[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Zlatar Bistrica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zlatar Bistrica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKrapina-Zagorje
KözségZlatar Bistrica
Jogállásfalu
PolgármesterŽarko Miholić
Irányítószám49247
Körzethívószám(+385) 049
Népesség
Teljes népesség2308 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 03′ 36″, k. h. 16° 04′ 12″46.060000°N 16.070000°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 36″, k. h. 16° 04′ 12″46.060000°N 16.070000°E
Zlatar Bistrica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zlatar Bistrica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zlatar Bistrica falu és község Horvátországban, Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Ervenik Zlatarski, Lipovec, Lovrečan, Opasanjek és Veleškovec települések tartoznak hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágrábtól 30 km-re északkeletre a Horvát Zagorje közepén a Korpona partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai Zlatar Bistrica helyén 1912-ig három kis falu, Gornji Brestovec, Donji Brestovec és Grančari álltak. Ezeknek 1857-ben 347, 1910-ben 876 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. Amikor a Varasd és Zágráb közötti vasúti pálya 1911-ben megépült Zlatar és Máriabeszterce között is építettek egy vasútállomást, melyet a két szomszédos település nevéből Zlatar Bistricának neveztek el. A mai település tulajdonképpen a vasútállomás körül épült ki. Első iskolája 1927-ben egy családi házban nyílt meg. Amikor a lakosság száma meghaladta a kétezer főt, megalapították a községet. 1962-től Zlatar Bistrica Horvátország legnagyobb községe lett több mint 33 000 lakossal, mely magában foglalta a mai Budinščina, Hraščina, Konjščina, Lobor, Mihovljan, Zlatar és Zlatar Bistrica községek területét. 1991-ben a községeket újraszervezték, ekkor alakult ki a mai közigazgatás szerkezete. Plébániáját 1994-ben alapították.

2001-ben a községnek összesen 2830, a falunak magának 1592 lakosa volt. Ma több kis és közepes vállalkozás mellett egy nagyobb vállalat is működik a településen. Fa és húsfeldolgozás, elektronikai gépgyártás folyik itt. A kulturális élet legnagyobb képviselője a „Kaj” kulturális egyesület.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.