Vas(II)-klorid

Vas(II)-klorid
A vas(II)-klorid kristályszerkezete
IUPAC-név	Vas(II)-klorid
Más nevek	Ferro-klorid, Rokühnit (dihidrát)
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7758-94-3 (vízmentes) 13478-10-9 (tetrahidrát)
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	FeCl2
Moláris tömeg	126,751 g/mol (vízmentes) 198,8102 g/mol (tetrahidrát)
Megjelenés	vízmentes: barna (?) tetrahidrát: halványzöld
Sűrűség	3,126 g·cm–3 (vízmentes)[1] 1,93 g·cm–3 (tetrahidrát)[2]
Olvadáspont	677 °C[1] 105–110 °C (leadja a kristályvizét)[2]
Forráspont	1026 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	64,4 g/100 ml (10 °C) 105,7 g/100 mL (100 °C)
Oldhatóság (THF)	oldható
Oldhatóság (etanol)	100 g/100 ml
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	Monoklin
Koordinációs geometria	oktaéderes a vasatomnál
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok	R22-R38-R41 [1]
S mondatok	S26-S39 [1]
LD50	450 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos anion	Kobalt(II)-klorid Mangán(II)-klorid Réz(II)-klorid
Rokon vegyületek	Vas(III)-klorid Vas(II)-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vas(II)-klorid a vas klórral alkotott vegyülete, kloridja. A vízmentes vas(II)-klorid színtelen, apró kristályokból áll, képlete FeCl₂. Az oldhatósága vízben nagyon jó, 100 g vízben 20 °C-on 68,5 g oldódik fel. Jól oldódik alkoholban is, de éterben kevésbé. Vizes oldatából a tetrahidrátja (FeCl₂·4 H₂O) kristályosodik ki, ami zöld színű kristályokból áll. Higroszkópos, íze fanyar. A vegyület vizes oldata zöld színű.

A vegyület vizes oldata levegőn állva lassan bázisos vas(III)-kloriddá (FeOCl) oxidálódik. A szilárd vas(II)-klorid is oxidálódik levegőn állva, megbarnul. Oxidálódik klór és jód hatására is. A hidrogén magasabb hőmérsékleten vassá redukálja. Magasabb hőmérsékleten redukálják a vasnál pozitívabb fémek is. Szobahőmérsékleten nagy mennyiségű ammóniát képes elnyelni, a folyamat során hexaammin (Fe(NH₃)₆Cl₂) keletkezik. Vas(III)-kloriddá oxidálódik híg salétromsav-sósav elegy, hidrogén-peroxid, kálium-permanganát és kálium-dikromát hatására. A kén-dioxid is vas(III)-kloriddá oxidálja savas közegben, közben kén válik ki.

${\displaystyle \mathrm {4\ FeCl_{2}+SO_{2}+4\ HCl\rightarrow 4\ FeCl_{3}+S+2\ H_{2}O} }$

A könnyű oxidálhatósága miatt erős redukálószer. A salétromsavat (illetve sóit, a nitrátokat) savas kémhatású közegben például nitrogén-monoxiddá redukálja.

${\displaystyle \mathrm {HNO_{3}+3\ FeCl_{2}+3\ HCl\rightarrow 3\ FeCl_{3}+NO+2\ H_{2}O} }$

Kettős sókat képez alkálifémek kloridjaival. Vizes oldatából kálium-hidroxid hatására piszkoszöld, vörösvérlúgsó hatására kék csapadék válik le.

A természetben a dihidrátja (FeCl₂ · 2 H₂O) rokühnit ásványként található meg.^[3]

Vaspor sósavban való oldásával állítják elő. A vasat fölöslegben alkalmazzák. A keletkező oldatot a levegő kizárásával párolják be.

${\displaystyle \mathrm {Fe+2\ HCl\rightarrow FeCl_{2}+H_{2}} }$

Közbülső terméke a vas(III)-klorid előállításának. Felhasználják kelmefestéskor is, illetve a gyógyászatban vastinktúrát készítenek belőle, amit vérszegénység ellen adagolnak.

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia