[go: up one dir, main page]
More Web Proxy on the site http://driver.im/Ugrás a tartalomhoz

Szamoskócs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamoskócs (Cociu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
KözségSomkerék
Rangfalu
KözségközpontSomkerék
Irányítószám427324
SIRUTA-kód34958
Népesség
Népesség1067 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 48″, k. h. 24° 13′ 50″47.196692°N 24.230522°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 48″, k. h. 24° 13′ 50″47.196692°N 24.230522°E
SablonWikidataSegítség

Szamoskócs (románul: Cociu) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Bethlentől északkeletre, a Nagy-Szamos és a Sajó egybefolyásánál fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Kádár József magyarázata szerint valamennyi Kócs helység két folyó össze- vagy szétfolyásánál fekszik s így valószínűleg e település is innen vette nevét, ahol két folyó összekapcsolódik. Különben Koch, mint személynév is előfordul. Kot, Kat a szláv nyelvben szegletet, éket jelent.

Története

[szerkesztés]

Szamoskócs, Kócs nevét 1329-ben p. Koch néven említette először oklevél.

Későbbi névváltozatai: 1476-ban Kocz, 1506-ban Kaach, 1609-ben Kacz (Kádár IV. 382), 1733-ban Kots, 1750-ben Kocs, 1808-ban Kócs, Kocsu, 1888-ban Kocs (Kolcs, Kocsiu, Kocsu), 1913-ban Szamoskócs.

A település kezdettől fogva a Becsegergely nemzetségből származó Somkereki család birtoka volt. Utóbb e birtokot az ugyanezen nemzetségbeli Apaffy Jakab fia András foglalta el, de 1329-ben azt Apaffy Somkereki Giléth fiainak László, Mihály és Becsének visszaadta. 1392-ben utódaik e birtokot 3 részre osztották maguk közt: Virágosberki Becse fia István; Nemegyei Mihály fia János és Somkereki Gilét fia László; László fia László, Miklós fiai: János és Antal és András fia Márton között.

A települést a 16. század végéig valószínűleg magyarok lakták, román lakosai pedig a Básta pusztításai után telepedtek le itt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.

1910-ben 851 lakosából 19 magyar, 796 román, 31 cigány volt. Ebből 828 görögkatolikus, 16 izraelita volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Szamoskócs és környéke egy régi térképen