió ikrát. A körülbelül 1 milliméter átmérőjű ikrán (a nőstény testkilogrammjaként 1 millió) nagy olajcsepp van, szabadon sodródik a vízben (lásd a képet). A 6-10 hét után kikelő lárvák 3–4 mm hosszúak. A lárvák kezdetben a vízben lebegnek, a kelést követő 12-15. napon kezdik meg az önálló táplálkozást, és később a fiatal halak kövek alatt rejtőznek.^[8]

A menyhal gazdasági jelentősége nálunk kicsi, hiszen aktív időszaka alatt nem folyik intenzív halászat. Horgászatáról még a tapasztaltabb horgászok sem tudnak sokat, hiszen nagyon kevesen horgásznak kimondottan erre a halfajra. Ennek fő oka az, hogy kevesen vannak azok a horgászok, akik téli estéken akár mínusz tíz fokban is kiülnek a partra, de aki megteszi, egy kis szerencsével akár szép számú zsákmányra is szert tehet, mivel ezek a halak csapatban járnak.^[9][10]

Életmódja alapján a vízfenéken mozog, íváskor tömegesen megy a megszokott ívóhelyre, így akkor jó eséllyel lehet több egyedet is zsákmányolni. Horgászata 2014. január 1-től méretkorlátozás alá esik.^[14] Tilos kifogni és megtartani a 25 cm alatti példányait, és naponta legfeljebb 10 kilogrammnyi tartható meg.^[10][15] Magyarországon a Magyar Horgászban közölt eddigi magyar horgászrekord szerint 3,56 kilogramm volt a legnehezebb kifogott példánya.^[16]

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
• A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
• American Burbot Lota lota (Linnaeus, 1758). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
• Lota lota Burbot (angol nyelven). rook.org. [2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 21.)
• Lota lota burbot (Also: ellpout) (angol nyelven). ADW Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2010. október 13.)