Vedovica
| Vedovica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 66 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 31,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,08 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 16° 23′ 17″44.948300°N 16.388100°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 54″, k. h. 16° 23′ 17″44.948300°N 16.388100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vedovica (szerbül: Ведовица), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 99 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délre, a Japra-folyótól nyugatra elterülő erdős-ligetes dombvidéken, 180 - 330 méteres tengerszint feletti magasságban található. Határán, amely a Novska planina és Podgrmeč lejtőin húzódik átfolyik a Vedovački-patak. Több, kis településrészből áll: Blagojevići, Karani, Marčete, Oljače és Rađenovići.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 57 | 66 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 57 | 66 |
Története
[szerkesztés]A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A helyi legenda szerint az első lakosok Dalmácián és Likán keresztül a 17. és 18. században Ó-Szerbiából és Hercegovinából érkeztek. Először a Blagojević, Drobac és Karan, majd a 18. század végén a Glištra, Mandić és Rađenović családok jöttek ide.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként Vedovicának (Vodovica) 11 háztartása és 81 lakosa volt, ennyi ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Novi község részeként 11 házat és 112 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 11 háza és 103 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A SUBNOR adatai szerint a második világháborúban kilenc helyi NOVJ-harcos és öt civil vesztette életét, a több helyen elesettek és elhunytak emlékműve Velika Rujiškán található.[3] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Az 1992-1995-ös boszniai háború során egy helyi VRS-katona vesztette életét. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik. A tanulók Mala Novska Rujiška faluba és Novi Gradba járnak iskolába. A falu 1972-ben kapott villanyt, telefont és helyi vízellátás biztosítására 2012-ben kezdődtek meg a munkálatok. A faluban két temető és egy templom található.[3]
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma. A vedovicai Illés próféta templom egy 1881-ben épült faházas templom helyén épült. Az új templom alapját 1938. augusztus 6-án, a templomot 1939. július 4-én szentelték fel. A felújított templomot 2009. szeptember 26-án szentelte fel újra Jefrem (Milutinović) Banja Luka ortodox püspöke.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b c d Енциклопедија Републике Српске. 2, В-Г. Лакташи: Академија наука и умјетности Републике Српске, 59. o. (2018). ISBN 978-99976-42-04-2
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 174. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 108. o.
- ↑ Енциклопедија Републике Српске. 2, В-Г. Лакташи: Академија наука и умјетности Републике Српске, 60. o. (2018). ISBN 978-99976-42-04-2
További információk
[szerkesztés]
