Tiszasalamon

Tiszasalamon (Соломоново)
Tiszasalamoni utcarészlet a református templommal
Tiszasalamon címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Csap község
Rang	falu
Alapítás éve	1332
Irányítószám	89460
Körzethívószám	8-0312
Népesség
Teljes népesség	1342 fő (2007)
Magyar lakosság	70%
Népsűrűség	218,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	102-107 m
Terület	6,15 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 25′ 50″, k. h. 22° 09′ 50″48.430555555556, 22.16388888888948.430556°N 22.163889°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 50″, k. h. 22° 09′ 50″48.430555555556, 22.16388888888948.430556°N 22.163889°E
Tiszasalamon Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszasalamon témájú médiaállományokat.

Tiszasalamon (ukránul: Соломоновo [Szolomonovo]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Tiszasalamon a Latorca és a Tisza között, az ukrán–magyar–szlovák hármashatár szögletében fekszik, Csap szomszédságában. Területe: 2009 hektár.

Szomszédos települések: Csap (Чоп), Záhony, Ágcsernyő (Čierna nad Tisou). Közigazgatásilag hozzá tartozik a cseh időben betelepített és ukránok által lakott Sztrázs kolónia is. A település 1000-től 1920-ig, majd 1938-tól 1944-ig Magyarországhoz tartozott (Ung vármegye), 1920-1938 között Csehszlovákia, 1945-től Kárpátalja része.

Salamon Kárpátalja nyugati részén a Kárpátaljai-alföldnek a Csapi-Munkácsi-síkság területén helyezkedik el. A településtől délre a Tisza, északra a Latorca folyik. A fő domborzatformákat környékén a folyók hozták létre. A terület döntő többsége mára szántóföld, kert, rét és legelő, míg fás területek csak a folyók árterületén találhatóak.

A falu körüli földeket őserdők borították az 1850-es évekig, amikortól is fokozatosan kiirtották azokat. A folyószabályozásokig Salamont a Tisza és a Latorca gyakran fenyegette árvizeivel.

„… Salamon helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással; vö.: 1138/1329: Solamin személynév…”

A falu nevét a „Salamon” személynévről kapta. Ezzel kapcsolatban egy legenda is fennmaradt.

A legenda szerint Salamon, Csap és Ásvány neve egyetlen embertől származik. Valami nagy uraság járt ezen a vidéken, amikor éppen kocsimarasztaló nagy sár volt a tengelytörő utakon. Az uraság rá is kiáltott a kocsisára: – Nosza fiam Salamon! Csapj a lovak közé, mert itt rekedünk ebben a nagy ásványban.

Salamon a térség egyik legrégibb települése. Határában magyar honfoglalás kori sírt is találtak. Első írásos említése az 1332-1337-es pápai tizedlajstromban található. A 14. században Zemplén vármegyéhez számították. Az Aba-nembeli Amadé fiúk hűtlenségük miatt elvesztették. 1312-ben Homonnai Drugeth Fülöpé lett. 1332-1337-ben „Salmon”, „Salomon”-nak írják, templomos helységként. 1387-ben vámját és tiszai révjét említik, ekkor Ung vármegyéhez számítják. 1499-ben a Nevickei vár tartozéka. 1567-ben 7 jobbágylakosa van. A 17. században a Homonnai család ungvári uradalmához tartozott. 1600-ban földesura Homonnai László, adóalapja 10 jobbágy lakóháza. 1696-ban 10, 1715-ben Záhony falu egy részével 19, 1720-ban 17 jobbágy lakosa volt. A Tisza áradásai miatt határának csak jelentéktelen részét művelhették. A 18. században egyik része Vécsey báró tulajdona lett, másik része az ungvári uradalom tartozéka. 1786-ban magyar faluként szerepel református templommal.

Vályi András leírása 1796-ból: „SALAMON. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura az Ungvári Uradalom, lakosai katolikusok, fekszik Kis-Ráthoz nem meszsze, mellynek filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”^[1]

Fényes Elek leírása 1851-ből: „Salamon, magyar falu, Ungh vgyében, a Tisza jobb partján, 22 kath., 358 ref., 9 zsidó lak. Ref. anyatemplom.”^[2] Ekkor a falu birtokosa a Ritter-család. 1869-ben 672 főnyi lakosa volt.

Salamon 1920 előtt Ung vármegye Nagykaposi járás Tiszaháti körjegyzőséghez tartozott.

Már az 1919. szeptember 10-én megkötött Saint Germain-i békeszerződés értelmében Salamon Csehszlovákia része lesz, de majd csak a trianoni békeszerződés megkötése után csatolják el, ahol a szlovákiai Királyhelmeci járás (Kráľovskochlmecký okres) része lett, ami a Kassai megye (Košická župa) része volt a két település. Salamonban 1919-ben többen a kommunista eszmék mellé álltak.

1922-től a csehek a falu mellé egész családokat telepítettek, hogy fellazítsák a helyi magyarságot. Így idővel kialakult a Sztrázskolónia.

A kommunistáknak Salamonban is volt pártcsoportja, ami 1922-ben alakult és a csapi pártszervezet irányítása alatt működött.

Az első bécsi döntést követően (1938. november 2.) visszacsatolták a Magyarországhoz. 1940-ben Salamon Ung vármegye Ungvári járás Csapi körjegyzőségének része volt. A települést a magyar–német csapatok 1944. november 23-án adták fel és foglalja el a szovjet „felszabadító” hadsereg. 1944-ben a sztálinisták 43 férfit hurcoltak el a településről az úgynevezett „málenykij robot” során. Közülük 19-en soha nem tértek haza családjukhoz.

1945. június 29-e után az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták Csapot és Tiszasalamont a szovjet-csehszlovák szerződés értelmében. 1950-ben Salamon központjában parkot létesítettek, 1953-ban teljesen villamosítják a községet. 1960-ban a szovhoz költségén és társadalmi munkával általános iskolát építettek. 1964-ig a falu neve ukránul Шоломонове. 1991-től a független Ukrajna része.

Az 1990-es évek elején a Szovjetunió megszűntével a falu gazdasága tönkrement. A lakosság nagy része a „határból” és egyéb munkalehetőségekből próbált megélni. Az utóbbi pár esztendőben a falu ismét fejlődésnek indult. A helység határában terül el a Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezet, ahová az elmúlt években több nyugati világcég korszerű gyárat, gyáregységet telepített. 2002-ben bevezették a földgázt. 2005 végére 2 kilométernyi vízvezetéket építettek ki a faluban.

• 1828 – 353 fő
• 1869 – 672 fő
• 1890 – 807 fő, magyar 769 (95,2%), német 30, ruszin 5, szlovák 3 fő
• 1910 – 768 fő
• 1940 – 932 fő, magyar 874 (93,8%), ruszin 52 (5,6%), szlovák 2 (0,2%), egyéb 4 (0,4%) fő
• 1944 – 972 fő
• 1969 – 1459 fő
• 1982 – 1427 fő
• 1989 – 1420 fő, magyar 1000 fő (70,4%)
• 1991 – 1480 fő, magyar 1050 fő (70,9%)
• 2001 – 1342 fő
• 2003 – 1387 fő, magyar 833 fő – 60,1%, ukrán 39%, egyéb 0,9%
• 2007 – 1342 fő, magyar 70%, ukrán 29%, egyéb 1%.

E zárt közösségét az utóbbi időben egyre több betelepülő ukrán család lazítja fel. A fiatalság körében nagyméretű az elvándorlás és az ingázás.

A falu földterületének egy része napjainkban privatizálva van. A lakosság nagy része a szomszédos Csapon dolgozik. Napjainkban a falu gazdasága nagyon fellendült. A falu területén két gyár is található: a Škoda autógyár és az Edelweiss parkettagyár. A szabad gazdasági övezetben van jelen az Avtoport-Csop, ami a kamionokon történő áruforgalommal foglalkozik. Itt nyitotta meg a Volkswagen a személyautó összeszerelő üzemét, amelyben Škoda és Volkswagen személygépkocsikat raknak össze.

A református templom 1903-ban épült, melyet 2003-ban a 100 éves évforduló alkalmából újítottak fel. A salamoni temetőben áll a sztálinizmus és a második világháború áldozatainak az emlékműve. Először 1989. november 21-én kopjafát szenteltek a munkatáborokban meghaltak emlékére, amely helyett később emlékművet állítottak. A falu központjában található a második világháborús szovjet emlékmű. A községháza épületének falán pedig Salamon szovjet „felszabadítását” méltató emléktábla látható.

• Tiszasalamon – Kárpátaljaturizmus.net
• Tiszasalamon információk az ukrán Legfelsőbb Tanács honlapján^{[halott link]}
• SzSzKSz topográfiai térképe
• Ung vármegye domborzati térképe és leírása
• Ung vármegye közigazgatási térképe
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára
• Magyarország helységnévtárai, 1873–1913

• Tiszasalamoni Református Egyházközség