Hámán Kató
| Hámán Kató | |
| Született | Hámán Katalin 1884. december 2. Kompolt |
| Elhunyt | 1936. augusztus 31. (51 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | politikus, eszperantista |
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hámán Kató témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hámán Kató, férjezett nevén Tóth Györgyné (Kompolt, 1884. december 2. – Budapest, 1936. augusztus 31.[1]) magyar kommunista politikus, az illegális KMP egyik kiemelkedő aktivistája, eszperantista.
Élete
[szerkesztés]Hámán János és Stáhl Erzsébet lánya. Eleinte a MÁV tulajdonában álló Nyugati pályaudvar pénztárosaként, később egy vegyipari szakszervezet vezetőjeként dolgozott. Először egy segédmunkás szövetségben, majd 1918-tól a Vasutas Szövetségben kezdte meg munkásmozgalmi tevékenységét. 1919-ben tanult meg eszperantóul, aktív eszperantistaként a Magyarországi Eszperantista Munkások Egyesületében vezetett nyelvtanfolyamot, a Budapest II. kerülete eszperantó csoportjának vezetőségi tagja volt. 1924-ben Budapesten házasságot kötött Tóth György magánhivatalnokkal.[2]
A Tanácsköztársaság alatt a IX. kerületi Munkástanács tagja volt, majd 1923-tól az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja egyik szervezője, 1925-től a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSzMP) vezetőségének tagja, majd a Magyarországi Vörös Segély egyik vezetője volt. 1925-ben az első Rákosi-per egyik vádlottja volt, 1931-ben budatétényi házában letartóztatták. Kiszabadulása után még többször került börtönbe politikai nézetei miatt, utoljára 1934-ben. 1936 nyarán került szabadlábra, de a börtönben szerzett betegségében augusztusban meghalt. Más források szerint halálra kínozták.[3]
A Fiumei Úti Sírkertben a Munkásmozgalmi Panteon földszinti termének felső sorában kapott díszsírhelyet.
Emlékezete
[szerkesztés]
- Magyarországon az 1950-es években több utcát és teret, a MÁV Nyugati Pályaudvar Fűtőházát (Hámán Kató Fűtőház) és középiskolát (Hámán Kató Leánygimnázium) neveztek el róla. Ezek nagy részét később átnevezték.
- 1960-ban a Magyar Posta Arcképek II. sorozatának első bélyegén ő szerepel.
- Szülőházán és 1919-től 1931-ig lakott budatétényi házán emléktáblát állítottak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1396/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 435/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ Archivált másolat. [2020. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
Források
[szerkesztés]- Bartal Andrea – Berend Mihály – Kőrösi Jenő, et al: Alapismereti kislexikon. Szerk. Balázs György. Budapest: Novotrade. 1988. ISBN 963 18 1906 X
- Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1960. 190. o.
- Rátkai Árpád: Eszperantó emlékhelyek Magyarországon és néhány határon túli településen, 2006. [2020. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 5.)
- Mészáros Ferenc: Félelem nélkül. 1956. 120 old.
- Mészáros Ferenc: Fehér orgona. 1959. 78 old.
