Nagyvárad tér

Nagyvárad tér
A Haller utca és az Üllői út sarkán álló lakóépület (Gróf Haller utcai tisztviselőház)
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Városrész	VIII–IX. kerület
Névadó	Nagyvárad
Korábbi nevei	Mihálkovics tér (1940-ig)
Nevezetes épületei	Szent István Kórház Heim Pál Gyermekkórház SOTE Elméleti Tömb Orczy-kert Országos Közegészségügyi Intézet – Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Igazgatóság Nemzeti Közszolgálati Egyetem kollégiuma
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Nagyvárad tér Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 28′ 45″, k. h. 19° 05′ 22″47.479166666667, 19.08944444444447.479167°N 19.089444°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 45″, k. h. 19° 05′ 22″47.479166666667, 19.08944444444447.479167°N 19.089444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyvárad tér témájú médiaállományokat.

A Nagyvárad tér Budapest VIII–IX. kerületében található, forgalmas közlekedési csomópont. A Haller utca, az Orczy út és az Üllői út határolja.

A 19. században Mihálkovics tér volt a neve Mihalkovics Géza anatómus egyetemi tanár után. 1940 óta hívják mai nevén, Nagyvárad város után. (A tér szomszédságában lévő utca most is viseli Mihálkovics nevét.)

A tér melletti Orczy-kert korábban a Ludovika Akadémia udvarát képezte. 1960 körül itt nyitották meg az Asztalos János Ifjúsági Parkot, elsősorban ifjúsági sportolás, úttörőrendezvények, nyári tábor céljára. A Vágóhíd utca torkolatában 1962-ben nyílt meg a népligeti terminálra 2002-ben átköltöztetett helyközi autóbusz végállomás.^[1]

1976-ban adták át a Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wágner László által tervezett Semmelweis Egyetem elméleti tömbjét (NET). A toronyépület 88 méteres magasságával Budapest egyik legmagasabb épülete. A tetején URH-rádió-állomást létesítettek, ahonnan a Lánchíd Rádió műsorát sugározták. Az épület addig hasznosítatlan, üres területre került.

A Heim Pál Gyermekkórház eredeti főépületét a hetvenes évek során lebontották; akkoriban építették a ma is látható új főépületet.

A téren 1983-ban állították fel Pierre Székely gránitból és bazaltból készült, közel 5 méter magas, Béke című szobrát,^[2] amely egy gúla tetején egy madárhoz hasonló alakot formáz, a gúla oldalán pedig a béke szó szerepel számos különböző nyelven.

A téren több egészségügyi létesítmény működik:

• A Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbje (NET)
• Szent István Kórház
• Heim Pál Gyermekkórház
• Országos Munka- és Üzem-egészségügyi Intézet

Továbbá a térhez közel található:

• Szent László kórház, Albert Flórián út 5–7. (ma már hivatalosan egyesült a Szent István Kórházzal)
• Nemzeti Népegészségügyi Központ (2018 előtt Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, ÁNTSZ),^[3] Albert Flórián út 2–6.
• Országos Kardiológiai Intézet, Haller utca 29.
• VIII–IX. kerületi orvosi ügyelet, Haller u. 29/A

A napjainkban a felszínen többnyire autóforgalmat lebonyolító, egyébként csekély gyalogosforgalmú tér a metró építésének kezdetéig a főváros egyik legnagyobb forgalmú közösségi közlekedési csomópontja, állandóan nyüzsgő életű hely volt. A metró és az aluljáró építése évekig tartó hatalmas felfordulást okozott a téren és az Üllői út Határ útig tartó szakaszán. A buszjáratokat ideiglenes kerülő útvonalakra irányították, a villamossíneket áthelyezték. A metró átadásával a teret érintő járatokat egy villamosjárat, a 24-es kivételével megszüntették. Az alábbiakban a tér tömegközlekedésének 1970-es évi állapota olvasható.

A bekezdésben a járatok, járatszámok, útvonalak, utcanevek a közvetlenül a metró megépítése előtti időszakot, a hetvenes évek elejét tükrözik.

• Haller utca: Hámán Kató út
• Orczy út: Mező Imre út
• Szent István Kórház: István Kórház
• Szent László Kórház: László Kórház

Az akkori Marx tértől (ma Nyugati tér) kezdődően a Bajcsy-Zsilinszky út – Kiskörút – Üllői út – Vörös Hadsereg útja (ma Üllői út külső része) vonalon egybefüggő villamoshálózat üzemelt a pestszentlőrinci (korabeli, nevén Pestlőrinc) Béke térig. A belső és külső irányokba közlekedő villamosok végállomása és fordulóhelye a Nagyvárad tér volt. Mind a kifelé, mind a befelé induló villamosok lámpával védett külön hurokvágányokon fordultak. A Nagyvárad tértől befelé az út közepén, kifelé pedig az útpálya két szélső oldalán haladt a villamosforgalom.

A belső városrészről közlekedő villamosok számára három sínpárból álló megálló volt az István (ma Szent István) kórház előtt. Az első sínpár az átmenő 42-es, 52-es és 52A villamosok megállóhelyéül és a 63-as villamos számára leszállóhelyül szolgált. A második és harmadik sínpár a kifelé induló 42A, 50-es, 51-es és 51A villamosok végállomásai voltak.

A Kispest felől közlekedő forgalom megállói a mai, de akkor még nem álló SOTE épület magasságában húzódtak az út szélén. Az első sínpár az átmenő 42-es, 52-es és 52A villamosok számára megállóhelyül, a második sínpár az itt forduló 42A, 50-es, 51-es és 51A járatok számára leszállóhelyül szolgált. A harmadik sínpár az innen befelé induló 63-as villamos felszállóhelye volt.

• 24: keresztirányban, a Vágóhíd utca és a Keleti pályaudvar között közlekedett, az akkori Hámán Kató (ma Haller) és Mező Imre (ma Orczy) utakon érte el a teret. Ez a járat az egyetlen, mely a mai napig közlekedik. A hetvenes években fémvázas régi típusú motorkocsik jártak a vonalon két pótkocsival.
• 42: a Móricz Zsigmond körtértől a kispesti Ady Endre út végéig járt, fémvázas régi motorkocsikkal, egy vagy két pótkocsival.
• 52: a Marx tértől a kispesti Villanytelepig (ma a vasúti sorompó előtti CBA áruház) járt, 3 kocsis UV szerelvényekkel.
• 52A: a Madách tértől a Határ útig közlekedett UV szerelvényekkel.
• 52 (éjszakai): a Nyugati pályaudvar és a Béke tér között közlekedett.

• 25: hosszú és kanyargós útvonalon a Kisföldalatti régi, Állatkert melletti, városligeti végállomásához közlekedett. Végállomása az akkori Hámán Kató út végén, közvetlenül az Üllői út előtt volt, onnan a 24-es villamos vonalán járt, majd a Thököly út irányába fordult. A vonalon a legrégebbi típusú favázas motorkocsi közlekedett, pótkocsi nélkül. A járatot még 1970 előtt lerövidítették az Állatkert – Thököly út szakaszra, majd a troli megépítésével megszüntették.
• 42A: külső irányba, az Ady Endre út végéig közlekedett régi típusú motorkocsival, egy vagy két pótkocsival.
• 50: a pestszentlőrinci Béke térig járt UV szerelvényekkel.
• 51: az Ecseri útnál jobbra kanyarodva a Nagykőrösi úton Pestszentimréig (korabeli nevén Pestimre) járt. Ezen a vonalon a legrégebbi típusú favázas kockavillamosok közlekedtek ikerszerelvényként..
• 51A: az 51-es villamos vonalán járt a Használtcikk-piacig, motorkocsi + két pótkocsi összeállításban.
• 63: hosszú útvonalon a János (ma Szent János) kórházig közlekedett régi típusú motorkocsival, többnyire egy pótkocsival

Nagyméretű, nagyforgalmú, több állásos buszvégállomás volt az Üllői út és akkori Mező Imre, ma Orczy út belső sarkán.

• 6-os buszjárat, a város egyik legfontosabb járata volt, mely Bajcsy-Zsilinszky út – Margit híd irányában közlekedett az óbudai Miklós utcáig.
• 35-ös busz, mely az Üllői út – Vörös Hadsereg útja mentén közlekedett a pestszentlőrinci Béke térig. Gyorsjárata 35-ös jelzéssel közlekedett ritkább megállási renddel.
• 93-as buszjárat, mely a 35-ös vonalán ment, majd a pestszentlőrinci strandnál balra fordulva a repülőtérig közlekedett.
• „F” buszjárat, mely időszakosan a Gyáli úti kórháztól a Nagyvárad térig közlekedett, de csak a hatvanas évek elejéig.

• 33-as buszjárat, keresztirányban a Drégely utcától az újlipótvárosi Dráva utcáig közlekedett.
• 39-es buszjárat, a város leghosszabb távú és menetidejű járata volt, mely a József Attila-lakótelep építésétől kb. 1973-ig közlekedett a budai Dániel útig. A járatot „városnéző járatnak” becézték. A forgalom növekedése és a menetidő tarthatatlansága miatt szüntették meg.
• 89-es buszjárat, az Aszódi-úti lakóteleptől a Naphegy térig közlekedett. A 39-es és 89-es busz a térnél egyaránt befordult a Mező Imre útra, onnan a Mátyás tér irányából érték el a Rákóczi utat.
• „J”, majd 81-es buszjárat, a József Attila-lakótelepről a Madách térig közlekedett. Kezdetben J névvel csak hétköznap és csak a reggeli és délutáni csúcsforgalomban közlekedett, majd a 39-es busz megszüntetése után 81-es állandó járat lett belőle a metró átadásig. A „J” járat időszakos mivolta miatt a József Attila-lakótelepen helyi szólássá vált a „Jé, megjött a Jé”.
• Az Engels térről az Üllői úton dél felé közlekedő távolsági buszok és a repülőtéri Volán gyorsjárat is áthaladtak a téren, mindkét irányban megállójuk volt a SOTE épület vonalában.

A metró építése alatt több járatot időlegesen más útvonalra tereltek, a szakaszos építés során folyamatosan, többnyire rövid életű változások történtek. Miután 1976-ban átadták a 3-as metró első szakaszát a Nagyvárad tér és a Deák Ferenc tér között, az Üllői út belső irányába tartó felszíni tömegközlekedés megszűnt. 1980-ban a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest metrószakasz átadásával a busz- és villamosközlekedés a Határ úttól beljebb eső szakaszon is megszűnt, a villamos-végállomásokat a Határ útra helyezték át. Napjainkra mindössze két villamosjárat, a 23-as és a 24-es emlékeztet a régi időkre. Az egykor nyüzsgő tér pedig nagy forgalmú autókereszteződésből, a kórház külső autóparkolójából az előtte elhelyezkedő elhanyagolt parkból áll.

A térnél található az M3-as metró állomása, valamint a 23-as és a 24-es villamos, illetve a 281-es busz megállóhelye. Az éjszakai órákban a 914-es, 914A, 950-es és 950A busszal érhető el.

• Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 176. o. ISBN 963-05-6411-4  
• Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

• Nagyváradtéri webkamera – utv.hu
• A Nagyvárad tér közlekedéstörténete – hampage.hu
• Nagyvárad tér, a tér története, Budapestcity.org