Velika Erpenja
Velika Erpenja | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Krapina-Zagorje |
Község | Veliko Trgovišće |
Jogállás | falu |
Polgármester | Zdravko Vutmej |
Irányítószám | 49214 |
Körzethívószám | (+385) 049 |
Népesség | |
Teljes népesség | 83 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 278 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 03′ 58″, k. h. 15° 48′ 22″46.066000°N 15.806000°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 58″, k. h. 15° 48′ 22″46.066000°N 15.806000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Velika Erpenja falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Veliko Trgovišćéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 32 km-re északra, községközpontjától 8 km-re északnyugatra Horvát Zagorje területén és a megye délnyugati részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település nevének érdekessége, hogy az a magyar "eper" főnévből származik, horvát torzítással és helynévraggal. Horvátul ugyanis valójában "Veliki Jagodnjak" lenne az eper horvát neve alapján. A Háromkirályok tiszteletére szentelt temploma 1650-ben épült és építése idején a jezeroi plébánia filiája volt. Építtetője egyben kegyura gróf Erdődy Miklós az uradalom birtokosa volt. 1789-ben Maksimilijan Vrhovac püspök a zágrábi püspökség területén 104 új plébániát alapított, köztük a veliko eprenjai plébániát is. Plébánosa 1790. február 2-án már el is foglalta új állomáshelyét. A régi fából épített plébánia 1796-ban épült. A 19. század elején lebontották a templom régi fa harangtornyát és újat építettek helyette, melyet rézlemezekkel fedtek be. Ugyanebben az időben készült el az új tetőszerkezet és a kórus is, a sekrestye felett pedig oratóriumot építettek. 1804-ben a hívek adományából elkészült a templom főoltárképe, a ma is látható oltárképet Ivan Bayer festette és a plébánia 1847-ben vásárolta. Orgonáját szintén 1847-ben vásárolták, Petar Rumpell jlubljanai műhelyében készült nyolc regiszterrel. A szentélyt 1848 júliusában Ivan Decorlij Štajerac festette ki. A temetőt 1846-ban létesítették, addig a hívek közvetlenül a templom köré temetkeztek. Mára a templom mellett csak három sír maradt, köztük a horvát himnusz költője édesanyjának a sírja.
A településnek 1857-ben 224, 1910-ben 275 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Klanjeci járásához tartozott. 2001-ben 120 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Háromkirályok tiszteletére szentelt temploma[2] 1650-ben épült barokk stílusban. Főoltára fából készült, felső részén látható a fára festett oltárkép. A templomnak ezen kívül még három oltára van. A Mária Szeplőtelen Szíve oltáron a Szűzanya szobra áll karján a kis Jézussal. A másik két oltárnak festett oltárképe van, Xavéri Szent Ferenc és Szent Izidor tiszteletére vannak szentelve. A templomnak értékes faragott fa padsora van, melyet a kulturális minisztérium védetté nyilvánított.
- A templom mellett található Justina Mihanović Petropoljskának, Antun Mihanović a horvát himnusz költője édesanyjának a sírja, rajta Ivo Kerdić "Horvát anya" című szobrával.
- A templom közelében áll a régi iskola 1842-ben létesített épülete, a legrégibb iskolaépület ezen a vidéken.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2497.