[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Vámosladány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vámosladány (Mýtne Ludany)
Kultúrház
Kultúrház
Vámosladány zászlaja
Vámosladány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1075
PolgármesterŠtefan Mojzeš
Irányítószám935 56
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség980 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület17,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′, k. h. 18° 40′48.166667°N 18.666667°EKoordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 18° 40′48.166667°N 18.666667°E
Vámosladány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosladány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vámosladány (szlovákul Mýtne Ludany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában terül el.

Fekvése

[szerkesztés]

Lévától 10 km-re délkeletre, a Perec patak partján fekszik. Dobogó tartozik hozzá.

Élővilága

[szerkesztés]

Vámosladányban hosszabb ideje van tudomásunk gólyafészekről. 2011-ben három, 2012-ben két fiókát számoltak össze az egyik, 2023-ban 4 fiókát a másik fészekben.[2]

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az i. e. 2. században is éltek emberek.

Első írásos említése a garamszentbenedeki bencés apátság 1075-ben kelt alapítólevelében található „Villa Ludany" néven. Ludányt az 1209-ben kibocsátott pápai oklevélben is említik. 1388-tól a lévai váruradalom része, a középkorban vámszedőhely volt, vámszedési és piactartási joggal rendelkezett. 1536-ban 22 adózó portával rendelkezett; a faluban egy szabad, valamint cipész és kereskedő is élt. 1601-ben 67 háza volt. 1663-ban a török az egész falut elpusztította. 1715-ben 23 adózója és egy szabadja volt, továbbá malom és kocsma is található a településen. 1828-ban 102 házában 644 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Ladány, (Ludányi), magyar falu, Bars vmegyében, Hont vmegye szélén: 207 kath., 499 ref., 10 evang. lak., kath. és ref. anyaszentegyházakkal. Rétje, legelője bőséggel. Dohányt termeszt. F. u. h. Eszterházy. Lévához 1 óra."[3]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Vámosladány, Léva alatt fekvő magyar kisközség, 1323, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Ez is egyike a vármegye legrégibb községeinek, a mennyiben a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében szerepel. E község azonban nem került az esztergomi káptalan birtokába, hanem lévai várbirtok lett. Nevével hol Lodán, hol pedig Ludán alakban találkozunk. A mult század végén, a mikor az Eszterházyak voltak az urai, nagy marhatenyésztése volt. Most a Schöeller családnak van itt nagyobb birtoka. Kath. temploma ősrégi és 1332-ben már fennáll, de 1494-ben átalakították és 1733-ban újították meg. A református templom 1854-ben épült. Ide tartozik Dobogó puszta is. Postája van, távirója és vasúti állomása Léva."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

A háború után magyar lakosságának nagy részét kitelepítették. 1947-ben és 1948-ban magyarországi szlovákok települtek a községbe.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 1260 lakosából 1170 magyar és 39 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1251 lakosából 1218 magyar és 33 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 1323-an lakják, ebből 1303 magyar és 17 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 1279 lakosából 1255 magyar és 24 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1295-en lakják, ebből 1222 magyar és 56 csehszlovák.

1930-ban 1392 lakosából 1181 magyar és 186 csehszlovák volt.

1941-ben 1332 lakosából 1311 magyar és 17 szlovák.

1991-ben 948-an lakják, ebből 506 magyar és 434 szlovák.

2001-ben 897 lakosából 481 szlovák és 410 magyar volt.

2011-ben 973 lakosából 590 szlovák és 360 magyar volt.

2021-ben 980 lakosából 657 (+11) szlovák, 240 (+29) magyar, 1 (+4) cigány, 4 (+2) egyéb és 78 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]

Látnivalói

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.
  5. ↑ ma7.sk
  6. ↑ [1]

Források

[szerkesztés]
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 187-188.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Mýtne Ludany
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosladány témájú médiaállományokat.
Vámosladány a Siklós kilátóról
Nagyítás
Vámosladány a Siklós kilátóról
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vámosladány&oldid=27317465”