Szénástelek
| Szénástelek (Завосина) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Bercsényifalva-Kisberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1599 |
| Irányítószám | 89040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Terület | 2,178 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′ 10″, k. h. 22° 23′ 38″48.852778°N 22.393889°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 10″, k. h. 22° 23′ 38″48.852778°N 22.393889°E | |
 Szénástelek
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Szénástelek (ukránul: Завосина) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybereznától délnyugatra, Nagygereblyés és Kisberezna között fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve ukrán eredetű. A závisz magyar jelentése: meredek szakadék, folyópart, gödör, mélyedés a folyómederben. Mai Szénástelek nevét az országos helységnévrendezéskor kapta, mely a helyi lakosok közt fennmaradt népmonda szerint "egy Zavusz nevű ember vette meg a falut egy szekér szénáért.
Története
[szerkesztés]Nevét 1599-ben említette először oklevél Zavoszina néven. 1728-ban Zauszina, 1773-ban Zauszina, 1808-ban Zausina, Zaussina, 1851-ben Zauszina, 1913-ban Szénástelek néven írták.
1910-ben 372 lakosából 22 magyar, 350 ruszin volt. Ebből 350 görögkatolikus, 22 izraelita volt. A Trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
2020-ig közigazgatásilag Kisbereznához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
