Niederösterreichische Landesbahnen
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Niederösterreichische Landesbahnen | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1895 |
| Megszűnt | 1922 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niederösterreichische Landesbahnen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Niederösterreichische Landeseisenbahnamt, illetve 1908-tól a Niederösterreichische Landesbahnen egy hivatal volt az Osztrák-Magyar Monarchia Alsó-Ausztria tartományában, illetve az Osztrák Köztársaság azonos nevű tartományában, mely a helyi vasutak finanszírozásáért, tervezésérért, építéséért, üzemeltetéséért volt felelős. 1922-ig létezett.
Története
[szerkesztés]A 20. század második felében az Osztrák-Magyar Monarchia vasúti fővonalhálózata már jórészt elkészült, a probléma az volt, hogy nem voltak fejlődőképes gazdasági területek a vasútvonalak mentén. A vasúthálózat vidéken csak kezdetleges volt. Az 1880. május 25-én a Monarchia osztrák felének helyi vasutairól szóló ideiglenes törvényt többször is bővítették, bevezetve egy sor műszaki, működési és igazgatási egyszerűsítést, melynek fő célja a vasutak építésének és üzemeltetésének könnyítése volt. Túl ezeken az állami intézkedéseken a tartományok maguk is kezdeményezték a vasúthálózat bővítését és határozat született az országos Landesbahnen (tartományi vasutak) létrehozására.
Az 1895. május 28-i tartományi törvénnyel tehát Alsó-Ausztriában létrehoztak egy tartományi vasúti hivatalt, amit a tartományi vasúti tanács jóváhagyott. A hatóságok által létrehozott tartományi vasutak formálisan független részvénytársaságok voltak, melyeknek a tartomány pénzügyi garanciát adott. Általában ebből történt a törzsrészvények 70%-ának megszerzése,[1] valamint további vasúttársaságok, melyeknek üzemeltetése jövedelmező volt (elvben megvásárolta a deficitest is) részvényeinek vagy kötvényeinek felvásárlása. 1914-ig 351 km normál nyomtávú és 200 km keskeny nyomtávú vasút épült.
1905-ig az Eisenbahnamt (Vasúti hivatal), mint gyűjtőmegnevezés hálózati üzemeltetésének megnevezése „Niederösterreichische Landesbahnen“ volt, majd 1908 január 1-től a parlament állásfoglalásával hivatalosan is ez lett. Ugyanekkor megnövekedett tevékenységi köre miatt a hivatal szétvált egy tartományi vasútigazgatási (Landeseisenbahn-Direktion) a meglévő hálózat működtetésére, és egy tartományi vasútépítési igazgatóságra (Landeseisenbahn-Baudirektion) az új tartományi vasutak építésére és szervezésére.[2]
Az első világháború kitörésével a nem kifejezetten hadicélokat szolgáló vasútépítés megállt. Egy sor már részletesen kidolgozott projekt később se valósult meg, mivel pénzügyi alap az építésre a háború után se volt. Az egyetlen projekt 1927-ben még a keskenynyomtávú Ruprechtshofen-Gresten helyi vasút volt, melynek építése még 1914-ben a háború kezdete előtt kezdődött. Csakúgy, mint a háború után években, a tartományok pénzügyi helyzete romlott és ezek az anyagi eszközök már nem fedezték a működési költségeket, a tartományi vasutak elsősorban takarékossági intézkedésekkel próbálták meg a működést fenntartani. Ennek ellenére a tartományi vasutak gazdasági helyzete gyorsan romlott, így azután az állam a vállalatot 1921. január 1-el bérbe vette. 1922. szeptember 30-án a Tartományi Vasútigazgatóságot (Landeseisenbahn-Direktion) feloszlatták, a vasutat átvette az Osztrák Szövetségi Vasutak (BBÖ). A személyzetet a BBÖ átvette és ott folytatták eddigi tevékenységüket tovább.
Alsó-Ausztria tartományi vasútüzemeltetői 2010-től
[szerkesztés]Vonalhálózat
[szerkesztés]Normál nyomtávú
[szerkesztés]| Vonal | Társaság | Hossza[3] | Koncesszió | Megnyitás |
|---|---|---|---|---|
| Stammersdorf–Auersthal | Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal | 21,878 km | 16. Nov. 1901 | 26. April 1903 |
| Gänserndorf–Gaunersdorf (heute Gaweinstal) | Lokalbahn Gänserndorf–Gaunersdorf | 22,513 km | 15. März 1902 | 13. Sept. 1903 |
| Korneuburg–Ernstbrunn | Lokalbahn Korneuburg–Ernstbrunn | 29,883 km | 18. Juni 1904 | 27. Nov. 1904 |
| Ernstbrunn–Hohenau | Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf |
48,823 km | 14. Feb. 1906 | 15. Nov. 1906 |
| Dobermannsdorf–Poysdorf | Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf |
21,556 km | 14. Feb. 1906 | 8. Mai 1907 |
| Mistelbach Lokalbahnhof–Gaunersdorf | Lokalbahn Ernstbrunn–Hohenau− Poysdorf–Gaunersdorf |
12,544 km | 12. Sept. 1906 | 15. Nov. 1906 |
| Willendorf–Neunkirchen | Lokalbahn Willendorf–Neunkirchen | 12,166 km | 26. Juni 1907 | 21. Juni 1909 |
| Freiland–Türnitz | Lokalbahn Freiland–Türnitz | 9,242 km | 6. Nov. 1907 | 14. Okt. 1908 |
| Auersthal–Groß-Schweinbarth | Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal | 7,557 km | 6. Jan. 1908 | 9. Aug. 1909 |
| Bad Pirawarth–Zistersdorf | Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal | 20,628 km | 6. Jan. 1908 | 15. Juli 1911 |
| Zistersdorf–Dobermannsdorf | Lokalbahn Stammersdorf–Auersthal | 8,265 km | 6. Jan. 1908 | 14. Aug. 1909 |
| Siebenbrunn-Leopoldsdorf–Engelhartstetten und Breitstetten–Orth an der Donau |
Lokalbahn Siebenbrunn-Leopoldsdorf– Engelhartstetten–Orth |
22,248 km 5,688 km |
27. Juni 1908 | 30. Juni 1909 |
| Retz–Drosendorf | Lokalbahn Retz–Drosendorf | 39,965 km | 27. Juli 1908 | 20. Aug. 1910 |
| Wien–Landesgrenze bei Berg | AG Elektrische Lokalbahn Wien– Landesgrenze nächst Hainburg |
60,775 km | 24. Juni 1912 | 5. Feb. 1914 |
| Landesgrenze–Preßburg | Pozsony Országhatárszéli Helyiérdekű Villamos Vasút |
7,492 km | 5. Juni 1909 | 5. Feb. 1914 |
A Pressburger Bahn már villamos üzemeltetéssel nyílt meg. Mivel a vasút a monarchia osztrák és magyar részén is haladt, két külön társaságot kellett alapítani.
A Lokalbahn Freiland–Türnitz érdekessége az volt, hogy bár tartományi vasút volt, a kkStB üzemeltette.[4]
Keskenynyomtávú
[szerkesztés]A NÖLB minden keskenynyomtávú vonala a katonai hatóságok által meghatározott módon az un. Bosnyák-keskenynyomtáv szerint 760 mm nyomtávval készült.
| Vonal | Társaság | Hossza[3] | Koncesszió | Megnyitás |
|---|---|---|---|---|
| Gmünd–Litschau und Alt Nagelberg–Heidenreichstein |
N. Ö. Waldviertelbahn | 26,020 km 13,039 km |
1898 | 1900. július 4. |
| Gmünd–Steinbach | N. Ö. Waldviertelbahn | 24,234 km | 1898. november 12. | 1902. augusztus 10. |
| Steinbach–Groß Gerungs | N. Ö. Waldviertelbahn | 19,410 km | 1898. november 12. | 1903. március 1. |
| St. Pölten–Kirchberg an der Pielach és |
Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
31,316 km 18,007 km |
1896. július 11. | 1898. július 4. 1898. július 27. |
| Mank–Ruprechtshofen | Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
8,280 km | 1904. június 4. | 1905. augusztus 6. |
| Kirchberg an der Pielach–Laubenbachmühle | Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
17,105 km | 15. Okt. 1904 | 6. Aug. 1905 |
| Laubenbachmühle–Mariazell | Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
35,914 km | 1904. október 15. | 1906. december 17. |
| Mariazell–Gußwerk | Lokalbahn St. Pölten– Kirchberg an der Pielach−Mank |
7,130 km | 1904. október 15. | 1907. július 15. |
A Mariazellerbahn befejezése után 1908 júliusában a St. Pölten–Kirchberg an der Pielach−Mank helyi vasúttársaságot átnevezték Niederösterreichisch-Steirische Alpenbahn-ra. 1911-től a Mariazellbahnon villamos üzem van.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ H. Felsinger: Die Mariazellerbahn, S. 19, Verlag P. Pospischil, Wien 2002
- ↑ Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, S. 28
- ↑ a b R. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 209
- ↑ R. Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien, S. 208
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Niederösterreichische Landesbahnen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. - Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
Irodalom
[szerkesztés]- Horst Felsinger, Walter Schober: Die Mariazellerbahn. Pospischil, Wien 1971, 1973, 1979, 2002.
- Wolfdieter Hufnagl: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Transpress, Stuttgart 2003, ISBN 3-613-71214-8
- Reimar Holzinger: Die Niederösterreichischen Landesbahnen. Zeitschrift Eisenbahn 12/1968, Verlag Bohmann, Wien
