Ernstbrunn

Ernstbrunn
Ernstbrunn címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Korneuburgi járás
Irányítószám	2115
Körzethívószám	02576
Forgalmi rendszám	KO
Népesség
Teljes népesség	3213 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	293 m
Terület	80,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 31′ 34″, k. h. 16° 21′ 41″48.526111111111, 16.36138888888948.526111°N 16.361389°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 34″, k. h. 16° 21′ 41″48.526111111111, 16.36138888888948.526111°N 16.361389°E
Ernstbrunn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernstbrunn témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ernstbrunn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában. 2021 januárjában 3272 lakosa volt.

Ernstbrunn a tartomány Weinviertel régiójában fekszik, a Leisi-hegység lábainál. Területének 28,2%-a erdő, 63,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 12 települést, illetve településrészt egyesít: Au (98 lakos 2021-ben), Dörfles (116), Ernstbrunn (1616), Gebmanns (87), Klement (267), Lachsfeld (99), Maisbirbaum (235), Merkersdorf (151), Naglern (122), Simonsfeld (266), Steinbach (121) és Thomasl (94).

A környező önkormányzatok: délkeletre Großrußbach, délnyugatra Niederhollabrunn, nyugatra Großmugl, északnyugatra Hollabrunn, északra Gnadendorf, keletre Niederleis.

A mezőváros helyén már i. e. 2000-ben állt egy település, majd i.e. 500 körül kelták telepedtek meg az Oberleiser-hegyen. A régészek a dunai limeshez tartozó, i. sz. 100 körül emelt római őrtorony maradványait is feltárták.

Ernsbrunnt 1045-ben említik először. 1533 körül I. Ferdinánd mezővárosi jogokat adományozott a településnek. 1592-ben a Sinzendorf család szerezte meg a birtokot, amelyet egészen 1822-ig megtartottak. 1645-ben, a harmincéves háború során a svédek szállták meg Ernstbrunnt. 1713-ban az utolsó pestisjárvány 23 áldozatot követelt. 1720-ban a mezőváros nagy része leégett.

1828-ban a Reuß-Köstritz hercegek szerezték meg a kastélyt. AZ 1866-os porosz-osztrák háborúban porosz csapatok szállták meg a mezővárost és behurcolták a kolerát; a járványban 140 ernstbrunni halt meg. 1904-ben megépült a Korneuburg-Ernstbrunn vasútvonal, két évvel később pedig az Ernstbrunn-Mistelbach vonal is. 1911-ben saját áramforrással bevezették az elektromosságot, 1920-ban pedig Ernstbrunnt bekapcsolták a telefonhálózatba. Az 1934-es osztrák polgárháborúban bombát robbantottak a polgármester házánál.

A második világháború végén Ernstbrunn heves harcok színterévé vált. 1945. január 31-én egy amerikai bombatámadásban 10 civil és 2 magyar katona vesztette életét. Április 25 és május 8. harcok dúltak a német és a szovjet katonák között között; a németeket renegát szovjetek, vlaszovisták is segítették. AZ összecsapásokban 9 polgár halt meg, 5 épület megsemmisült, további 100 megrongálódott.

Az ernstbrunni önkormányzat területén 2021 januárjában 3272 fő élt. A lakosságszám 1934-ben érte el a csúcspontját 4359 fővel, majd folyamatos csökkenés után az 1980-as években stabilizálódott. 2019-ben az ittlakók 92,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 86,9%-a római katolikusnak, 2,1% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 8,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,1%) mellett a horvátok alkották 1,2%-kal.

A népesség változása:

• az ernstbrunni kastély
• a Szt. Márton-plébániatemplom
• a merkersdorfi Szt. Jakab-plébániatemplom
• az oberleisi Szt. Móric és Mária-kegytemplom
• a 17. században épült volt uradalmi csűr, ma kultúrcentrum
• az ernstbrunni vadaspark és farkaskutató központ

• XXIV. Heinrich Reuß zu Köstritz (1855–1910), zeneszerző

• A település honlapja
• 31203 – Ernstbrunn Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernstbrunn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.