Suhača (Novi Grad)
| Suhača | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 730 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 45,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 48″, k. h. 16° 26′ 18″44.980000°N 16.438300°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 48″, k. h. 16° 26′ 18″44.980000°N 16.438300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Suhača (szerbül: Сухача), muszlim falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 63, közúton 86 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 16 km-re délkeletre, a Japra partján, 130 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. A Japra mellett legjelentősebb vizei a Velika és Mala Suhačica, a Velića és Zecev-patakok.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 5 | 6 |
| Bosnyák | 1080 | 722 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 2 |
| Összesen | 1087 | 730 |
Története
[szerkesztés]A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként a faluban 61 háztartást és 415 muszlim lakost számláltak.[4] 1910-ben Novi község részeként a faluban 112 házat, 493 muszlim és 15 ortodox szerb lakost találtak.[5].A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 101 háza és 542 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A boszniai szerb erők 1992 májusában kezdték ágyúzni a Japra völgyében fekvő muszlim falvakat, köztük Suhačát, majd lakóit felszólították, hogy adják át fegyvereiket. 1992. június 9-én a szerbek bevonultak a falvakba, a muszlim lakosságot pedig menekülésre kényszerítették. Kifelé menet mindent elvettek a boszniai muszlimoktól, a magukkal hozott értékeket is. A házaikat kifosztották. A falu két mecsetét felgyújtották. A hadművelet során boszniai szerb katonák legalább tíz boszniai muszlimot megöltek.[7] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 174. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
- ↑ Tužilac protiv Radoslava Brđanina - Međunarodni sud za krivično gonjenje osoba odgovornih za teška kršenja međunarodnog humanitarnog prava počinjena na teritoriji bivše Jugoslavije od 1991. godine. ratnizlocin.detektor.ba . (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.) 202 – 224. o.
További információk
[szerkesztés]
